Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ EP-jelöltlistájának második helyezettje úgy látja, hogy megfelelő mozgósítás esetén az erdélyi magyarság a szövetség jelöltjeit és Tőkés László független jelöltet is bejuttathatja a brüsszeli fórumba. Abban is bízik, hogy a két fél közötti párbeszéd november 25-e után is folytatódik majd. A szenátor a lapunknak adott interjúban elmondta: Orbán Viktor rossz tanácsot fogadott meg, amikor úgy döntött, hogy beleavatkozik az erdélyi választási kampányba. Egyébként Sógor Csaba saját magát olyan embernek tartja, amilyennek Orbán az eszményi EP-képviselőt jellemezte: bátornak, hitelesnek és rendíthetetlennek.

– Szenátor úr, mi a fő üzenete az európai parlamenti választások előtti kampányban?

– Üzenetem ugyanaz, ami az RMDSZ-é: az „Új Honfoglalás” azt jelenti, amit ezerszáz évvel ezelőtt is az eleink megértettek, hogy egy új világ előtt szükség van arra, hogy tudjunk változni és változtatni. Akkor arról szólt a honfoglalás, hogy a lóhátról le kellett szállni, a nomád életmódot fel kellett cserélni a földművelő életmóddal, a keleti gondolkozást pedig a nyugatival. Ezt csak úgy tudták véghezvinni, hogy katonás rend és fegyelem létezett, Ázsiából hozott államszervezési formák, volt összefogás, és kemény munka. Ugyanerre van most is szükség, nyilvánvalóan más helyzetben: kell tudni változni és változtatni, szükség van munkára, összefogásra, katonás rendre és fegyelemre. És jókedvre is, mert nem lehet valamit görcsösen csinálni.

– A közösség tagjai értik azt, hogy miért kell az RMDSZ-nek feltétlenül ott lennie Brüsszelben?

– Konkrét, gyakorlati példákat szoktam elmondani. Például: a lengyel mezőgazdaságban dolgozók, három évvel a csatlakozás után, kilencven százalékos arányban már élvezik az előnyeit a uniónak. Példásan megszervezett gazdaköreik, 5 600 gazdaszövetségük van, a gazdaképző és a gazdákat képviselő szervezetek elnöke pedig a mindenkori mezőgazdasági miniszter helyettese. Ha Írországról beszélek, a csatlakozás egyik nagy nyerteséről, értik az emberek, hogy miről van szó. Ha elmondom, hogy Portugáliában kevesebb vízvezeték és csatornázás volt a csatlakozás pillanatában, mint a román csatlakozáskor, akkor azok az emberek, akiknek a családtagjai Portugáliában vagy Spanyolországban dolgoznak, értik, hogy miről beszélek. Ha azt mondom, néha egyetlen ember sokat változtathat a dolgokon, mert például az új mezőgazdasági miniszternél sikerült elérni, hogy a szarvasmarhák után nem 240, hanem 490 lej támogatás járjon, azt is értik. Ha elmagyarázom, hogy azért nincs támogatás a burgonyára, mert a szakemberek, a döntéshozó politikusok csak a holland mezőgazdasági paramétereket ismerték, ahol 40–50 tonna burgonya terem hektáronként, és nem tudták, hogy Kelet-Európában mi van, akkor az emberek értik, hogy nekünk azért kell ott lennünk, hogy a kelet-európai gazdák érdekeit is képviselje valaki.

– Azt tapasztaljuk, hogy a magyar választókban kettős érzés munkál: egyfelől ingerültek amiatt, hogy a romániai magyar politikai elit szakadásra emlékeztető választásba kényszeríti bele őket, másfelől nyugtalanok amiatt, hogy mi lesz ennek az eredménye, ha az erdélyi magyarság brüsszeli képviselet nélkül marad. Egyesek azt mondják, mind az RMDSZ-listára, mind pedig a független jelöltre rá fogják majd ütni a pecsétet, mert ők nem kívánnak a két fél között választani. Ezt hogyan fogják feloldani?

– Az utóbbiról könnyebb megmagyarázni, hogy nem lehetséges. Nehezebb elmondani a közömböseknek és a kiábrándultaknak, hogy el kell menniük szavazni. Mindenhol elmondom, hogy ennek mi sem örülünk, de azok, akik nem szavazást, hanem végre választást akartak, most megkapták. Azt próbáljuk elmondani mindenhol, hogy a pecsételővel nem négy évenként, hanem évente kétszer lesz alkalma mindenkinek a saját sorsát kézbe venni, és hogy ettől ne rettegjenek. A demokrácia erről szól: hogy nem fegyverekkel, nem utcai tüntetésekkel, hanem a parlament mikrofonjai előtt próbáljuk megoldani a gondjainkat. Úgyhogy most félévente mindenki beleszólhat a nagypolitikába: jön a helyhatósági és a parlamenti választás jövőre, aztán 2009-ben ismét európai parlamenti, majd romániai államelnök-választás következik. Ezekbe szóljanak bele, mert ha ezt nem teszik meg, arra, ami következhet, ott van az élő példa, a vajdasági.

– Azt akarja mondani, hogy a siker nálunk is a részvételi arányon múlik?

– Erdélyben az utolsó, 2002. évi népszámlálás szerint 1 137 149 felnőtt korú szavazó volt. Ez a szám azóta kis mértékben változhatott, de mindenképpen van nekünk 1,1 millió szavazójoggal rendelkező magyarunk. Az ország lakosságának mintegy tíz-tizenöt százaléka külföldön dolgozik, bár ez a magyarok esetében kisebb arányú lehet. De ha nem így lenne, mintegy 900 ezer szavazati joggal rendelkező magyar még mindig biztosan él Erdélyben. Ha 50 százalékos részvételre számítunk, s a 18 millió szavazati joggal rendelkező román állampolgárból hiányzik 2,5–3 millió, aki külföldön dolgozik, reálisnak látszik a hétmilliós részvétel a november 25-i választásokon. Ilyen részvétel mellett az RMDSZ-nek 350 ezer szavazatra lenne szüksége a bejutáshoz, azt pedig simán össze lehet gyűjteni. A független jelölt kampánystábja azt állítja, nekik megvan a 200 ezer szavazatuk, a kettő összesen még mindig csak 550 ezer szavazat. A 900 ezerig van tehát tartalékunk is... Arra számítok tehát, hogy az RMDSZ bejut az EP-be, és hogy folytatódik a párbeszéd is, mert felelősen gondolkodó emberek nem kívánhatják a másik fél pusztulását. Ez nem keresztényi gondolkodás! Hogy úgy vigyek át néhány embert a túlsó oldalra, hogy az RMDSZ hajója – amely állítólag „léket kapott”, hogy szó szerint idézzem a szeptemberi sajtónyilatkozatát a független jelöltnek – süllyedjen el 500-600 ezer tisztességes szavazóval, akikre igazán nincs miért haragudnia sem a független jelöltnek, sem az őt támogatóknak. Ha megnézem az RMDSZ kiadványát a szövetség által elért megvalósításokról, azt tudom mondani, hogy ez nem léket kapott, süllyedő hajó. Tehát, hogy a szövetséget érdemes támogatni. Magam is azért vállaltam el ezt a mások szerint lehetetlen helyzetet...

– Nehéz helyzetben lehet, hiszen református lelkészként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendelkezési állományában van. Erkölcsi szempontból hogyan oldja fel azt, hogy az RMDSZ színeiben gyakorlatilag egyházi elöljárója ellen kell kampányolnia?

– Nézze, ez számomra nagyon nehéz kérdés volt. Amikor szeptemberben a felek eldöntötték, hogy nem egyeznek meg, s az akkori felmérések azt mutatták, hogy mindkét fél kiesik, barátaimnak, rokonaimnak, mindenkinek azt mondtam: nem várhatjátok el tőlem, hogy a fotelből egy sörrel a kezemben végignézzem, amint az erdélyi magyarság elpusztítja önmagát. Nem volt más lehetőségem, mint a két fél által középre tolt problémahalmaz közepébe csapnom, ezt a meg nem egyezett egyezséget szét kellett vernem, és új lehetőséget kellett teremtenem. Fel kell ráznunk az embereket, hogy itt olyan helyzet előtt állunk, amelyet a történelem során már többször átéltünk. Az első december 5-ét mi erdélyiek produkáltuk, amikor Mohácsnál végignéztük, hogy leágyúzzák és lemészárolják a magyar királyi sereget. Persze, igazuk volt, haragudtak II. Lajosra, féltékenyek voltak a magyarországiakra, dehát megérte? Magyarország, de bizonyos mértékben Erdély is, százötven évre törökké, aztán csaknem kétszáz évre németté vált. Vagy a másik példa: igazuk volt a székelyeknek, mert csalódtak az erdélyi fejedelmekben, utálták a Báthoriakat. De aztán Mihály vajda jobb volt? Ami utána következett, Erdély számára tragédia volt. És ez az, amit nagyon sokan nem ismertek fel, vagy nem akarnak észrevenni. Az RMDSZ-t magam szidom a legtöbbet, házon belül, a jobbítás szándékával. Keresztény emberként senki ne állítsa azt, hogy lehetetlen, hogy az RMDSZ nem tud megjavulni, megváltozni, nem képes megújulni. Ezután is fogjuk szidni és bírálni a szövetséget, de az nem felelős gondolkodás, hogy azért, mert a szervezetnek van egy-két olyan vezetője, aki nem tetszik az RMDSZ-en kívüli szervezetek vezetőinek, pusztuljon mindenki. Ez nem felelős gondolkodás!

– Egyféle újrakezdést hirdet?

– Mindenki a keresztény értékekről beszél, arról, hogy melyek a keresztény értékek a politikában. De nem értik, hogy a keresztény értékrend elsősorban az Istennel való viszony kérdése: hogy nem az emberi életre szabott, hanem – tudom, ez kissé paposan hangzik – az örökkévalóság távlatában kell gondolkozni. Mert vannak, akik előttem jártak, s lesznek, akik utánam következnek majd, s értük is felelős vagyok. A keresztény értékrend azt is jelenti, hogy nem ismerem a lehetetlent, hogy az embereket soha nem gyűlölöm, legfeljebb csak a tetteiket, hogy nincsenek tévedhetetlen emberek, hogy magam is tévedek, de tudom azt is, hogy van bűnbocsánat, kegyelem, megbocsátás, nemcsak Istentől, hanem embertől is, és van újrakezdés. Ez az, amiért vállaltam ezt az áldatlan helyzetet: hogy legyen továbbra is párbeszéd és reform, s nemcsak a kampány idején tudjunk tisztességesen viselkedni, hanem utána is. Azt mondták egyesek, hogy a helyzetem politikai perverzió. Pedig nem az én indulásom volt az, mert én 2000 óta igyekeztem az egyházi tevékenységet a politizálástól teljes mértékben szétválasztani. Azt tartom a legnagyobb erkölcsi dilemmának, hogy felismerve a múltbeli hibáinkat, hajlandók vagyunk megismételni azokat. Az emberek azonban ennél bölcsebbek.

– A református templomokban, istentisztelet alatt vagy azzal egybekötött módon, palástban folytatott kampány mennyire zavarhatja meg a szavazót?

– Ezek a kampányrendezvények nagyrészt olyan istentiszteleti alkalmakkal vannak egybekötve, amelyek eltérnek a megszokott időponttól, a legtöbbre ugyanis pénteken–szombaton kerül sor. Úgy gondolom, ezt az emberek érzékelik. A lelkész egyébként sokszor abba a hibába esik, hogy két szája van, és csak egyetlen füle, közönséget akar, nem pedig közösséget. Azt hiszem, az emberek ennél sokkal bölcsebbek, s nem vélik majd ezt egyfajta isteni sugallatnak vagy bíztatásnak. Nyilvánvalóan, proteszt-szavazatok most is lesznek. Aki nincs megelégedve az RMDSZ-szel, elmegy és esetleg csakazértis oda szavaz, a másik oldalra. Ilyenek korábban is voltak, akkor román pártra szavaztak. Abban bízom, hogy kétszer annyian vagyunk, mint amennyi szavazatra az erdélyi magyarságnak szüksége lenne.

– Ön ugyanazt mondja tehát, amit a Tőkés László püspök október végi partiumi, szilágysági és máramarosi kampánynyitója során Orbán Viktor állított?

– Igen. Én az ő kampányától sem félek. Orbán Viktor azt mondta, hiteles emberekre van szükség, és nemcsak ésszel, hanem szívvel kell dönteni...

– Orbán Viktor azt mondta, rendíthetetlen, hiteles és bátor emberekre van szükség az EP-ben. Ilyen embernek tartja magát?

– Igen. Szerényen példát is mondanék. Ha valaki 1989 előtt kockára tette az életét, a püspök úr után, az éppen én voltam, illetve a családom. Nyílt levelet írtunk az államelnöknek az ő védelmében. Nagyapámat el is vitte a rendőrség, huszonnégy órán át nem is tudtunk róla. S ha valaki igyekezett a közösségét rendíthetetlenül támogatni, én igazán igyekeztem. Nagyon sokszor mentem szembe az RMDSZ-szel: az autonómia-törvénytervezet esetében, a csángókérdésben, egyetemügyben. Meg is büntetett az RMDSZ azért, mert a püspök úrral elmentem Brüsszelbe, az egyetem ügyét képviselni. Az RMDSZ-ben most is vannak olyanok, akik nem megegyezés pártiak, vagy olyanok, akik engem nem szeretnek, s nem szerettek volna a listán látni. Markó elnök úr azt mondta, hogy ő tanult a hibáiból, s úgy vélem, hogy ezt komolyan gondolja. Azt mondta, reméli, hogy nemcsak a jó pap és a jó politikus tanul holtáig, hanem hogy a jó püspök is tanul a hibáiból. Abban bízunk tehát, hogy november 25 után is lesz élet, és felismeri mindenki, hogy az erdélyi magyarság a megosztást, egymás szétverését nem engedheti meg magának.

– Ebből a szempontból az Orbán Viktor jelenlétét az erdélyi kampányrendezvényeken hogyan értékeli?

– Orbán azt mondta, nemcsak észre, szívre is szükség van. Itt már a sajtó is mosolygott, mert mindenki tudja, hogy nekem rengeteg városban, faluban vannak rokonaim, ismerőseim, akik engemet ismernek, s én is ismerem az ő gondjaikat. Az Orbán Viktor kampányolását úgy értékelem, hogy az nekünk is segít. Nyilvánvaló, hogy ő a független jelöltet kíséri el a kampányban, s ez valószínűleg a független jelöltnek hoz majd több szavazatot. Van az úgy, hogy a vezető emberek rossz tanácsot fogadnak meg, s valószínűleg ezúttal Orbán Viktor is rossz tanácsot fogadott meg. De nagyon bízom abban, hogy az RMDSZ, vele vagy nélküle, ezt a számításaink szerinti 350 ezer szavazatot képes összegyűjteni. Persze, a Traian Băsescu államelnök által kiírt népszavazás eléggé megkavarta a dolgokat, s az államfő szavazótábora akár nagyobb részvételt is biztosíthat. Ezért kérünk mindenkit, hogy felelősen döntsön, legyen felelős állampolgár, értse meg, hogy ez a demokrácia: részt veszek, és beleszólok.