label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


„Az új kormány higgadtságán múlik az adónövelés”

Interjú Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel
Létrehozva: 2008. december 18. 03:10

BORBÉLY TAMÁS

Winkler Gyula, az RMDSZ brüsszeli gazdasági szakpolitikusa
Winkler Gyula, az RMDSZ brüsszeli gazdasági szakpolitikusa
Az alakulófélben lévő új kormánynak nehéz gazdasági konjunktúra közepette kell elkezdenie munkáját. Elemzők zöme szerint 2009 a válság éve lesz, és ettől a sötét forgatókönyvtől Románia sem szabadul meg. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő Brüsszelben is elsősorban gazdasági szakpolitikusként dolgozik. A lapunknak adott interjúban úgy véli, hogy az új kormánynak nem kell feltétlenül megemelnie az adókat, de ehhez ki kell terjesztenie az adóalapot, illetve növelnie kell az adóbehajtást és a pénzügyi fegyelmet. Interjúnk az alakuló kabinet kormányprogram-tervezetének nyilvánosságra kerülése előtt készült.


– Már hetek óta zajlik a vita a gazdasági sajtóban arról, hogy kell-e növelni az egységes adókulcsot, vagy nem. Elhangzottak olyan álláspontok is, miszerint az áfát kell emelni az egyre nagyobb költségvetési hiány csökkentése érdekében. Ön hogyan látja ezt a kérdést?

– A pesszimista forgatókönyvek hasznosak, mert tudni kell, melyik a legrosszabb változat, ami bekövetkezhet. Úgy vélem azonban, hogy 2009-ben sem a 16 százalékos egységes adókulcs, sem pedig az áfa növelése nem szükséges, akkor ha – és itt nagyon hangsúlyosan mondom az „akkor ha”-t –, a most megalakuló kormánykoalíció higgadtan tud meghozni gazdasági döntéseket az év első heteiben. Az uniós források megsokasodnak, hiszen erről az utóbbi időben több döntés született. Ilyen például az Európai Unió közös intervenciós válságalapja, vagy a kisvállalkozói törvénycsomag, valamint az Európai Beruházási Banknak a 30 milliárd euró értékű alapja. Ezeket viszont mind föl kell tudni használni, és nagyon hatékonyan kell kezelni a gazdasági folyamatokat. Ez az első feltétele annak, hogy sem az egységes adókulcsot, sem az áfát ne kelljen emelni. A második feltétel, amelynek teljesülnie kell a két érték szinten tartásához, az a következő: az adóalap kiterjesztésével kell reagálni a gazdasági válságra. Az adóbehajtáson és a pénzügyi fegyelmen kell javítani a cégek és a magánszemélyek esetében egyaránt, hiszen tudjuk, hogy még mindig elég jelentős méretű szürkegazdaság létezik Romániában. A harmadik feltétel: a kormány figyeljen oda az európai folyamatokra, és sürgősen a gazdaság alapjaihoz kell nyúlnia gazdaságélénkítő eszközökkel. Itt egyszerűen arról van szó, hogy bürokráciamentesen el kell juttatnia a reálgazdaságba a költségvetésből származó pénzeket, amelyeket a kis- és középvállalkozások (kkv) használhatnak fel. A kkv-k azért fontosak, mert az unió az elmúlt öt évben azt tapasztalta, hogy az újonnan létrejövő munkahelyek 80 százalékát ezek teremtették. Tehát a kormány higgadtságán, és a kabinet döntésein múlik az, hogy kell-e vagy sem adót emelni Romániában.

– Jövőre Románia mekkora költségvetési hiányt engedhet meg magának olyan körülmények között, hogy az idén a leköszönő kormány szerint majdnem 3 százalékra ugrik a GDP-arányos deficit, de egyesek a 3 százalék fölötti hiányt sem tartják kizártnak?

– A maastrichti kritériumrendszer 3 százalék alatti költségvetési hiányt engedélyez. Én Varujan Vosganian leköszönő gazdasági és pénzügyminiszter által legutóbb közölt, 2,8 százalékos költségvetési hiányt tartom reálisnak, de ezt az adatot egészen biztosan csak jövő év elején tudjuk meg, miután lezártuk a 2008-as pénzügyi évet. De nem szabad tabuként kezelni a költségvetési hiányt, mert nem ez az egyedüli mutató, amit figyelembe kell venni. Románia nyugodtan megengedhet magának 2009-ben 2,5–2,8 százalékos költségvetési hiányt akkor, ha a makrogazdasági adatok között egyensúly létezik, vagyis ha a közalkalmazottak fizetésemelése észszerű határok között marad, és nem csúszik el ez a döntés a populizmus irányába, és sikerül féken tartani a pénzromlás alakulását. Ebben az esetben nem aggasztó, ha Románia a 2009-es évet például 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal fejezi be.

A kérdés az, hogy miből finanszírozzuk a hiányt, és meg tudjuk-e finanszírozni inflációmentesen a költségvetési deficitet. Ezért fontos, hogy a külföldi beruházások, és általában a beruházások helyzete az eddigi tendenciának megfelelően továbbra is kedvezően alakuljon. Ehhez kedvező gazdasági, pénzügy- és adópolitikai háttérre van szükség. Az adók emelése esetén például számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy elijesztjük a beruházókat. Adónövelés esetén sem a hazai beruházók nem fognak derűlátóan viszonyulni a jövőhöz, és sem a külföldi beruházók nem fogják vonzónak tekinteni Romániát.

– Ön szerint hasznos lehet esetleg egy olyan döntés, mely szerint szétválasztanák a személyi jövedelemadót és a nyereségadót olyan értelemben, hogy az előbbit például megemeljék, az utóbbit pedig a jelenlegi 16 százalékon tartsák?

– Nem tartanám bölcs intézkedésnek ezt. Mert az egységes adókulcsnak az egyik nagyon fontos következménye éppen az, hogy semleges adózási rendszert biztosít. Ugyanis egyik oldalról a másikra migrálni fognak a vállalkozók vagy a munkavállalók, amikor különbség van a két adónem között, ami adókerülésre teremt lehetőséget. Például amikor a vállalkozónak az adója kisebb és a munkavállalóé nagyobb, akkor a vállalkozók számos tevékenységüket kihelyezik, hogy csökkentsék az általános adóterhüket. Ezért az egységes kulcsnak maradnia kell, nem lenne szabad szétválasztani a két adónemet, és folytatni kellene mindenképpen a társadalombiztosítási járulékok csökkentését.

– Beszélt a felelősségről, és óva intett a populista döntésektől. A kormányra a jövő év elején várhatóan erős szakszervezeti nyomás fog nehezedni, ráadásul mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L), mind a Szociáldemokrata Párt (PSD) megígérte, hogy 50 százalékkal emeli a tanárok fizetését. Ön szerint lehetséges érvényt szerezni most ennek az intézkedésnek, anélkül, hogy ne nőjön meg túlságosan a költségvetési hiány?

– A népszerűtlenséget is vállalva, úgy vélem, hogy nagy felelőtlenség lenne emelni a tanügyi alkalmazottak bérét 50 százalékkal mindenféle árnyalat nélkül. Vagyis az új kormánynak arról kellene folytatnia a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, hogy a kezdő tanárok bérét növeljék hangsúlyosabban, mert ezzel ösztönözhetnek tehetséges fiatalt tanügyi pályaválasztásra. Emellett egységesíteni kell a közalkalmazottak bérezését, hiszen nem méltányos, hogy csak az oktatásban emeljék a fizetéseket, az egészségügyben dolgozókét és a köztisztviselőkét pedig nem.

Az alakuló kabinetnek nyilvánosságra került kormányprogram-tervezete 2009-ben 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A pénzromlás a kormányzásra készülő pártok számítása szerint 5 százalékra mérséklődik a 2008 végén várható 7,9 százalékról. A költségvetési hiány is 2009-ben 2,5 százalékra csökken az idei várható 3,5–4 százalékról a program szerint. Ez utóbbi adatot még nem erősítették meg hivatalosan, csak Emil Boc megbízott kormányfő nyilatkozta, hogy számításaik szerint az idén a büdzsé deficitje elérheti a GDP 3,5–4 százalékát. A kormány az alapélelmiszerek esetében 5 százalékra akarja csökkenteni az áfát a jelenlegi 19 százalékról, ugyanakkor növeli a luxusadót. A kabinet megtartja az érvényben lévő 16 százalékos egységes adókulcsot.

 






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap