A filantropus Sebestyén Dávid és fia, József megvásároltak egy telket a Szamos partján az építkezésre. Kezdetben 1928-ban nyitottak egy rendelőintézetet, majd az igazi kórház 1929-ben nyílt meg. Az épület Devecsery László mérnök tervei szerint készült.

A kórház működésére nagy hatással voltak olyan professzorok, igazi orvos-személyiségek, mint a híres bőrgyógyász dr. Eduard Goldberger, Paul Steiner és Roth Marcel (sebészet), továbbá dr. Weinberger Zsigmond (ortopéd), dr. Hamburg József (szemészet), dr. Elekes Miklós (a freudi pszichiáter iskola képviselője), dr. Vass Zoltán, a fogászati osztály vezetője és a kórház utolsó igazgatója 1948-ig, amikor államosították az intézményt. Dr. Farkas Imre felelt az anyagcsere és EKG osztályokért, szintén itt dolgozott dr. Kiss Árpád gyermekgyógyász.

Az orvosok nagy része a két világháború közötti időszakban a híres nyugat-európai orvosi központokban szakosodott (Párizsban, Berlinben, Bécsben és Zürichben). A kórház mellett működött az úgynevezett Paul Erlich Orvosi Tudományos Egyesület is.

Húsz éves sikeres működés után a kommunisták 1948-ban államosították az intézményt.

A teljesség igénye nélkül sorolnék fel a kolozsvári zsidó orvosok közül, akik itt tevékenykedtek 1948 után is: Mátyás Mátyás, Menyasz Emil, Strauss Hugo, Delean Mauriziu, Rosenfeld Éva, Schapira Mauriziu, Izsák Sámuel, Rub Dávid, Lőwy Károly, Rosenberg Renee, Lustig Tibor, Neufeld György, Feles Miklós, Gidaly Mihály, Bán András, Herman György, Stein Stefan, Holan Tibor, Brody Gábor.

Az orvosok egy része tanárom is volt, és nagy tisztelettel emlékezem rájuk.