Murádin Jenő a könyv gondozását végző Unipán Helga munkáját páratlannak nevezte, és társszerzőnek nevezte mindazokat, akik részt vettek a kötet összeállításában. Unipán Helga, a kötet tervezője kifejtette: a könyv készítésekor szerencsésnek tartotta a kolozsváriakat, amiért ők nap mint nap láthatják a város főterén a Mátyás-szobrot, közben viszont rádöbbent, hogy nézni és látni két különböző dolgot jelent. Szerinte A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyv éppen arra tanítja meg az olvasót: nem biztos, hogy látja is azt, amit néz. A létező szobrot a könyv révén tudjuk összehasonlítani azzal, amit látunk, a borítón lévő Feleki István-fotón pedig magával a királlyal nézhetünk szembe – mondta Unipán Helga. A most bemutatott kiadványt olyan értéknek nevezte, amellyel bátran kedveskedhetünk szeretteinknek karácsonyra.

Murádin Jenő kötetét olvasva Dávid Gyula többek között arra a kérdésre kapott választ, hogy miként indult el a mozgalom a Mátyás-szobor létrehozására, vagy hogyan járultak hozzá az akkori polgárok, hogy „a szobor által szíve legyen Kolozsvárnak”. A könyv által értette meg igazán, hogy a város miként fogadta be Mátyás királyt, aki később végignézte és „lenézte” az eltávolítási kísérleteket. Dávid Gyula hozzátette: Kolozsvár közössége meg tudta őrizni a szobrot, a következő nemzedékeknek pedig azt kívánta, hogy a Mátyás-szoborra és valamennyi műalkotásra ténylegesen alkotásként tudjanak tekinteni. El kell felejtenünk, hogy az illető mű az alkotó szándékán túl is jelent valamit, hiszen csak így juthatunk el annak lényegéig, művészetéig.

Az est folyamán Jancsó Miklós színművész A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című kötetből, illetve az Erdélyi Naplóban a közeljövőben megjelenő Örömhír Zilahról című Szász István Tas-műből olvasott fel részletet.