label_szabadsag
1 USD 4.06  1 EUR 4.55  100 HUF 1.48
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Wesselényi Béla zsuki ménese és falkavadászatai

Létrehozva: 2008. október 20. 02:44

Killyéni András

De ilyen szubjektív érzésen kívül is érdemes a megemlékezés már csak azért is, mert nincsen messze az az idő, amikor nem lesz többé zsuki vadász ezen a világon, nem fogja tudni senki sem, hogy volt egyszer Erdélyben egy virágzó, vidám, testet-lelket erősítő sportélet, egy egymást megbecsülő, összetartó, vendégszerető, egyéni helyi jelleggel megáldott, kedves úri társaság, mely örömmel fogadott tagjául minden művelt, becsületes szándékú embert. (Gr. Markovits Manó, Emlékezés Zsukra)


A zsuki ménes a XIX. század végétől meghatározó szerepet játszott Erdély lovas- és vadászsportjában. Alapítása br. Wesselényi Béla nevéhez fűződik, aki 1890-től mindent megtett az erdélyi lótenyésztés minőségének emeléséért, ennek megvalósítására pedig Zsukra költöztette a híres zsibói ménesét minden év őszén. Törekvéseit az Erdélyrészi Falka-Vadász Társaság megalapításával koronázta meg. A Társaság az első világháborúig Erdély legfontosabb lovas versenyeit rendezte, amely bátran vetélkedhetett a gödöllői híres versenyekkel.

A zsibói ménes és tulajdonosai

A zsibói ménest br. Wesselényi István (1708–1757) alapította, ő építette a zsibói nagy istállót. Ménese országszerte híres volt. 1740-ben pedig Wesselényi István úgy döntött, hogy átalakítja, modernizálja ménesét, ezért spanyol mént hozatott Zsibóra. Fia Miklós (1750–1809), örökölte apja szeretetét a lovak iránt bár a kocsizást szerette nagyon, kora legkiválóbb kocsisaként tartották számon, lovait képes volt hangjával irányítani.

Fia, ifj. br. Wesselényi Miklós (1796–1850), a reformkor kiemelkedő alakja, belátta, hogy ménese az 1820-as évekre elavult lett, így a lótenyésztés terén újításokat vezetett be. Angliából telivér kancát hozatott (Cato nevű lovát). 1828-ban eladta ménesének legnagyobb részét, telivér, illetve nagyobb részt angol vérű lovakat tenyésztett. Az angol telivér kancát székely ménnel párosította, az új fajta pedig kiváló kocsiló lett, és hamarosan elterjedt a haladó szellemű arisztokrácia körében, szép jövedelmet hozva a Wesselényi családnak. Wesselényi Miklós Al-Borak nevű lova 1827-ben megnyerte az első magyarországi lóversenyt. Ménesének pompás lovai nemcsak a csodálatot, hanem komoly jövedelmet hoztak a bárónak, Wesselényi-lovakat vásároltak maguknak a fiatal liberális országgyűlési képviselők. Emellett szép jövedelmet hozott a hágatás is, amiért 3–10 aranyat fizettek.

Wesselényi belátta, hogy nem elég a lovakat elszórtan egy-egy birtokon tenyészteni, szükség van egy összetett programra, amely megszervezi a lótenyésztést és kereskedést, úgymint kormány – úgymint egyleti szinten is. „Egyes személyek dolga jó lovakat nevelni, s az egyesületek feladata az eredményesebb eladás biztosítása” – vallotta. Ezt a gondolatot fia, Wesselényi Béla vitte tovább közel 60 évvel később.

A forradalom illetve az ezt követő időszakban a lótenyésztés is háttérbe szorult. Bár az erdélyi mágnások őrizték méneseiket, ezek a ménesek helyi jellegűek voltak. Br. Wesselényi Béla – Miklós fia – belátta, hogy az erdélyi lótenyésztést modernizálni kell, szükség van egy olyan egyletre, ahol a környékbeli lótenyésztők találkoznak, amely versenyeket, vadászatokat szervezhet. 1890-től cikksorozatba mutatta be törekvéseit, amelynek következtében megalakult az Erdélyirészi Falka-Vadász Társaság.

Wesselényi és a zsuki ménes

Br. Wesselényi Béla Zsibón született 1847. május 11-én. Kiváló mintagazda, Kolozsváron végezte a középiskolai, Berlinben pedig az egyetemi tanulmányait. Hazatérve gazdálkodott, híres sportemberként, vadászként tartották számon. A főrendi ház tagja volt, tenyésztett lovai külföldi versenyeken is futottak.

1890-ben megtette első lépéseit az erdélyi lótenyésztés ügyének felvirágoztatása, kiemelése, a lovaglási kedv fejlesztése érdekében. Hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol az éghajlat, a hőmérsékletváltozás megfelelő a ménes elhelyezésére, a lovak számára ill. a versenyek megrendezésére széles legelő található. Agitált egy új egyletért, amely mindezt megoldhatná, a kormányhoz, a katonatisztekhez, az arisztokratákhoz eljuttatta elképzeléseit. Nagy ötletét tettek követték, hatalmas energiát fektettet be, cselekedett, így 1890-ben megalakult a falka-vadász társaság, Wesselényi pedig Zsukón megtalálta a tökéletes helyszínt az egylet számára.

Az új egylet két célt szolgált: egyrészt lóversenyeket, másrészt falkavadászatokat szervezett. A versenyeken és a vadászatokon részt vettek az állami mének is, ezeket minden nap meglovagolták, így nemsokára Zsukról kerültek ki a hadicélokra nevelt legkiválóbb lovak.

A báró Erdély legjobb lóismerője volt, ismerte a lóállományokat, a tenyésztési viszonyokat, minden számottevő tenyésztőnek vagy tulajdonosnak ismerte legfontosabb lovait, színét, nevét, faját, életkorát, a vételárakat is pontosan ismerte. Sokszor a versenyre történő hiányos nevezéseket kiegészítette a pontos adatokkal, anélkül hogy utána nézett volna. Azt mondották róla, hogy sokkal többet tud, mint amire egy átlagos ember képes.

Br. Wesselényi Béla nyáron, a vadásszezon kezdete előtt 4–6 héttel Zsukra költözött ménesével és falkájával, ahol 1895-re egy 16 szobából álló gyönyörű vadászlakot építtetett. A báró ilyenkor épített, rendezett, felügyelt, szervezett, megtett mindent, hogy a szezon kezdetére minden kész legyen. A szezon lejártával a ménes és a falka visszaköltözött a báróval Zsibóra.

FOLYTATJUK

 






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap