Tegnap Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki egy nyilatkozatot ismertetett. A dokumentumban az EMNT azt veti az RMDSZ szemére, hogy nem akarja a kiegyezést. Szilágyi szerint a tárgyalássorozat jelenlegi fázisában világossá vált, hogy az RMDSZ valójában nem akarta a megegyezést, és az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt. Megállapítja: a jelek szerint az RMDSZ nem csupán az MPP-vel, de az EMNT-vel sem kívánt megegyezni, a tárgyalásokat pedig látszatteremtő kommunikációs gyakorlatnak használta.

Kifejti: az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ. Hozzáteszi: ezek után a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel.

A politikus lapunk kérdésére, miszerint ismét a matematikán bukott-e meg a tárgyalás, elmondta: ők olyan csomagról szerettek volna megállapodni, amely elvi kérdéseket tartalmaz. Ebben szerepelt az erdélyi magyar egyeztető kerekasztal létrehozása, az autonómia ügyének közös képviselete, valamint a romániai magyarság egyéb stratégiai fontosságú célkitűzései. A nézetkülönbségek ezen a téren adódtak, és nem azon múlott, hogy az EMNT hány jelölthelyet kap.

Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt állítja, hogy az elvi megállapodást rögzítő két dokumentum tartalma tekintetében már egyezségre jutottak tíz nappal ezelőtt, a vitát a helyek okozták. Kelemen szerint az RMDSZ felajánlotta Hargita megyében a Gyergyó-Keresztúr képviselői kerületet, akárcsak a Kovászna megyében szintén biztos befutó helynek számító sepsiszentgyörgyi kerületet. Felkínálták még Marosvásárhely egyik kerületét, ahol a magyarság számaránya 40 százalék fölötti, így ez majdnem befutó helynek tekinthető.

Az RMDSZ a bizonytalan kerületek közül ajánlotta a Kovászna megyei bodzafordulói és a Hargita megyei maroshévízi kerületeket, plusz Máramaros, Kolozs, Szatmár, Brassó, Arad megyében állíthatott volna az EMNT egy képviselőt vagy egy szenátort. Ez azt jelentette volna – magyarázta Kelemen –, hogy a szavazatok visszaosztása során ez utóbbi megyékből bejöhetett volna még egy hely az EMNT-nek. Méltánytalannak és tisztességtelennek tartja, hogy az EMNT csak a biztos helyekből akart részesülni, bizonytalanokat viszont nem akart vállalni. Hozzátette: az EMNT kérte még a kézdivásárhelyi kerületet, de az RMDSZ Kovászna megyében nem adhatott két biztos helyet – mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Leszögezte: azért kellett volna ezen a héten megállapodni, mert egyes megyékben már elkezdődtek a rangsorolások, és az elfogadott sorrendet utólag nem tudják felborítani.