label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Kultura

« Vissza a főoldalra


Erdővidék Kolozsváron – szóban, képben, lelkületben

Régiók találkozása – új sorozat a Györkös Mányi Albert Emlékházban
Létrehozva: 2016. október 21. 12:00

FERENCZ ZSOLT

Az erdővidéki gyökerekkel rendelkezők sorában a bodosi születésű Egyed Ákos történész, akadémikus is bekapcsolódott a kötetlen beszélgetésbe (Fotó: Takó István)
Az erdővidéki gyökerekkel rendelkezők sorában a bodosi születésű Egyed Ákos történész, akadémikus is bekapcsolódott a kötetlen beszélgetésbe (Fotó: Takó István)
Hangulatos beszélgetések kerekedhetnek, amikor ugyanazon településről, tájegységről származó személyek, akik az otthonuktól távol élnek, néhány órát együtt töltenek: felidézik gyermekkoruk meghatározó élményeit, feledésbe merült történetekről, helyszínekről, emberekről esik szó, s ahogy az idő telik, egyre többen bekapcsolódnak a társalgásba, nosztalgiáznak és emlékeznek, ettől válnak igazán meghitté, családiassá ezek az alkalmak.


A Régiók találkozása elnevezésű programsorozat első, a háromszéki Erdővidéket bemutató találkozója is bensőségesre sikeredett, amint utólag Takó István egyetemi lelkész a Facebookon írta, „gyökereinket öntözgető és elrendelésünkben megerősítő találkozás volt nekem ez az este. Amolyan összekacsintós, emlékezős, honvágyébresztős, tükörbenézős. Jó erdővidékinek lenni!”

Persze nem csupán azok érezhették jól magukat, akik Erdővidéken születtek és jelenleg Kolozsváron dolgoznak vagy tanulnak, hanem azok is, akik kíváncsiságuktól vezérelve betértek szerdán délután az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházába, Erdővidék Múzeuma, az emlékház és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös rendezvényére. Az újonnan indított sorozat célja, bemutatni a különböző erdélyi régiókat, közelebb hozva a földrajzilag kisebb-nagyobb távolságra eső térségeket. Erre utalt bevezetőjében Kós Katalin, az emlékház vezetője, majd erdővidéki kötődéseiről beszélt: húsz évig a tájegység központjában, Baróton élt, művelődésszervezőként alkalma volt együttműködni Hoffmann Edit és Demeter László muzeológusokkal, valamint Demeter Zoltán művelődésszervezővel. – A művelődési háznál és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesületnél dolgoztunk együtt hosszú éveken keresztül, kiváló hangulatban, és nagy örömömre szolgál, hogy ezt a mostani rendezvényt ismét együtt szervezhettük – mondta.

A sorozat ötletgazdája, Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője felidézte, hogy családjával még kisgyermek korában, a hatvanas évek elején ellátogatott Benedek Elek kisbaconi szülőházához, ahol a mesemondó két lányával, Flórával és Máriával is találkozhatott. Meghatározó volt számára ez az alkalom, majd a későbbiek is, amikor arra a tájegységre vitte az élet: például a katonaság idején kötött életre szóló barátságot Bodosi Imrével, és az édesapjával, Bodosi Dániel festőművésszel is volt alkalma megismerkedni.

Egy idő után, Kós Katalinnal közösen egyre inkább szükségét érezték annak, hogy „behozzák” az erdélyi vidékeket a Györkös Mányi Albert Emlékházba, ezzel párhuzamosan pedig, immár főszerkesztőként, a Művelődésnél is igyekezett hangsúlyt fektetni a különböző régiók bemutatására. Az elmúlt időszakban négy ilyen régiós melléklet látott napvilágot (Hunyad megye, Tövishát, Kis-Szamos mente, Aranyos mente), s mint kiderült, készülnek már az Érmelléket és a Bánságot bemutató kiadványok is.

Banner Zoltán művészettörténész, Bodosi Dániel (1913–2006) életművének jó ismerője és a róla szóló monográfia szerzője nyitotta meg az est folyamán a művész festményeiből összeállított kiállítást, az alkotó családi vonatkozásai mellett a székely festőiskola sajátosságairól is szót ejtve. – Első és második nemzedéke származásilag úgy fedi le Székelyföldet, hogy Márton Ferenc, Nagy István és Zsögödi Nagy Imre Csíkszéket képviseli, Karácsony János Gyergyót, Bene József Udvarhelyt, Vida Árpád és Bordi András Marosszéket, Hervai Zoltán Sepsit, Incze István Kézdit, Bodosi Dániel pedig Barótot. Az alapítók közül mindenkinek saját, különálló szerepe, üzenete és eszközrendszere volt, hozzájárulva ezáltal ahhoz a festői nyelvhez, amely Székelyföldet bekapcsolta az összmagyar és az európai művészet történetébe – jegyezte meg a művészettörténész. Hozzáfűzte: Bodosi Dániel művészetében főként arra a sugárzásra érdemes figyelni, amely „tájból, emberből, kőből, vízből, erdőből”, Erdővidék nagyjainak portréiból árad, és ennek a sugárzásnak a haszonélvezője az utókor, miközben a munkáit szemléli. A lét transzcendenciájának látnokaként nevezte a méltató Bodosi Dánielt, aki nem valamiféle virtuális, színes, szórakoztató világot hozott létre, hanem voltaképpen az isteni teremtés képességét gyakorolta.

Erdővidék jeles személyiségeiről Demeter László, Erdővidék Múzeumáról pedig Hoffmann Edit tartott előadást a folytatásban, majd Benkő Levente történész, újságíró kezdeményezésére kötetlen beszélgetésbe kapcsolódhattak be a résztvevők, a vidék múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről is szó esett. A térség érzelemvilágának, értékrendjének kibontakozása révén, a különböző hozzászólásokat hallgatva egyértelműen bebizonyosodott: jó (volt) erdővidékinek lenni. Az est folyamán közreműködött a Melodeus Singers, zongorán kísért: Veress Gáspár.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap