label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Riport

« vissza

SPORTHAGYATÉK – Borbély György (1860–1930)

Atléta, kerékpáros, tanár
Létrehozva: 2011. szeptember 15. 23:02

 


Aranyosrákoson született 1860. augusztusában. A debreceni kollégiumban érettségizett, majd Kolozsvárott magyar–latin tanári oklevelet szerzett. Tanári pályáját Tordán kezdte, majd 1896-ban Zalaegerszegre helyezték, ahol folytatta lelkes munkásságát. 1900 és 1917 között a Magyar Paizs című hetilap szerkesztője volt, ő javasolta Csány László szobrának felállítását Zalaegerszegen, Csány-emlékkönyvet szerkesztett, valamint sportversenyeket szervezett. (Fotó: Borbély György atléta, 1886) A Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) első bajnoka 2 angol mérföldes síkfutásban. A cím elnyerésével a bajnok örökös tiszteletbeli tagságot, aranyérmet és ezüst serleget vehetett át. (Fotó: Borbély György a bajnoki serleggel 1886-ban) Az első nyilvános viadalt 1885. május 17-én rendezték a Lövölde kertjében, a nyolc versenypontra 16 versenyző 36 nevezését vették figyelembe. A bajnoki síkversenyt 3218 méteres távon pedig Borbély György nyerte, aki ezüstérmet és bajnok-jelöltséget kapott. (Fotó: Az első KAC viadal után az új egyesület versenyein fontos szerepet játszó atléták és vezetők csoportképe. Ülnek, balról: Borbély György, dr. Baintner Hugó, Kuszkó István és dr. Balogh Vendel. Állnak: Illing Sándor, Szüllő Árpád és Albert Károly) Borbély György 1887 nyarán úgy döntött, hogy Kolozsvárról elindulva elgyalogol a Magas-Tátrába, és megmássza a Lomnici-csúcsot. Útja 67 napot tartott, 30 vármegyében 250 községet érintett, közben a földrajzi és a népviseleti sajátosságokat tanulmányozta. Útjáról levélben tájékoztatta egyesületét. Általános elismerésben részesítették országszerte, útjáról a nemzetközi sajtó is megemlékezett. (Fotó: Borbély György elindul a Magas-Tátrába) Kuszkó eképpen jellemezte: „Büszke, mint törzsgyökeres magyar, szorgalmas, mint egy német, kitartó, mint egy angol. E mellett szerény, mint olyan férfiú, ki nem szorul üres henczegésre, hogy képességeiért elismerést erőszakoljon ki.” (Fotó: Kuszkó István és Borbély György barátságát megszilárdította a sport, a kerékpár és az irodalom iránti rajongás. Együtt járták kerékpáron a Görgényi havasokat és Bukovinát. Szoros barátságuk megmaradt Borbély Zalaegerszegre való költözése után is) Borbély vásárolt egy kerékpárt magának, amelyet barátja, Stampa Keresztély hozott el Kolozsvárra. Alighogy megtanulja rajta az ülést, máris merész feladatra vállalkozik: elhatározza, hogy elkarikázik a párizsi világkiállításra. „Hiába akarták lebeszélni, amit egyszer a fejébe vett, tűzön vízen keresztül is megvalósította” – jegyezte le róla Mező Ferenc. (Fotó: Stampa Keresztély kereskedő, jó barátja, aki az első biciklit vásárolta Borbély számára Budapesten) 1889. június 25-én indult Tordáról útjára és 4271 kilométer megtétele után, augusztus 4-én visszatért Kolozsvárra. Útja során megjárta Párizst és Közép-Európát. Sikere egyedi a kor sporttörténetében, Borbély neve pedig Európa-szerte ismert lett. Hazaérkezésekor Gyaluban a kolozsvári kerékpárosok csoportja várta, a városba való érkezésekor, a Rákóczi-emlékszobornál, ágyúlövéssel üdvözölték, Kolozsmonostorról pedig nagy tömeg várta a járdákon a díszmenetet a Szent György (a mai Lucian Blaga) térig, ahol óriási tömeg előtt báró Jósika Gábor köszöntötte őt. (Fotó: Borbély György párizsi kerékpárútja előtt) A kerékpárosok első, nyilvános bemutatkozása a város polgárai előtt az 1889-es kerékpáros felvonulás volt, ahol megmutatták magukat és gépeiket, majd a felvonulás végén a Tornavívoda udvarán fényképen is megörökítették az eseményt. (Fotó: A KAC kerékpárosainak felvonulása – 1889. május 26.) 1889-ben már komoly versennyé vált a kerékpáros turistaság. A verseny célja: ki tesz meg hosszabb utat egy év alatt. A győztes Borbély György lett, aki Kolozsvártól Párizsig és vissza utazott. Fennmaradtak a kolozsvári sportolók által elért évi eredményeket bemutató adatok: Borbély György 5549 kilométer utat tett meg, dr. Istvánffi Gyula 3475 km-t , Stampa Keresztély 1389 km-t, Bartha Gergely 1367 km-t, Dunky Ferenc 1267 km-t, míg Benke Ferenc, 950 km-t. (Fotó: A KAC kerékpárosai 1889-ben. Alsó sor, balról: Borbély György, Bartha Gergely, dr. Istvánffi Gyula, Stampa Keresztély. Állnak: L. Benke Ferencz, Dunky Ferenc) Borbély nem elégedett meg párizsi útjának sikerével, úgy érezte, a biciklije segítségével bárhova elérhet. Az új típusú, felfújható gumis rover kerékpár megjelenése után vásárolt egy ilyet, és 1893-ban barátjával, Paget Olivérrel Londonba, 1895-be pedig Scharscher Dániellel Konstantinápolyba biciklizett. 1896-ban Zalaegerszegre költözött, ahol továbbra is kedvére kerékpározott. Bár hosszú útra többet nem vállalkozott, „hatvan éves koromig jó kedvvel és könnyen bicikliztem hegyen-völgyön





További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap
v1.2.4 © 2013 - Szabadság - Minden jog fenntartva.