label_szabadsag
1 USD 3.91  1 EUR 4.58  100 HUF 1.5
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
« vissza

Itt nemcsak jól érezzük magunkat, de jobbá tehetjük a világot is

Hétvégén zajlottak a X. Bonchidai Kastély Napok
Létrehozva: 2011. augusztus 29. 00:30

SZERZŐ: FERENCZ ZSOLT, KÖLLŐ KATALIN   

A kolozsvári Passeggio táncegyüttes reneszánsz táncokkal nyitotta meg a kétnapos programot – KEREKES EDIT
A kolozsvári Passeggio táncegyüttes reneszánsz táncokkal nyitotta meg a kétnapos programot – KEREKES EDIT
A két óriásbáb, Hencida és Bonchida szerencsés egymás¬ra találása és a Harmadik zenekar muzsikájára lejtett lakodalmi táncuk hangulata, Asterix és Obelix kitartó közreműködése a legfőbb jó érdekében, a kolozsvári Passeggio táncegyüttes műsora, a sztánai fiatalok lovasbemutatója és számos más, érdekes program szórakoztatta hétvégén a tizedik Bonchidai Kastély Napok résztvevőit, akik között a gyermekhordozó kendőben megbújó háromhetes kisbabától a bottal járó idős néniig valamennyi korosztály képviseltette magát. A Transylvania Trust Alapítvány, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és Bonchida község Polgármesteri Hivatala által közösen szervezett kétnapos programot filmvetítések, kiállítások, koncertek, gyermekfoglalkozások és néptáncosok fellépései tették hangulatossá, ezáltal maradandó élményekkel térhettek haza a kastély udvarán megforduló, különböző nemzetiségű és kultúrájú látogatók. [Szóljon hozzá!]

Már szombaton délelőtt hétágra sütött a nap a bonchidai Bánffy-kastély fölött, s mialatt az árusok kipakolták portékáikat az udvar különböző pontjain, a játékmesterek és a kézműves tevékenységek vezetői pedig az utolsó simításokat is megejtették, a kolozsvári Passeggio táncegyüttes tagjai is készülődni kezdtek. Rövid fotózkodás után, a színpad előtt bemutatott produkciójukkal nyitották meg a tizedik Bonchidai Kastély Napok egész hétvégét felölelő rendezvénysorozatát, amelynek szervezéséből idén is kivette részét a Transylvania Trust Alapítvány, a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a település polgármesteri hivatala.

Elsőként David Baxter, a bonchidai Bánffy-kastélyban működő Nemzetközi Épített Örökség Helyreállító Szakképző Központ igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy a kastély ma nemzetközi szakképző és kulturális központként egyaránt ismert. – A bonchidai Bánffy-kastély mindenki számára nyitva áll, a – reményeink szerint – változatos programot úgy állítottuk össze, hogy képviselve legyenek a különböző nemzetiségű, kulturájú és hagyományú csoportok. Nagyszerű érzés, hogy már a tizedik rendezvénynél tartunk, és örülünk, hogy együtt ünnepelhetünk. Köszönöm mindenkinek a tíz év alatt nyújtott támogatást, ugyanakkor külön köszönetet mondok a Transylvania Trust Alapítvány munkatársainak, akik nagyon sokat dolgoznak az itt zajló programokon.

Emil Cărhaţ, Bonchida polgármestere következett, aki román nyelvű beszédében igyekezett nagyon plasztikusan kiejteni a szavakat, mondandója azonban kissé furán hangzott. Mint kifejtette ugyanis, „szép és örvendetes, hogy mi bonchidaiak lelkesen és szeretettel üdvözölhetjük saját kultúránkat és történelmünket. Mert ez az igazi besorolása a kastélynak: Románia történelmének és kultúrájának egyik lapja. Ez a kastély is valakinek az utasítására épült, de mégiscsak a nép hozzájárulásával valósult meg. Mindegy, hogy ki mit mond, de ezt a kastélyt mi, bonchidaiak is szeretjük, nemcsak azért, mert itt épült, a mi településünkön, hanem azért is, mert benne látjuk őseink múltját”, magyarázta a polgármester, aki, a többi felszólalótól eltérően, akik románul és magyarul is köszöntötték a jelenlévőket, csak románul üdvözölte a közönséget.

Ezt követően Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos felolvasta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter üdvözletét. „A rendezvénysorozat elérte a célját: Erdély egyik legfontosabb, nagymúltú műemlékének, a bonchidai Bánffy-kastélynak és az ott zajló oktatási helyreállítási tevékenységnek a népszerűsítését, illetve a kastélyegyüttes bekapcsolását a kulturális, turisztikai véráramlatba. Az idelátogatók évről évre fejlődést, szakszerűen végzett, áldozatos munka eredményét látják. Az RMDSZ számára prioritás az erdélyi magyar épített örökség védelme, s annak hasznosítása az erdélyi magyar emberek számára. Számos magyar templom, kastély, kúria helyreállítását támogatjuk, hisz ezek az épületek tanúi múltunknak, mestertudásunknak, történelmünknek”, állt a levélben.

Ezután Călin Găbudean tanácsos Alin Tişe Kolozs megyei tanácselnök üzenetét közvetítette, aki gratulált mindazoknak, akik részt vesznek annak az épületegyüttesnek a helyreállítási munkálataiban, amelyet egykor Erdély Versailles-ának neveztek.

Dunai Péter, a kolozsvári magyar konzulátus képviselője is felszólalt a megnyitón, kifejtve: a műemlékegyüttes felújítása ékes példája a fejlődő környezettudattosságnak, Erdélyben és a Kárpát-medencében, „és mutatja, hogy hagyományaink hogyan köthetők össze a modern kultúrában”.

Kasza Tamás, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Bonchidai Kastély Napok társszervezője beszédében kifejtette: minden fesztivál sajátos, általában az ember jól érzi magát, kikapcsolódik, de olykor sajnos megfeledkezik magáról. – Amikor nyolc évvel ezelőtt idelátogattunk, volt egy kis fenntartásunk, hogy vajon mivel fogunk találkozni, de nagyon kellemes meglepetés volt számunkra: változatos, színes program volt, biztonságos, kulturált részvételt biztosított, a család minden tagja megtalálta a helyét. Ekkor döntöttük el, hogy szeretnénk bekapcsolódni a szervezésbe, azóta sem változott a helyzet. Jót tesz nekünk, mert egy picit hozzá tudunk járulni ahhoz a mottóhoz, amelyet a cserkészmozgalom alapítója, Robert Baden-Powell is vallott, miszerint hagyjuk a világot egy kicsivel jobbnak, mint amilyennek találtuk. Igenis hiszem azt, hogy ez a rendezvény hozzájárul ehhez – magyarázta Kasza Tamás.

A színpad előtt talált egymásra a két óriásbáb, Hencida és Bonchida – KEREKES EDIT

Végül Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese, miniszteri tanácsos, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója lépett mikrofon elé, aki elsősorban ez utóbbi minőségében kiemelte: úgy gondolták annak idején, hogy Erdély Versailles-át kötelességük helyreállítani, a felújításhoz pedig minden magyar, erdélyi magyar, illetve romániai embernek kötelessége segítséget nyújtani. – Az elején sokan ígértek segítséget valóban, de aztán eléggé magunkra maradtunk. De hála az európai uniós támogatásoknak, sikerül folytatni a munkát. A kastélynapok célja bemutatni a régió teljes lakosságának a kultúráját. Ezért magyar, román, roma és zsidó együttesek lépnek fel minden évben. Így állítottuk össze az idei programot is, mert úgy véljük, ez jelenti az erdélyiséget, ez Kós Károly transzszilvanizmusa, ezt hirdette Bánffy Miklós is, és ez a mi hitvallásunk is – hangsúlyozta Hegedüs Csilla. Az ügyvezető igazgató végül köszönetet mondott a támogatóknak és a médiapartnereknek.

Lovasbemutató, Asterix és Obelix, Hunyadi Vitézek

A köszöntők után elsőként a Demartini Lajos vezette sztánaiak tartottak lovasbemutatót, majd sorra elkezdődtek a különböző gyermekprogramok az istállóépületben és az udvaron egyaránt. A gyergyószentmiklósi Portéka Egyesület sátránál gyapjúfestésben, batikolásban, szalagszövésben, kötélverésben, nemezelésben, gyöngyfűzésben próbálhatták ki magukat a legfiatalabbak, a mákófalvi Kovács Pali Ferenc vezetésével pedig a bútorfestés alapjait sajátíthatták el. Egyeseket olyannyira lebilincselt ez a foglalatosság, hogy kisebb megszakításokkal ugyan, de a nap nagyrészét festéssel töltötték. Megérte viszont a fáradozást, hiszen délután már remekműveikkel a kezükben sétálgathattak, mutogatva egésznapos munkájuk gyümölcsét szüleiknek, barátaiknak.

A cserkészek sem voltak restek, Asterix és Obelix világába röpítették a gyermekeket, s túl azon, hogy a mesefigurák közöttük járkáltak a nap folyamán, a résztvevők eszességét, ügyességét és erejét is próbára tették. Céljuk eleve az volt, hogy a keretmese révén különböző tevékenységekbe vonják be az érdeklődőket, magyarázta kérdésünkre Kasza Tamás, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, aki Cézár-jelmezben járta be „Gallia vidékét”. A korábbi évek tapasztalatai szerint sokkal élvezetesebbek a próbák, ha keretmesébe illesztik őket, tavaly például több mint 150-en tettek eleget a kihívásoknak. – Megpóbáljuk motiválni a gyermekeket, hogy ne csak egy helyben üljenek, s egy dologgal foglalkozzanak, hanem sokféle játékban vegyenek részt, most éppen annak érdekében, hogy Gallia szabad maradhasson. S bár Cézár nem kifejezetten örül annak, hogy Gallia fehér folt marad a térképen, és nem lesz a Római Birodalom része, szavát megtartja, Asterix és Obelix segítőit pedig ajándékokkal jutalmazza – részletezi. Estefelé bizony már ők is megérzik a játék kellemes súlyát, ennek ellenére örömmel térnek vissza évről évre Bonchidára, mint mondja, a kastélynapok rendezvénysorozata sajátos színfoltja a cserkészszövetség éves tevékenységének. Románul és magyarul is eleget kell tenniük a kellemes kihívásoknak, ugyanakkor, más rendezvényektől eltérően itt olyan fiatalokkal találkoznak, akiket nem is annyira a cserkészmez, mint inkább a játék öröme kapcsol össze. Kiváló lehetőség arra is, hogy a kolozsvári és környékbeli szülők megismerkedjenek velük, s tudják, hol lehet jelentkezni, ha gyermekük csatlakozna a cserkészszövetséghez.

Belloni bűvészmutatványai után a Hunyadi Vitézek is bemutatkoztak a színpadon, majd középkori hangulatot varázsoltak a bejárat melletti részen. Az 5 éve működő csapatnak jelenleg 15 tagja van, magyar és román fiatalok egyaránt, akik többek között Brassóban és Suceaván is megfordultak az elmúlt időszakban, hogy a középkori lovagi játékokkal, harc- és táncművészettel megismertessék az érdeklődőket – tudtuk meg Valentin Crişantól. Ha már arra jártunk, s a derék vitézzel szóba álltunk, a kapuépületbe is betértünk, ahol az elmúlt években Bonchidán szervezett kőfaragó tábor termései mellett gyermekrajzokat is szemügyre vettünk. Büszkén újságolja Berki Tímea, a Transylvania Trust munkatársa, a kastélynapok főszervezője, hogy Válaszúton, Szamosújváron, valamint Kolozsváron, a Báthoryban, a Brassaiban és a Hallássérültek 2-es számú Intézeténél tanuló diákok alkotásai ezek, és az Örökség Napokon készültek. – A különböző projektjeink keretében gyermektevékenységeket is szervezünk, fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a fiatalabb generáció is megismerkedjen a műemlékvédelemmel, s ezáltal is megbecsüljék értékeinket. Román és magyar anyanyelvű gyermekeket hívunk meg az évi négy alkalommal zajló Örökség Napokra, ahol az épített örökség fogalmáról, a kastély történetéről és a Bánffy-családról is tartunk nekik előadást, majd megoldanak egy tesztet, és lerajzolják, ami legjobban tetszett nekik a látottakból, hallottakból – mondja Tímea. Továbbhaladva édességeket, használati eszközöket, népművészeti tárgyakat, széki viseleteket látunk, az udvar hátsó részében pedig valódi kincsesbánya, már ami a régiségeket illeti. A régi pénzek, érmék, székek, esetenként giccses festmények és egyebek között haladva életükről, válságról, hétköznapokról beszélgetünk az árusokkal, akik között bizony hűséges Szabadság-olvasókat is találunk.

Eredmények, megvalósítások

Berki Tímeával később egy szusszanásnyi időre leültünk kávézni, és megkértük, hogy beszéljen a tavalyi látogatásunk óta elért eredményekről. Tímea a kastélynapok szervezése mellett az alapítvány egyik programkoordinátora is, így azt is megtudtuk tőle, hogy idén nyáron már négy helyreállító szakképzés is lezajlott. Az első egy tíznapos menedzsment modul volt, ami újdonság az alapítványnál, főként olyanokat vártak erre, akik menedzserként az épített örökség gazdálkodásával foglalkoznak, ők öt napig próbálhatták ki az ács-, illetve a kőműves mesterséget. A másik három modul kéthetes volt, ezeken kétnapos elméleti képzést nyújtottak a résztvevőknek, majd ezután ács-, kőfaragó és kőművesműhelyekben dolgozhattak. – Az ácsok a főépület nyugati homlokzatának, tehát a még fedetlen résznek a tetőszerkezetét készítették el, a kőművesek megerősítették a tetőszerkezetet tartó falakat, illetve helyreállították a patkóudvar azon részét, amely még javításra várt. Itt is sikerült megerősíteni a falakat, beosztani a tereket eredeti felállásukban és felállítani az ajtókat. Annyira haladtunk, hogy a tavaly elkészített tetőszerkezetet idén fel lehet helyezni, ezzel eljutottunk odáig, hogy minden épületet befedünk a tél beállta előtt. Még lesz egy ötnapos modulunk szeptemberben, amelyet francia partnerekkel szervezünk, ennek az a nagy újdonsága, hogy először próbáljuk ki Bonchidán a belső terek faldíszítéseit. Lesz freskótechnika-tanítás, különböző profilokat, álmegoldásokat tanulnak majd a francia tanároktól a résztvevők. Sajnos csak fekete-fehér fényképek maradtak az eredeti belső terekről, de vannak maradványok a falakon, amelyek alapján meg lehet ítélni, hogy milyen színű volt eredetileg a falfestés – magyarázza Berki Tímea.

A cserkészek Asterix és Obelix világába röpítették a gyermekeket – FERENCZ ZSOLT

Főként európai forrásokat pályáznak meg, hazaiakat is, amennyiben lehet, és olyan projekteket, amelyek nem csak kimondottan a restaurálást és helyreállítást támogatják, hanem van valamilyen mellék- illetve fő céljuk is, például, hogy a közösség hasznára állítják helyre az illető épületet. – Ilyen volt tavaly az ipari épített örökség leltározása, ugyanakkor helyreállítottuk a malomépületet, megtörténtek az elsődleges beavatkozások. Ez a leglátványosabb eredmény az idén idelátogatónak. Egy falumúzeumot szeretnénk itt berendezni, illetve számítógépes termet, mert a faluban nagyon kevesen használják az internetet. Az épület stabilitásán dolgoztunk eddig, a belső tereit még nem állítottuk helyre, volt ugyanis egy alsó és egy felső szint. Megvan a hattengelyes malom szerkezete, azt is restauráljuk, és van engedélyünk, hogy napi egy mázsa lisztet őrölhetünk. A falumúzeumot úgy képzeljük el ugyanis, hogy bemutatjuk a mezőgazdasághoz kötődő hagyományos mesterségeket, köztük a molnártevékenységet. Szeretnénk ugyanakkor informális oktatási programokat is beindítani az épületben. A munkálatok folytatása szintén a pályázati forrásokon múlik – fejtette ki Berki Tímea.

Tárlatok, könyvbemutatók

Tárlatmegnyitók, könyvbemutatók is várták az érdeklődőket: a konyhaépület bástyájában Csók Zsolt fényképeit, a Miklós-épületben pedig Ioachim Nica és Liviu Vlad grafikáit tekinthették meg. Utóbbi helyszínen, Viorica Guy Marica művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár és Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, figyelmükbe ajánlva az orvosok kolozsvári festőszalonjáról ismert Liviu Vlad sebészprofesszor kéttucatnyi rajzát és akvarelljét, valamint mestere, Ioachim Nica bonchidai vonatkozású munkáit.

Szombaton délután bemutatták Furu Árpád Udvarhelyszék népi építészete című kötetét, és Torockó Értékvédő Program címmel kiállítás is nyílt a Miklós-épületben, a program felelőse Furu Árpád. Az eseményen jelen volt Balassa M. Iván, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottságának elnöke, néprajzkutató is, aki méltatásában kifejtette: fontos program a torockói értékvédő projekt, hiszen adva volt egy település, egy hajdani bányász- és iparosváros, ahova, ha húsz évvel ezelőtt, vagy még régebben ellátogatott az ember, látszott, hogy egyre inkább megy tönkre a falu, és egyre kevesebben lakják. – Ha ez a program nem indul be annak idején, akkor ennek a településnek is az lett volna a sorsa, mint amit ma tapasztalhatunk kicsivel odébb, Torockószentgyörgyön, ha idelátogatunk, azonnal felfedezhetjük a különbséget. A budapesti V. kerület áldozatkészségének köszönhetően azonban sikerült egy olyan programot beindítani annak idején, amivel a lakosokat rá lehetett döbbenteni arra, hogy milyen értékekkel rendelkeznek, és hogy ezeket az értékeket hogyan tudják a későbbiekben kamatoztatni. Sikerült kialakítani egy támogatási rendszert, amely beindította aztán az ottlakók befektetési kedvét is, hiszen a pénz pénzt mozgat. Ma Torockó olyan jó állapotban van, hogy ha netalán valami miatt egy adott időben nekünk ki kell vonulnunk ebből a programból, akkor lehet, hogy tovább tud önmagától élni, bár ma még sajnos nem tartunk itt – részletezte Balassa M. Iván. Hozzátette azonban, sajnos ma Torockón az is látható, hogy bizonyos rétegek, emberek úgy megerősödtek, hogy már nem akarják figyelembe venni a műemlékvédők tanácsait, és saját maguk döntései szerint építkeznek, ez pedig sokat ront az összképen.

Ezt a 15 éve zajló felújítási folyamatot, illetve az „eredeti” állapotot mutatják be a kiállított felvételek.

Az alapítvány nemcsak ennyire konkrét értékvédelemmel foglalkozik, hanem az értékvédelmet megalapozó kutatásoknak is helyet ad, tudtuk meg, és létezik egy program, amelynek lényege végigjárni Erdély falvait és felkutatni, dokumentálni azokat a népi építészeti értékeket, amelyekre szeretnék felhívni a figyelmet. Bejárják a falvakat, fényképeznek, rögzítik az épületek adatait, ezért szükség volt arra, hogy valamilyen formában ezt fel is dolgozzák, hogy hozzáférhetőbb legyen. – Annál is inkább, mert nagy hiány van Erdély népi építészetének feldolgozása terén. Ennek a feladatnak tesz eleget Furu Árpád. Kalotaszeg népi építészetének a bemutatása volt az első ebben a sorban, a sorozat második kötete az Udvarhelyszék népi építészete, amelynek létrejötte szintén ezen a kutatáson alapul. Felhívom a figyelmet erre a nagy alapossággal, nagyon jól megírt munkára, pedig nem volt könnyű feladat, hiszen rendkívül változatos vidéket dolgoz fel. Nemcsak egy jól megírt könyv, de szép is, köszönhető elsősorban a szerzőnek, de ugyanakkor a Idea–Gloria nyomdának és a képszerkesztő Könczey Elemérnek – hangsúlyozta a méltató.

Furu Árpád megköszönte a méltatást, majd köszöntötte Dana Mihait, a bukaresti örökségvédelmi intézet igazgatóját, hozzáfűzve: reméli, hogy személyes jelenléte jelzés abba az irányba, hogy Torockó világörökségi dokumentációja és a népi építészetet felmérő programjuk támogatást fog nyerni az intézettől a jövőben. Köszönetet mondott a helyi közösségek támogatásáért is, amely nélkül az eredmények nem válhattak volna valóra, hiszen, mint mondta, műemlékvédelmet a műemléktulajdonosok nélkül nem lehet megvalósítani.

Zene, tánc, film

A színpadon egymást követték a zenekarok és a táncegyüttesek a nap folyamán: a Mazel Tov, a Bogáncs, a Zurboló, majd a bonchidai roma és magyar csoportok léptek fel, estefelé a Fűszál, a Grimus és a Role koncertezett, a kápolnában pedig klasszikus zenét játszott Márkos Albert, Béres Melinda és Horváth Edit. Nem sokkal fél 4 után, a Harmadik zenekar muzsikájára a két óriásbáb, Hencida és Bonchida is egymásra talált: az udvar két különböző pontjáról, jókora segédlettel elindított óriásbáb-figurák végül a színpad előtt találkoztak, igazi lakodalmi hangulatot teremtve a fesztiválozók körében. Aki pedig egy kicsit elvonult volna a nyüzsgésből, a Miklós-épületben filmet nézhetett: a British Council jóvoltából David Sington: In the Shadow of the Moon és Philippe Garrel: Les Amants Reguliers című alkotását, ez utóbbit a Kolozsvári Francia Kulturális Központ közreműködésével. Este, a magyarországi Zanzibar együttes koncertje után Marian Crişan nagysikerű produkcióját, a többszörösen díjazott Morgen című filmet vetítették le az udvaron.

A vasárnapi program is számos érdekességet tartogatott: többek mellett a széki Szalmakalap Hagyományőrző Néptáncegyüttes is színpadra lépett, este pedig a Taxi, a Kalapos Band és a Semnal M koncertjére tombolhattak a résztvevők. Zárásként Ioan Mihai Baba 3D-s animációs produkcióját vetítették a kastély romantikus homlokzatára, amelyben a nézők szeme előtt elevenedtek meg az oszlopok, s miután összedőlt, rögtön újjá is épült a kastély.

Helyszíni fotóriportjaink a következő linkeken tekinthetők meg: FOTÓRIPORT (I.), FOTÓRIPORT II.






Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További főcikkek


További főcikkek
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap