label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Esélytelen decentralizáció?

Létrehozva: 2013. november 20. 02:10

BORBÉLY TAMÁS

Évtizedes késéssel ugyan, de Romániában is komolyan kezdi venni a hatalom a decentralizáció elvét. [Szóljon hozzá!]


Végre, olyan román kormány látta be ennek hasznát, amelyiknek nem tagja az RMDSZ, így senki nem mondhatja, hogy a magyarok zsarolása hatására utal át a kormány jogosítványokat az önkormányzatoknak. Nem beszélhetünk egyelőre nagy lépésről, hiszen a Ponta-kormány csak óvatosan decentralizál. Olyan intézményeket, létesítményeket ad át az önkormányzatoknak, amelyeknek a működtetése nem érinti a nagy ellátórendszereket. Az oktatás és a rendőrség esetében nem sikerült meggyőznie az RMDSZ-nek a kormányt, hogy ott is szükség van a központosított rendszer felszámolására. Nem beszélve arról, hogy Romániában nagyon gyenge a törvénytisztelet parancsa, így sokszor hiába van egy törvényes előírás, mert miniszteri rendeletekkel simán felülírható, ha ezt az éppen hatalmon lévők így akarják. Példának okáért, sok esetben hiába van egy jó tanügyi törvény, ha annak minden rendelkezését szétzilálja a minisztérium. Például egy legújabb, közvitára bocsátott minisztériumi rendelet csak román tankönyvek magyarra fordítását engedélyezi, holott magyar nyelvű tankönyvek írása és használata már régóta engedélyezett. Ilyen állandó visszalépésekre, időben való visszafordulásokra lépten-nyomon számítani kell, hiszen úgy látszik ez a balkáni-bizánci stílus, ami túlságosan nagy hajlékonyságot jelent, nagyon mélyen beleivódott az emberek mentalitásába. Mindezt azért kell szem előtt tartani, mert a decentralizáció esetében sem kizárt, hogy a kormány csak féllépésre szánta magát: hosszú távon ugyanis a leosztott intézményeknek és létesítményeknek egyelőre nem biztosított a normatív finanszírozása.

Érdekes, hogy Románia éppen akkor tesz határozottabb lépéseket a decentralizáció felé, amikor a világon ismét fellobbant a központosítás eszméjének lángja. Az Európai Unió a gazdasági válság nyomán szigorúbb központosított pénzügyi és költségvetési rendszerrel akarja elejét venni az újabb válsághelyzeteknek, és a nemzetállamok szuverenitása már annyira csorbát szenvedett, hogy jóformán valódi nemzetállamokról nem is beszélhetünk. Ez az államok feletti felügyeleti rendszer azt vetíthetné előre, hogy a pazarlás megakadályozása érdekében a decentralizáció ártalmas intézkedés lenne, hiszen ne feledjük, hogy Magyarországon is az elmúlt három évben kemény központosítási intézkedéseket hajtottak végre annak az állítólagos téves politikának a felismeréseként, hogy az önkormányzatok megerősítésének a rendszere csak pazarláshoz vezet.

Recept erre a dilemmára sem létezik, hiszen minden államnak ki kell próbálnia, milyen kormányzási és közigazgatási rendszer igazodik szervesen az országban élő emberek mentalitásához, a politikai hagyományokhoz és főleg politikai kultúrához. Mert ott, ahol fejletlen a politikai kultúra, félő, hogy sem a decentralizáció, sem a központosított igazgatási rendszer nem üdvözít. Elsősorban a hatékony és tisztességes igazgatást kell elsajátítaniuk, valamint biztosítaniuk az intézményvezetőknek, mert így lehet sikeres államigazgatást működtetni akár központosítva, akár a helyi közösségek irányításával.

Az eddigi romániai tapasztalat azt mutatja, hogy a központosított rendszer megbukott. Ezért nagy esélyt jelent a decentralizáció, de annak a felelős gyakorlatba ültetése az önkormányzatok felkészültségén múlik. Mert ha a megyei tanácselnökök kicsiben ugyanazt az önkényeskedő, részrehajló, átláthatatlan és pazarló igazgatást végzik, mint amit a minisztériumok tettek az elmúlt csaknem negyedszázadban, akkor a decentralizáció is ugyanúgy meg fog bukni, mint a központosított államigazgatási rendszer. A decentralizáció nem mantra, nem üdvözítő csodaszer, hanem csak egy lehetőség, amivel vagy megtanulnak élni az önkormányzatok, vagy továbbra is szegénységre és alulfejlettségre lesz ítélve Erdély lakossága.






Hozzászólások


Cseh Edit - 20/11/2013 12:31
Magyar Barátaim!
Ismeritek napi küzdelmeinket itt Magyarországon? Hogy melyik iskolába tudom beíratni a gyerekemet?
Hogy mennyit kell várnom egy orvosi vizsgálatra?
Hogy kapok-e segélyt, ha 55 éves vagyok és nincs munkám?
Tudok-e továbbtanulni, ha cigány vagyok? Ki segíti a kisebbségeket Magyarországon? Mekkora a GYES vagy a GYED összege? Mennyi ideig jár? Milyen feltételekkel dolgozhatok mellette? Dolgozhatok mellette? Az együttéléssel u.olyan jogaim vannak, mintha polgári esküvőt kötöttünk volna? Vagy kell egyházi is? Az utaink kátyúiról tudtok valamit? Amikor reggelente lelógunk a buszokról, mert olyan tömeg van, tudjátok milyen a tömegközlekedés helyzete? Tudjátok, hogy a parlamenti képviselők milyen fontosabb törvényeket hoztak meg a mi életünkről, mellyel vagy egyetértünk vagy nem? Átjöttök tiltakozni, amikor pl. a nők verése vagy a gyerekszegénység ellen tüntetünk? Ha a válasz: igen, csak akkor szavazzatok helyettünk, akik itt élünk. Szeretünk Benneteket! De mi élünk itt!

Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap