label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Drágulási láncreakció

Létrehozva: 2013. november 07. 01:09

ÖRDÖG I. BÉLA

Az általános gazdasági helyzet, de még inkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására a kormány határozott: a 9 százalékos luxusadó révén emeli az üzemanyagok árát, ami literenként 43 baninak, egy teljes tankolásnál kb. 21,5 lejnek felel meg. A többletbevétel összege azt a 3,5 milliárd lejes űrt hivatott betömni az állami költségvetésben, amit a 3,8 százalékos nyugdíj- és állami bérindexelés okozott. [Szóljon hozzá!]


De az üzemanyagok drágítása láncreakciót indít be. Az áruszállításban ötszáz kilométeres távon 60 lejjel, a személyszállításban háromszáz kilométeren 2 lejjel kell majd többet fizetnünk, a gabona felvásárlási ára 7–8 százalékkal, a tejé 3–5 százalékkal emelkedik. A takarmányért 3–5 százalékkal kell többet adni, és általában a gabonából készült termékek drágulása megközelítheti a 10 százalékot. Pesszimista gazdasági szakemberek előrejelzése alapján az üzletek polcain megcsappannak a helyi termékek, és egyre több külföldről behozott áruval fogunk találkozni.

A kormány tervezi adó kivetését különleges építményekre, ami főleg az energiaipari vállalatokat fogja érinteni. Többek között fizetniük kell az áramközpontok, a fúrószondák, az energiaszállító rendszerek, a villanyoszlopok, a raktárak stb. után. Pontos lista még nem készült, de azt már tudni, hogy az ásványok, a kőolaj- és földgázforrások 25 százalékkal több adót vonnak magukra. Valamennyi változást, ahogy az ilyenkor mindig történik, természetesen a fogyasztói lánc legvégén található lakosság fogja állni.

Látszólagos borogatásként emelik a minimálbért: január elsejétől ötven, és 2014. július elsejétől újabb ötven lejjel. Hány embert is érint majd ez az inkább jelképes, mintsem érezhető lépés? Harmincegyezer állami alkalmazottat, és hatszázötvenezer magánszférában dolgozó személyt. Emiatt a maszek munkáltatóknak évente 580 millió lejjel kell többet költeniük munkaerőre, miközben az állami költségvetés alig 28 millió lejjel lesz szegényebb. Ráadásul a magántulajdonú cégek több száz millió lejjel kényszerülnek majd hizlalni a társadalombiztosítási járulékot és a bérek utáni adót. Másrészt a minimálbér növelése egyéb, különben nemkívánatos árváltozásokat von maga után. Például a közlekedési szabályok kihágása miatt kiszabott büntetések emelését.

Tehát bőségesen megtérül majd a minimálbér megemelése, aminek – a jól értesültek szerint – leginkább a jövő évi választási kampány látja hasznát. De addig is, porhintésként a tömegek szemébe, a kormányfő felcsigázta a reményt a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentésének lehetőségére, pedig már akkor jól tudta, hogy erre az IMF egyáltalán nem adta belegyezését.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap