label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Élet, szín, vonalak

Létrehozva: 2013. szeptember 24. 02:19

ÖRDÖG I. BÉLA

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai állampolgárok átlagosan keresetük 42 százalékát költik élelmiszerre. Egy átlagkeresetű vásárló kosara havonta a következőket tartalmazhatja: 28,9 kg kenyér, 2,5 kg disznóhús, 1 kg marhahús, 2,5 kg csirkehús, 2 kg sóstúró, 3,5 kg burgonya, 2,1 kg paszuly, 1,6 kg murok, 2,5 kg hagyma, 6 liter tej, 3,5 kg alma, 13 tojás. Az életszínvonal tekintetében első helyre sorolják Bukarestet (2005 lejes átlagbérrel, 947 lejes átlagnyugdíjjal, és 14 289 euró egy főre eső bruttó nemzeti össztermékkel – PIB), Kolozsvárt pedig harmadiknak könyvelik el (PIB: 7625 euró). Az Eurostat felmérése az uniós átlaggal hasonlít össze: ebben a tekintetben a romániai életszínvonal 48 százalékos, az élelmiszerek tekintetében a vásárlóerő pedig 68 százalékos (pl. a kenyér ára 63%-os, a húsé 57%-os, a tejé, a túróé és a tojásé 93%-os). [Szóljon hozzá!]


Más „körvonalat” kap azonban a kép, ha nem ennyire leegyszerűsítve, számokra bontva figyeljük az életszínvonal kérdését. A világ legnagyobb olyan nyilvános adatbázisa, amelynek információs anyagát a látogatók szolgáltatják, a www.numbeo.com, a világ 3728 városára vonatkozó közel egymillió adatot (fogyasztói árakat, lakásárakat, lakbéreket, tömegközlekedési díjszabásokat, a közegészségügy, közbiztonság és környezetszennyezés állapotához kapcsolódó információkat) gyűjtött össze. Ebből, többek között, az tűnik ki, hogy Kolozsvár – minden – előbb felsorolt szempontot összevetve – sokkal élhetőbb város Bukarestnél, az életminőség a kincses városban jobb a budapestinél is – még akkor is, ha például az átlagkereset tekintetében a két főváros jobban áll. Az adatbázis tekintélyét bizonyítja, hogy olyan elemzésekhez szolgál hivatkozási alapként, amelyeket például a The Times, a The Guardian, a The Telegraph és a Forbes közöl.

A honlap szerint Budapesten a fogyasztói árak 21,93 százalékkal magasabbak, mint Kolozsváron. Tizenhat termék árát hasonlították össze, az árucikkek feléért a határon innen, másik feléért pedig a határon túl kell többet fizetnünk. Az éttermi árak Budapesten 38,85 százalékkal nagyobbak a kolozsváriaknál, a tömegközlekedés pedig nagyjából másfélszer többe kerül. A belvárosi lakások a magyar fővárosban 10 százalékkal drágábbak, a lakótelepiek azonban 7 százalékkal olcsóbbak. Az átlagos budapesti nettó kereset 39,46 százalékkal nagyobb, mint nálunk, ám a magasabb árak miatt a vásárlóerő csak 17,76 százalékkal több. Az életminőség tekintetében Kolozsvár indexe 100,77-et ért el, a rangsorban lennebb van Budapest 75,87-tel. (A viszonyítási alap New York, 100-as indexszel). A nagy különbség oka: az erdélyi főváros lényegesen jobb minősítést kapott a környezetszennyezés, a közlekedés és a közbiztonság, sőt, meglepő módon, a közegészségügyi ellátás tekintetében is. A román fővárosban 23,58 százalékkal nagyobb az átlagbér, ám a fogyasztói árak 8,92 százalékkal, az albérletek pedig 40,5 százalékkal magasabbak, mint Kolozsváron. A Dâmboviţa-parti életminőségi index alig 35,04 százalék. Nálunk a környezetszennyezési mutató csak 40,80, míg Bukarestben 91,36!

Amikor az életminőséget tesszük mérlegre, sokakban felmerül összehasonlítási alapként a kommunista rendszerbeli Románia is. Ezt teszi a Capital is legutóbbi számában, megcáfolva a rendszerváltás veszteseinek köréből származó nosztalgiázóknak az állítását, akik szerint „jobb világ volt a kommunizmusban”. Álljon itt néhány adat az 1989 előtti és mostani életvitelünkről. A Ceauşescu-érában a hajdani bruttó nemzeti össztermék 50 milliárd dollárt tett ki, a jelenlegi megközelíti a 200-at. Az egyén szintjén a különbség jobban érzékelhető, ha tekintetbe vesszük, hogy egy 1989-es átlagfizetésből elméletileg mennyi mindent lehetett megvásárolni (zárójelben a 2013-as lehetőségek): 85 (100) kg disznóhúst, 215 (400) liter sört, 1000 (3200) KWh villamos energiát, 0,33 (2,66) darab színes televíziót, 1500 (800) utazást metróval, 272 (266) csomag vajat, 375 (123) csomag cigarettát, 333 (266) liter benzint. Ezek csak számarányok, az említett termékek választéka, minősége összehasonlíthatatlan az 1989 előtti portékákkal – emlékeztet a bukaresti gazdasági lap. Persze, tesszük hozzá mi, a jó élet, a minőségi élet, a nyugodt jelen nem csak statisztikák, indexek és a fizetés/sör arány megnyugtató növekedésén múlik, hanem sokkal többen. Mindenekelőtt kiszámítható jövőn, a miénken, gyermekeinkén, ehhez reméltünk és remélünk garanciát az 1989 utáni kormányoktól. Mindhiába?






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap