label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Referendum-kormány

Létrehozva: 2013. szeptember 07. 02:17

SZÉKELY KRISZTA

Korábban a sürgősségi rendeletekkel való kormányzásban láttak fantáziát a hatalmon levő román pártok, rövid ideje a népszavazás műfaját kapták fel Bukarestben. Pontos kimutatások vannak arról, melyik kormány hány sürgősségi rendeletet nyomott le a parlament torkán, hány rendelkezés lépett hatályba mindenféle közvita nélkül. A számokat összevetve elmondhatjuk, mindegyik kabinet számára kedves volt a parlament megkerülése, a sürgősségi rendeletekkel való kormányzás művészete. Most azonban a másik végletbe estünk: a referendumok korszakát éljük. A Kabinet helyett a Nép diktál a parlamentnek … az meg rendszerint hagyja magát. [Szóljon hozzá!]


Kormány nem vállal felelősséget Verespatakért? A döglött macska átkerül a parlamentbe, aztán elnöki kezdeményezésre tovább, a Néphez. Nem is rossz ötlet referendumot kiírni! – csettintett Ponta miniszterelnök, mihelyt Băsescu eldörögte magát. Vigye el a balhét a nép! Azonnal és látványosan cselekedni kell a kóborkutyák ügyében? Legegyszerűbb legyilkolásuk. Tiszta ügy, de hát az állatvédő szervezetek, a fintorgó nemzetközi közvélemény élén ezzel a szipirtyó brizsibárdóval … döntsön hát a Nép! A kisfiú tragikus halálán begerjedt, kétségbeesett bukaresti lakosság, amely a fővárosi önkormányzat hanyagságának köszönhetően oda jutott, hogy saját testi épségét csakis a gazdátlan ebek élete árán látja biztosítottnak. Aljasok azok valamennyien, akik elnézték, hogy az elmúlt tizenvalahány év alatt ide fajuljon a helyzet egy „európai fővárosban”, és akiknek lesz képük majd ügydöntő népszavazáson feltenni a kérdést: egyet ért-e azzal, hogy halomra öljük a kutyákat? Munkahelyet és/vagy ciánt Verespatakon?

A népszavazás legitim műfaj – vonogathatják vállukat Bukarestben. Bezzegsvájcban évente átlagosan fél tucat országos referendumot tartanak, a helyi, regionális népszavazások száma ennél is nagyobb, a részvétel sem csekély, a krónikák szerint átlagban meghaladja a 40 százalékot. A népszavazás működő megoldás, folyamatosan félszáz különféle kérdésben gyűjtenek aláírásokat – áll az összesítésekben. Ha például egy csoport ellenez egy új törvényt, akkor ötvenezer aláírást kell összegyűjteniük száz napon belül. Népi kezdeményezéssel az Alkotmány módosításához 18 hónap az aláírásgyűjtési határidő, és százezer támogatóra van szükség. Tavaly nyáron magáról a népszavazásról írtak ki népszavazást Svájcban, a kezdeményezők azt próbálták elérni, hogy minden nemzetközi szerződés esetén, amelyet a kormány alá akar írni, hirdessenek meg referendumot. Azzal érveltek: „egy kicsivel több demokrácia” még egyetlen kormánynak sem ártott meg.

Ha így haladnak Bukarestben a dolgok, még a végén utolérjük Svájcot … referendumok számát illetően mindenképpen. Ami viszont a svájci, több mint százötven éves múltra visszatekintő közvetlen demokrácia műfaját illeti, amelynek egyik megnyilvánulási formája a referendum, attól, látják, nagyon távol állunk. Ebben a sajátosan román „képviseleti demokráciában” a népszavazás ugyanis nem a népakarat érvényesítéséről szól, csupán eszköz. Eszköz egészen más érdekek érvényesítésére. Politikai tőkeemelésre, ellenfelek lejáratására, felelősség elkenésére.

A 2009-es államfőválasztásokkal egybekötött népszavazáson a második mandátumáért harcba szálló Băsescu a törvényhozók számának csökkentésére, a törvényhozás reformját szavatoló egyéni választókerületes rendszer bevezetésére rákérdező referendumra hívta a népet. A hitelét vesztett politikai elitben csalódott választók nagy számban járultak az urnák elé, hogy Igen szavazatukkal szankcionálják a törvényhozókat … és „egyúttal” újból bizalmat szavazzanak annak, aki „szemüket felnyitotta”. (Az eredményeket tekintve azonban azt is meg kell jegyezni, a Băsescura való „átszavazás” messze nem volt olyan eredményes, ahogy azt az államfő remélte.) A 2008-ban és 2012-ben az államfő felfüggesztésére kiírt referendum ugyan nem számított eredményesnek, hangulatkeltésre, mozgósításra azonban tökéletes volt az abban az évben esedékes választások előtt. Ennél szánalmasabb már csak a 1998-as NATO-népszavazás bizonyult, a több napig tartó referendum, amelynek tisztaságában az ügy szentsége miatt nem volt ildomos kételkedni sem itthon, sem odaát, afféle echte román szemfényvesztésnek számított Nyugat előtt. Mindegyik esetében a Népre afféle statiszta-szerep hárult.

Biztosak lehetünk benne, hogy sem Verespatakról, sem a kóbor kutyákról kiírandó népszavazások sem arról szólnak majd végül, amire meghirdetik. Sokkal inkább a választók tehetetlenségének, dühének, kétségbeesésének a fokmérői lesznek, amit majd egyik-másik párt saját érdekeinek érvényesítésére, a kormány pedig inkompetenciájának leplezésére használ majd fel.

S ha már a népszavazás műfajánál tartunk … a székely településeken 2009-ben tervezett „informális” referendumok az autonómia kérdéséről annak idején nem számítottak indokoltnak. Reméljük, az RMDSZ által régiósítás-ügyben kezdeményezett népszavazások megszervezése nagyobb sikerrel, és pláné eredménnyel jár majd. Ha már úgyis Svájc a modell…






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap