label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Felelősségpróba

Létrehozva: 2013. augusztus 30. 01:24

BORBÉLY TAMÁS

Úgy tűnik, el van vetve a kocka Verespatak ügyében, miután a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek a parlament általi elfogadása zöld jelzést adna a sokat vitatott érchegységi cianidos aranybánya megnyitásának. A hosszú ideje vajúdó beruházási terv oly mértékben megosztotta a közvéleményt, hogy annak nagy része már kifáradt a vitától, és értelmetlennek találja az odafigyelést, a cianidos aranykitermelést támogatók és ellenzők kemény magja pedig mintha elhasználta volna már az összes munícióját. [Szóljon hozzá!]


Csakhogy ez egy olyan nagyszabású és veszélyes projekt, hogy annak ügye nem szabad senkit se hidegen hagyjon. Közvetlenül érinti az erdélyi lakosság egészét, hiszen egy esetleges ökológiai katasztrófa következményei elől a térségben senki sem bújhat el. Éppen ezért érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mi az az újdonság, amit a kormány nagy vívmányként próbál tálalni. A parlament elé terjesztendő tervezet szerint az állami részesedés mintegy 25 százalékra nő, az államnak fizetendő kitermelési járadék a korábbi 4 százalékról 6 százalékra emelkedik. A tervezet egyik leginkább felháborító kitétele az, hogy a beruházást közhasznúvá nyilvánítják olyan körülmények között, hogy egy nagymértékben profitorientált tevékenységről van szó, amiből az államnak valóban származhat haszna, de távolról sem annyi, hogy ez indokolja a közhasznú státust.

A kormány éppen a Román Akadémiát köpte szembe ezzel a tervezettel, hiszen a tudományos intézmény már a 2000-es évek közepén leszögezte egy állásfoglalásban, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya nem lehet közhasznú addig, amíg a befektetőé a haszon 80 százaléka. Ionel Haiduc, az akadémia elnöke tavaly is határozottan ellenezte egy nyilatkozatban a beruházást, kifogásolva annak technológiai részét, valamint az államot megillető igen szerény hasznot a vállalt kockázatokhoz képest.

A tervezetből az is kiderül, hogy a Roşia Montană Gold Corporationnak esze ágában sincs teljes mértékben szavatolni a környezetvédelmi kockázatok kizárhatóságát, hiszen a zagytározóba ömlő ipari szennyvíz ciánkoncentrációja 7 ppm (milliomodrész) lesz, ami egyáltalán nem lehet megnyugtató az erdélyi és a Kárpát-medencei emberek számára. Nem beszélve arról, hogy a beruházás finanszírozása továbbra is homályba vész, a befektetőnek csak akkor kell majd részletesebb tervezetet bemutatnia a finanszírozás mechanizmusáról, amikor már megkapta a szükséges engedélyeket.

Ilyen körülmények között minden jóérzésű állampolgárnak kötelessége félretenni a kishitűséget, és hallatnia kell hangját, hiszen olyan beruházásról van szó, ami több nemzedék életminőségét meghatározza. A verespataki cianidos aranykitermelés megindítása a bagóért megvásárolható román állami funkcionáriusok jelképes ügylete lehet, annak a folyamatnak a kiteljesedése, amelyben az egyéni, gyors és közvetlen haszon bármikor képes felülírni az oly sokat hangoztatott, de valójában senkit se érdeklő nemzeti érdeket. Nekünk legyen most jó, aztán a többi nem érdekel. Körülbelül ennyi felelősségről tesz bizonyságot a kormány és a parlament, ha áldását adja a tervezetre.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap