label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


A nagy testvér

Létrehozva: 2013. augusztus 19. 01:23

SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD

Az ember minden zsigere tiltakozik az ellen, hogy megfigyelés alatt tartsák, még akkor is, ha semmi titkolnivalója sincsen. Legalábbis ezt gondoltam könnyelműen – ha másról nem is, de – arról a generációról mindenképp, amelyik saját bőrén tapasztalta a kommunizmus mocskos megfigyelési módszereit. Évszázados harcok során vívta ki az emberiség a szabadsághoz való jogát, amihez a magánélethez való jog is hozzátartozik. Hogyan is néz ki ez napjainkban? [Szóljon hozzá!]


Hogy mennyire nem szeretjük, ha lehallgatnak és megfigyelnek, jól szemlélteti a Watergate-ügy, ami „egyszerű” betörésként indult, később azonban lehallgatási botrány lett belőle. Mivel a szálak egészen az éppen hatalmon levő elnökig nyúltak, az 1972-ben kirobbant ügy 1974-re Nixon elnök lemondásához vezetett, ami páratlan a történelem során.

Ez az eset azonban jól fókuszált célcsoport megfigyelésére korlátozódott. Azóta túlvagyunk már az ECHELON lehallgató rendszer tudomásulvételén, aminek létezését sokáig tagadták, végül azonban elismerték, hogy a rendszer által megfigyelik a Föld kommunikációs hálózatának forgalmát. Nem titok tehát, hogy megfigyelik az emberiség kommunikációját, és megfelelő eszközökkel szűrik, rendszerezik annak tartalmát.

Június elején robbant ki az a megfigyelési botrány, amit a sajtó rendszerint Edward Snowden nevével fémjelez. A 30 éves szivárogtató korábban az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) és a CIA munkatársa is volt, aki nem kevesebbet állít, mint hogy többek között az NSA és a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) is megfigyeli a világ internetes adatforgalmát. Ennek ereje abban rejlik, hogy – amennyiben valósak a Snowden által a sajtónak eljuttatott dokumentumok, akkor – képesek egy digitális hátsó ajtón keresztül hozzáférni a legnagyobb techcégek adatbázisához, így egyebek mellett a Google, a Facebook, a Microsoft, az Apple felhasználóinak adataihoz is.

Aki hallott már az ECHELON rendszerről, annak korábban sem lehettek naiv illúziói digitális adatainak védelmével kapcsolatban. A szigorúan titkos dokumentumok kiszivárogtatása azonban most nemzetközi botrányt generált. Tételezzük fel, hogy valóban létezik egy olyan rendszer – nevezzük akár Prismnek, akár Upstreamnek, vagy akárhogy –, amelyik képes hozzáférni a Facebook adatainkhoz, lekövetheti a Google-s kereséseinket, beleolvashat Yahoo-s levelezéseinkbe és lehallgathatja Skype-os vagy telefonos beszélgetéseinket. Hogy mi következik ebből? Az, hogy ezen adatok alapján olyan teljes képet alkothatnak rólunk, aminek egyes részleteit még mi magunk sem ismerjük. A Facebook alapján feltárható teljes kapcsolati hálónk, böngészéseink alapján érdeklődési körünket, szokásainkat követhetik nyomon, e-mailjeink, Skype-os, telefonos beszélgetéseink pedig további lényeges információkat árulnak el rólunk.

A megfigyelés célját a terrorelhárításban határozzák meg, ami a 2001. szeptember 11. után törvénybe léptetett Patriot Act-et követően majdnem bármikor lehetővé teszi bármilyen magánszemély megfigyelését. Ne higgyük, hogy csak Amerika és a britek figyelnek. A nemzetközi megfigyelési botrány más országokban is hasonló leleplezési hullámot indított el.

Románia sem arról híres, hogy – bár közel negyed évszázada demokráciában él – betartja az emberi szabadságjogokat. Elég csak a csíki polgármester esetére gondolnunk, amelyik vagy a nép megfélemlítésének egy nagyon jó formája, vagy egy rosszul sikerült megfigyelés. A kényelmetlen dolog az egészben az, hogy míg a múlt rendszer nyilvánvalóan a megfigyelésre alapozta politikai és társadalmi berendezkedését, addig a demokrácia „elvben” nem erről szól.

Tudjuk tehát, hogy megfigyelnek, azonban ami ennél még inkább meglepő, hogy úgy tűnik, lassan hajlamosak vagyunk egy vállrándítással elintézni a kérdést. Nem tapasztaltam, hogy bármilyen erdélyi reflexió is történt volna, ami komolyan felveti a szabadság-„biztonság” között feszülő problémát. Nem állítom, hogy a mérleg bármelyik oldalára ki szabad billenteni a kérdést, azonban azt gondolom, hogy tudatosan oda kellene figyelnünk arra, hogy az egyre digitalizálódó jövőben milyen alapokra építjük az életünket.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap