label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Számmisztika a zsebünk szintjén

Létrehozva: 2013. augusztus 15. 01:48

ÚJVÁRI ILDIKÓ

Amikor a havonta kifizetésre kerülő számlákat összesítjük, majd a végösszeget összevetjük a bevételekkel, amelyekből ezeket a számlákat törleszteni kellene, „érdekes” eredményre jutunk: egyre kevésbé éri a széle a hosszát (vagy a hossza a szélét, mindegy), annak ellenére, hogy „a számok tükrében” valamicske gazdasági növekedést is mutogattak, meg egy-két olcsulással is ijesztgettek. Mindezek a jelenségek valahogy nem jutottak el a zsebünkig, elég, ha a legutóbbi villanyszámlára gondolok, amelynek ugye a nyár elején beharangozott árcsökkenést illett volna tükröznie. Hát messze nem ez történt: egyre többet fizetünk az előző hónaphoz, az előző negyedévhez, az előző év hasonló időszakához képest is, függetlenül a nyáron spórlási lehetőséget jelentő „természetes megvilágítástól”, és függetlenül a takarékos égőkbe meg korszerű háztartási gépekbe (éppenséggel a kevesebb villanyszámla reményében) fektetett kiadásoktól (szakszerűen: beruházástól). [Szóljon hozzá!]


Szokták mondani jól hangzóan, hogy a számok nem hazudnak, meg hogy a számok beszédesek. Fene tudja, valójában kinek mit mondanának, valószínűleg mindenkinek mást. Értékben is, jelentésben is. Az előző egyszerű példához visszatérve: egy kétszáz lejes (valamilyen) számla rengetegnek számít a minimálbér szintjéről nézve, és nevetségesen kevésnek egy ötszörös átlagbér szintjéről. De nem csak értékükben, hanem jelentésükben is nagyon eltérnek egymástól a számok. Ha a statisztikai (szám)adatokat nézzük – higgyük, ne higgyük alapon –, megpróbálunk lelkesedni (vagy legalább fellélegezni) annak hallatán, hogy az Európai Unió, mellette pedig az eurózóna mind az összes tizenhét állama kilépett a recesszióból a második negyedévben, a nemzeti bruttó össztermék 0,3 százalékos emelkedésével. Az is jó lehet minden bizonnyal a két vezető gazdaságnak, a németnek és a franciának, hogy előzetes számításaiknál jobban teljesített a gazdaságuk, meg végre a portugálok is a fellendülés irányába mozdultak el. Ilyen jellegű számok tekintetében még Románia sem áll rosszul, legalábbis az Országos Statisztikai Intézet tegnapi legfrissebb adatai szerint országunkban is növekedett a bruttó össztermék, reálértékben évi 1,3 százalékos emelkedést mutatva, az első negyedévhez viszonyítva pedig az uniós átlagszintet követtük.

A beszédes számokból kiindulva, európai gazdasági elemzők minden előzetes számításaikat látták felülmúlva, ennek ellenére mégsem tulajdonítanak túlzottan megnyugtató jelentést ezeknek az adatoknak. Arra figyelmeztetnek, hogy még túl korai győzelemről (vagyis a gazdasági válság legyőzéséről) beszélni. Ezt máris alátámasztják a mi esetünkben újabb adatok: a politikailag független szervezetként pár évvel ezelőtt megalakult Pénzügyi Tanácsadó a kedden nyilvánosságra hozott értékelésében leginkább a kormány mulasztásait emelte ki. Felmérésük szerint teljes kudarc jellemzi az európai pénzalapok lehívását, tovább nőtt az adócsalás, a költségvetési bevételek végrehajtásában pedig 6,5 milliárd lejes lemaradás mutatható ki. Nem sikerült a tervezett adókat behajtani, sem az üzleti, sem a lakossági „szférából”, a kifizetések legyengülését már az is jól jelzi, hogy a háztartásokban is lényegesen csökkent a fogyasztás. A kormánynak tehát mindenképpen növelnie kell bevételeit, ennek érdekében pedig változatosabbá fogja tenni bevételi forrásait: nem jó hír, de jövőtől a házbérből származó jövedelem után is fizetni kell egészség-, valamint nyugdíjbiztosítást, a járulékok levonásánál pedig már nem tesznek különbséget a (munka)szerződések között – egyformán számolják a hozzájárulásokat függetlenül attól, hogy munkaszerződésről vagy szerzői jogdíjról, önálló tevékenységről van szó. Mindemellett az épületek adóját is azok rendeltetése szerint akarják változtatni, természetesen az adónövelés irányába.

Viszonyuljunk azonban pozitívan egy másik számhoz: az országban nálunk, Kolozs megyében hirdették meg a legtöbb munkahelyet, ezernél alig valamivel többet. Ahhoz, hogy ez valamiféle elégtételt, sovány vigaszt jelenthessen, inkább ne folytassuk a felsorolást azzal, hogy a felajánlott munkahelyekhez képest hány (tíz) ezer munkanélkülit tartanak nyilván a megyében.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap