label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Nem kedvez a női jelölteknek a jelenlegi társadalmi-politikai kultúra

Létrehozva: 2013. augusztus 07. 00:31

N.-H. D., Sz. K.

Jelentkező máris akad az elnökjelölt szerepére
Jelentkező máris akad az elnökjelölt szerepére
[Szóljon hozzá!]


Játszadozik a gondolattal, egyelőre azonban nincs abban a helyzetben, hogy akár komolyan is fontolóra vegye az elnökválasztásokon való részvételt Elena Udrea. A Demokrata-Liberális Párton (PDL) belül ellenzékbe kerülő politikus néhány napja úgy nyilatkozott: beszállna a versenybe, de előbb szeretné látni, ki is lesz végül a baloldal jelöltje. A hírtelevíziók felkapták a témát, a volt miniszter végül egy Facebook-bejegyzésben kénytelen volt leszögezni: nem áll szándékában a 2014-es elnökválasztásokon indulni. Korábban már egyszer felröppent a hír, miszerint nem idegen tőle az elnökjelöltség gondolata. Akkor azt nyilatkozta, abban az esetben látna fantáziát a dologban, ha Victor Ponta az ellenjelölt. Az elnöki bársonyszékétől jövőre végleg elbúcsúzó Traian Băsescut is intenzíven foglalkoztatja utódja személye, nemrég ő maga vetette fel egy női jelölt gondolatát, de erre a szerepre Elena Udreánál alkalmasabbnak tartja a PDL-s europarlamenti képviselői tisztséget ellátó Monica Macovei volt igazságügyi minisztert. Az elnök bizalmasának számító Elena Udrea esélyeiről Băsescu úgy nyilatkozott: egyelőre nincs kellő tapasztalata egy ilyen feladathoz.

A volt turisztikai miniszter államfői ambíciói valóban koraiaknak tűnhetnek, jelen pillanatban a demokrata-liberálisok ugyanis épp azon kísérleteznek, hogy a PDL ellenében alakult Népi Mozgalom Pártjával (NMP) kacérkodó Elena Udreát kizárják a pártból. A román jobboldal továbbra is megosztott, komoly kérdés, hogy képesek-e megegyezni, fel tudnak-e egyáltalán sorakozni közös államfőjelölt mögött, és ha igen, ki is lehet az a személyiség, aki felveheti a harcot az USL-s Crin Antonescuval. S ha mégis lesz közös jelölt, milyen előnyökkel, hátrányokkal indulhat egy hölgy ebben a versenyben minálunk?

Nem jelent leküzdhetetlen akadályt a női mivolt

– Úgy vélem, ma, Romániában egy nő, igenis, eséllyel pályázhatja meg az államfői tisztséget – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter jogász, volt szenátor, aki politikai pályafutása során az egyike volt azon keveseknek, akik komolyan vették a nemek közti esélyegyenlőséget. – Hiszem azt, hogy a jelölt női mivolta nem jelenthet leküzdhetetlen hátrányt a többi jelölttel szemben. Persze, esélye nagy mértékben függ a jelölt ismertségétől, népszerűségétől is. Az is számít, hogy a politikai pártok mennyire tudják szavazótáborukat mozgósítani a női jelöltek mellett. A 2014-es romániai elnökválasztás kapcsán eddig felmerült két női jelölt közül egyik sem áll túl jól ebben a tekintetben, így kevés az esély, hogy valamelyikük is megnyerje a választást – nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter.

A volt szenátor szerint egy olyan hiperaktív elnök után, mint amilyennek Traian Băsescu bizonyult, most egy függetlenebb, intellektuálisabb személynek lenne inkább esélye, aki az Alkotmánynak az államfői kompetenciákra vonatkozó módosítása szellemében eleget tud tenni a külpolitikai és biztonságpolitikai felvetéseknek, ugyanakkor probléma- és konfliktusmegoldó képességgel is rendelkezik – összegzett Eckstein.

A politika sok helyen még mindig a „férfiak dolga”

Szász Alpár Zoltán szerint már korábban is voltak a román elnökjelöltek között hölgyek, csakhogy mindeddig egyiküknek sem sikerült említésre méltó eredményt elérni. De a hasonló versenyekben – pl. a polgármester-választások alkalmával vagy egyéni jelölti kerületekben – sem értek el számottevő sikert – emlékeztet a politológus, aki szerint bármennyire kézenfekvő Elena Băsescu ellenpéldája, az ő bejutása az EP-be részben a komoly politikai támogatottságnak, részben a proteszt szavazatoknak köszönhető.

– A jelenlegi társadalmi-politikai kultúra nem kedvez a női jelölteknek Romániában. Nem is magyaráznám ezt föltétlenül a társadalom patriarchalizmusával, bár országunk társadalmának még mindig jelentős hátrányt kell ledolgoznia a modernizáció terén. Ellenkezőleg, arra gondolok, hogy számos táján a világnak a politika jórészt „a férfiak dolga”, és sok esetben női kvóták bevezetésével próbálnak méltányosabb női képviseletet biztosítani a törvényhozó testületekben. Erre példa Horvátország, az ellenpélda Skandinávia, ahol igen jól reprezentáltak a hölgyek a politikában. Végül pedig korántsem mellékes a potenciális női jelöltek személye, hiszen mindeddig a siker talán azért is maradt el, mert sok esetben politikusként önmagukat még ki nem próbált jelöltek kíséreltek meg valamilyen mandátumot szerezni. Ezúttal egy volt miniszterről, Románia egyik vezető pártjának volt alelnökéről, illetve egy EP-képviselőről van szó – olyan személyekről, akik esetében könnyen elképzelhető, hogy párttámogatást szerezhetnének, ami igen fontos nemcsak Romániában. Tehát általában nem tartok sikerrel kecsegtetőnek egy ilyen kísérletet, de tapasztalt női politikusokról lévén szó, ha győzelmükre nem is lehet számítani, jelenlétük mégis áttörést jelenthet a hölgyek méltányosabb politikai képviseletének viszonylatában hazánkban – magyarázta Szász Alpár Zoltán.

Elnök asszonyok a világban – rendszerint visszatapsolják őket

Ezekben a válságos időkben sokak számára Angela Merkel, Németország kancellárja számít az egyetlen igazi „legénynek a gáton” az uniós országokban – és nem csak! Ha a felmérések igazak, a szeptemberi németországi parlamenti választások sem változtatnak majd ezen a pozíción, a kancellár népszerűsége töretlen. De még a hagyományosan patriarchális társadalmakban is nagy támogatottsággal nyerhet mandátumot egy női jelölt. Az esetek többségében sokukat újraválasztják, ha egyszer már sikerült a választók bizalmát elnyerni. Chilében 2006–2010 között volt nő elnöke az országnak. Michelle Bachelet, aki első mandátuma után 2010-től 2013 tavaszáig az ENSZ Nemi Egyenlőségért és a Nők Érvényesüléséért küzdő ügynökségét vezette, nemrég bejelentette: ismét indul az őszi elnökválasztáson, amelynek a felmérések szerint ő lehet a legnagyobb esélyese. A gyermekgyógyászból lett politikus mindmáig Chile egyik legnépszerűbb elnökének számít. Dél-Koreában nagyon magas, 76 százalékos részvételi rekord mellett választották elnökké Pak Gjun Hje-t, Pak Csong Hi egykori diktátor 60 esztendős lányát 2012-ben. Az nem jelentett különösebb meglepetést, hogy a Skandináv államok egyikében, Finnországban Tarja Halonen 2000-ben elnöki mandátumot nyert, és hogy 2006-ban további hat évre újraválasztották. Az viszont már igen, hogy a libériai Ellen Johnson-Sirleaf személyében Afrikában megválasztották az első női elnököt, aki 2011-ben harmadmagával Nobel-békedíjat vehetett át a nők jogainak védelméért. Vaira Vike-Freiberga 1999-ben nyert mandátumot Lettországban, 2003-ban másodszor is megválasztották. Litvánia elnöke, Dalia Grybauskaite már az első fordulóban diadalmaskodott a szavazatok 68 százalékának megszerzésével, hivatalát 2009 óta látja el. A gazdaság terén kifejtett tevékenységét nemzetközi elismerés övezi. Argentínában Cristina Fernández Kirchnert 2007 végén 47 százalékkal választották elnökké, elemzők szerint elsősorban azért, mert a választók többsége úgy vélte, méltó utódja lesz férjének, Néstor Kirchner előző elnöknek. Kirchner asszony a sikert megismételte férje 2010-ben bekövetkezett váratlan halála után egy évvel, a 2011-es választások alkalmával is, amikor az argentínai választásokon rekordnak számító 53,96 százalékkal választották újra. Dilma Rousseff 2011-ben fölényesen megnyerte az elnökválasztást Brazíliában, sikerét egyrészt szintén annak tulajdonítják, hogy a leköszönő, a brazilok körében igencsak népszerű államfő, Luiz Inácio Lula da Silva által kiszemelt utódnak számított. Vajon Romániában Traian Băsescu „szellemi örököseként” indulni a 2014-es elnökválasztásokon előnyt, vagy inkább terhet fog jelenteni az erre vállakozó jelölt számára?






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap