label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Ígéretlátszat

Létrehozva: 2013. augusztus 07. 00:29

ERCSEY-RAVASZ FERENC

Eddig még Románia minden egyes posztkommunista kormánya mélyen alulteljesített mind a hozzáértést, mind a jószándékot, törvényességet, emberi tartást illetően. A húsosfazékba való belenyúlás módszerei változtak, tökéletesedtek, kifinomultak ha kellett (olykor meg egész egyszerűen nyíltszíni rablás folyt), de a lényeg ugyanaz: leszegényedett lakosság, kivelőzött középosztály, lottós megváltásban reménykedő, máról holnapra ügyeskedő tömegek. Az orvosnak „kijáró” boríték és a mindenhol kötelező protekció, a hivatali kis ablakoknál hajbókoló kellékpolgárok hiperbürokratikus és tetőtől talpig magától értetődően korrupt rendszere, amelyben a visszásságok szokásjogként nyernek legitimitást. Eközben valakik – nem is kevesen – látványosan és utánaszámolhatatlanul meggazdagodtak s nem szégyellik, sőt: a minden hájjal megkent balkáni bunkóság ősmintája, Gigi Becali még a rács mögött is fiatalok tömegének boldogulási receptje, példaképe. Van-e ennél szomorúbb dolog? [Szóljon hozzá!]


Azt mondhatnánk, ez a társadalmi rendszerváltozások velejárója, az átalakulások fájdalmas, de szükséges melléktünete. Csakhogy velünk több mint két évtizede játsszák ezt a posztkommunista kleptokrácia nevű undok játékot és kilátás sincs arra, hogy a közeljövőben valami más lesz.

Ismétlem: ami a lényeget illeti, kevés különbséget látok jobb- és baloldali kormányok között. A most hatalmon levő koalíció viszont különösen ellenszenves, amint kétharmados dölyffel tökmaghéjat köpköd az EU felé s tovább dorongolja a földbe azt a tömeget, amely ígéreteinek bedőlve (vagy inkább csak azért, mert a másikokra jobban haragudott), hatalomhoz juttatta a politikai kalandorok e szemtelen, gátlástalan és dilettáns gárdáját.

Legújabb mesterhúzásuk a látszat-ígéret. Arra gondolok, hogy a kenyér értékadóját kilenc százalékra csökkentenék az eddigi huszonnégyről. Majdnem jól hangzik, hiszen a kilenc és a huszonnégy között elég nagy a különbség. Van tehát mögötte pszichológia. Ámde ha utánaszámolunk, egy négylejes kenyér esetében ez ötven baninál is kevesebb potenciális árcsökkenést jelent. Mondom, potenciálisat, mert az eddigi adó-, illeték- stb. csökkentések során százszor tapasztalhattuk már: amíg az áru a polcra jut, a csökkentés hatása valahol mindig elvesztődik. Az adónövelés, a benzin árának legcsekélyebb emelkedése, az infláció minden rándulása azonnal véres komolysággal tükröződik az árakban de a dolog visszafelé nem szokott működni.

Éljünk azonban a feltevés kedvéért némi bizalommal s tegyük fel, hogy egy átlagos család a napi egy kenyér árán megspórol ötven banit. Ez havi tizenöt lej, ami sokaknak sokat számít, nem vitatom. De hogy amit így nyerünk a vámon, azt többszörösen elveszítjük a réven, azt szavatolhatom. Hiszen máris hallhatóak kormányközeli, meg egyéb szakértői forrásokból a vészjósló szólamok, hogy ez bizony mennyibe is fog kerülni a költségvetésnek s milyen különböző megszorításokkal kell majd befoltozni a lyukat. Eképpen azt kell mondanom, hogy ez az adócsökkentés látszat csupán, amelynek a lakossági életszínvonalra gyakorolt pozitív hatása a legjobb esetben is elenyészően kicsi, ugyanakkor az intézkedés jólhangzó ürügy ahhoz, hogy másutt az élő húsba vághassanak. És persze nagyszerű választási szlogen, hiszen elmondva igencsak jól hangzik.

Ne ringassuk tehát magunkat jótékony rózsaszínű álmokba. Kormányunk már mindenféle szinten eljátszodta erkölcsi hitelét, tagjainak doktori dolgozatától felfelé egészen a külpolitikai komolyság paródiájáig (ugye, nehéz mélyebbre süllyedni annál, mint amikor az állam- és a kormányfő durcás kisfiúk módjára vitatkoznak azon, hogy melyik konferenciára ki megy el). Most sem kapunk tőlük ajándékot, legfeljebb olyant, amilyet a szólásmondásbeli görögök szoktak hozni. Amitől félni ajánlatos.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap