label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Legfennebb egy-két mandátum sorsáról dönthetnek a határon túli magyar szavazók

Beszélgetés Székely István Gergő politológussal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával
Létrehozva: 2013. augusztus 03. 01:38

SZÉKELY KRISZTA

Csángó magyarok tettek magyar állampolgársági esküt a budai Várban – a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyiek közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni - MTI
Csángó magyarok tettek magyar állampolgársági esküt a budai Várban – a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyiek közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni - MTI
[Szóljon hozzá!]


– Mennyire mozgósíthatók a jövő évi magyarországi választásokon a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek? Tusványoson, a külhoni magyarok szavazási lehetőségeiről szóló beszélgetésen úgy vélekedett, kétféle reakcióra lehet számítani: az erdélyi szavazókat visszatarthatja, hogy nincs tapasztalatuk a magyarországi választási procedúrát illetően, de nem zárható ki a túlzott lelkesedés sem.

– Ellentétben a romániai választásokkal, amelyek alkalmával a hazai választópolgár meglehetősen rutinosan mozog, azon erdélyi magyarok számára, akik kettős állampolgárok, tehát szavazhatnak a jövő évi magyar parlamenti választásokon, a levélben leadott voks és az ezt megelőző regisztráció ismeretlen eljárásnak számít. Ez visszafoghatja valamennyire a részvételt. Felléphet ugyanakkor egyféle „részvételi eufória”, amilyent például 1990-ben tapasztalhattunk. Az 1989 utáni első romániai szabad választásokon 85 százalékos részvételt mértek, azóta sem sikerült hasonló teljesítményt elérni.

• Voltak politikusok, akik azt hitték, hogy a határon túli magyar közösségek akkora tartalékot jelentenek, hogy onnan bőven lehet pótolni azt, ami Magyarországon elvész. Úgy tűnik azonban, nincs erről szó. Az egész külhoni szavazóbázis maximum egy-két mandátumot tud eldönteni.

 

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni. Persze, az efféle adatok nem biztosak, a tavalyi romániai választásokon is 60 százalékot vetítettek előre a felmérések, a valóság viszont mást mutatott. Van az emberekben egyféle hajlandóság arra, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, a nyilatkozatok szintjén legalábbis, ez eredményezi az effajta téves becsléseket. Tavaly nyáron például 60 százalék feletti magyar részvételt prognosztizáltunk a romániai parlamenti választásokra, végül ez az érték őszre 50 százalék alá csökkent. A pillanatnyi közhangulatnak rendszerint nagy befolyása van a részvételi hajlandóságra, a tavalyi romániai választások esetében is erről volt szó.

A magyarországi választásokon véleményem szerint nem kell ekkora „kilengésre” számítani, a 40 százalékot azonban nem érdemes biztosra venni. Most ennyit mértünk, s ha mégis bejön, az megközelítőleg 100 000 szavazatot jelent. Voltak politikusok, akik azt hitték, hogy a határon túli magyar közösségek akkora tartalékot jelentenek, hogy onnan bőven lehet pótolni azt, ami Magyarországon elvész. Úgy tűnik azonban, nincs erről szó. Az egész külhoni szavazóbázis maximum egy-két mandátumot tud eldönteni. Mindenesetre a százezres pszichológiai határ nem elérhetetlen, ez viszont sokat nem módosít a jelenlegi magyarországi erőviszonyokon. A Fidesz támogatottsága nagy, a felmérések azt mutatják, hogy talán ismét nőni kezd.

A tét sokkal inkább az, hogy a magyar állam minél zökkenő­mentesebben tudja megoldani a határon túliak első voksolását, „beavatási rítusát”, s hogy a választási eljárást legitimnek lehessen tekinteni. A baloldal ugyanis hevesen támadja a levélben szavazást, a Fidesz csalásától tartanak. Az Országgyűlés az eljárás utolsó módosításakor figyelembe vett néhány baloldali kezdeményezésű javaslatot, amelyeket beépítették a törvénybe. Az volna a helyes, ha a magyarországi pártok konszenzusra tudnának jutni a választási eljárásról.

– A határon túli magyarok pártopcióit tekintve a Fidesz előnye kétségtelen. Mit mutatnak a közvéleménykutatások?

– Elsöprő Fidesz előnyről szólnak a felmérések, a párt támogatottsága 80 százalék fölötti. Ezen kívül egyedül az MSZP van a hibahatáron felül, a Jobbik támogatottsága gyakorlatilag nem mérhető. Kérdés, hogy ilyen előny mellett mennyire éri meg a Fidesznek erőteljes kampányt folytatni a határon túl. Véleményem szerint a magyar kormánypárt nem érdekelt az intenzív kampányban, hiszen lényegesen több szavazatot nem tud hozni. A román hatóságok sem nézik majd jó szemmel, ugyanakkor támadhatóvá válik Magyarországon, otthon értékes szavazatokat veszíthet, amennyiben újabb támadási felületet nyit a baloldal számára.

Úgy tűnik, kifutott dolog a határon túli magyar párt indulása a parlamenti választásokon. A Budapesten tavasszal – a közvélemény számára ismeretlen személyek által – bejegyzett politikai alakulat iránti érdeklődés lecsengett. Abban viszont van-e fantázia, hogy a magyarországi pártok ismert határon túli magyar személyiségeket tegyenek a listákra, hogy ezzel is motiválják a külhoni választókat?

– Egy párt bejegyezése nem jelent különösebb nehézséget Magyarországon, a választásokon való részvétel viszont már sokkal bonyolultabb. A sajtóban napvilágot láttak olyan forgatókönyvek, miszerint majd a baloldali pártok besegítenek ennek a határon túli magyar pártnak, hiszen egy ilyen politikai alakulat a Fidesztől vonna el szavazatokat. Véleményem szerint ennek nincs valóságalapja, a baloldal ugyanis nehéz helyzetben van. Számukra minden szavazat számít, ezért nem érdekeltek egy új pártban, még akkor sem, ha az elsősorban az ellentábortól vonna el voksokat. Szerintem a határon túli magyar párt nem komoly forgatókönyv, sokkal inkább az RMDSZ egyféle „intésének” lehet minősíteni. A szövetség részéről hangzott el először egy ilyen felvetés, amelynek az volt az üzenete, hogy ha Budapest beavatkozik az erdélyi magyar politikába, a szövetség is át tudja húzni a Fidesz számításait.

Ami pedig a magyar parlamenti képviseletet illeti, ha annak tükröznie kellene az anyaországi–külhoni arányokat, akkor a 200 parlamenti mandátum durván egyötöde határon túli magyar képviselőké kellene hogy legyen. Még akkor is, ha nem a Magyarország határain kívül élő 2,5 millió magyarhoz viszonyítunk, hanem az állampolgársággal rendelkezők számához, elméletileg 4–5 mandátum a határon túli magyarokat illetné meg. Mivel egy külhoniak által létrehozott pártnak nincs esélye bejutni az Országgyűlésbe, ez a képviselet attól függ, hogy kerülnek-e határon túli magyar jelöltek a magyarországi pártok listájára befutó helyre. Úgy vélem, gesztusként a pártoknak fel kellene kérniük kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyar jelölteket, alaposan mérlegelve azonban, hogy olyan személyiségekről legyen szó, akik nem osztják meg a magyarországi közvéleményt.

Ami pedig a magyar parlamenti képviseletet illeti, ha annak tükröznie kellene az anyaországi–külhoni arányokat, akkor a 200 parlamenti mandátum durván egyötöde határon túli magyar képviselőké kellene hogy legyen. Még akkor is, ha nem a Magyarország határain kívül élő 2,5 millió magyarhoz viszonyítunk, hanem az állampolgársággal rendelkezők számához, elméletileg 4–5 mandátum a határon túli magyarokat illetné meg.

Milyen támogatásra számíthatnak a magyar pártok az erdélyi magyar politikai alakulatok részéről?

– A Fidesznek 80 százalék, az RMDSZ-nek 80–85 százalék a támogatottsága az erdélyi magyarok közt, a támogatók körét tekintve 50-60 százalékos átfedésről beszélhetünk.Valamit tehát kellene kezdenie egymással ennek a két pártnak, akik közt a viszony az elmúlt időszakban meglehetősen ingatag volt. A Néppárt és vélhetően az MPP is mozgósítani fog a kampány során, azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek sem érné meg demobilizációs kampányba fogni. A Fidesznek is az az érdeke, hogy a kampányban ne ütközzenek ki a határon túli magyar pártok közötti nézeteltérések.

Milyen aggályok merülnek fel a határon túli magyar állampolgárok számára kötelező regisztrációval kapcsolatban?

Nem csak a regisztrációban, hanem az egész levélben szavazásban van némi kockázat, hiszen máris olyan hírek kószálnak, hogy a román posta beszkennelte Orbán Viktor miniszterelnök erdélyi választóknak küldött leveleit, ezek alapján a román hatóságok be tudják azonosítani, kik rendelkeznek magyar állampolgársággal. Úgy tűnik azonban, mindez különösebben nem zavarja a szavazni vágyóakat, a felmérésekből legalábbis ez derül ki. Ennek ellenére a sajtót aggasztja a dolog, én is azt gondolom, hogy jobban is át lehetett volna gondolni az eljárást, nem biztos, hogy a levélben szavazás az egyik legjobb opció. Elhangzott, november 1-jétől online is lehet regisztrálni, feltevődik a kérdés, miért nem lehet így is szavazni? Bárhogy is alakul, ez egyféle próbaüzemnek számít, nem hiszem, hogy el kell várnunk, már az első alkalommal zökkenőmentes legyen a folyamat. A választások után várhatóan módosítják a szabályozást, ami egyrészt elfogadottabbá kell váljék, másrészt nagyobb biztonságot kell teremtenie a külhoni választók számára.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap