label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Csaló-gató

Létrehozva: 2013. július 12. 01:00

ÚJVÁRI ILDIKÓ

Mindig is felháborított, hogy egyesek (sokak!) úgy akartak meggazdagodni, előnyökhöz jutni, bevételt szerezni, hogy ezért másokat becsaptak, átejtettek, megtévesztettek. Elég a mindennapi piacolásra gondolni, ahol az árus az egy-két darab szép termék mellé gyorsan ötször annyi selejteset csomagol, vagy „csal a mérleg”, rossz a címkézés, illetve lelkiismeret-furdalás nélkül árulják az elképzelhetetlenül gyenge minőségű – mondhatni egyszeri használatú – holmikat, úgy, hogy az ár cseppet sem tükrözi a minőség(telenség)et. Persze mindez egyetlen szeletkéje a napi (gazdasági) körforgásnak, hiszen hasonló jelenséggel szembesülünk az egyéb szolgáltatások terén, bármilyen munkavégzésben is. [Szóljon hozzá!]


Nemrég kampányt kezdeményeztek civil szervezetek a helyi rendőrséggel közösen, hogy figyelmeztessék a lakosságot a különféle csalási lehetőségekre, hiszen ennek skálája rendkívül széles: szólhat telefonon vagy interneten a felhívás valamilyen nyereményre, amelyért „előleget” kellene kifizetni, vagy rábeszélhetnek pénzösszeg átutalására egy (sose volt, de lehetséges) eset miatt. (Tragédiával is végződött már hasonló csalásos történet, amikor az idős anyát a fia által elkövetett balesetről értesítették, azzal a felszólítással, hogy „sürgősen küldjön pénzt”, az idős nőt azonban szó szerint halálra rémisztették az egyébként valótlan esettel.) A figyelmeztető kampánynak – amely ugye csak időszakos – tehát volt alapja és helye, kérdéses azonban hatása és eredménye. Mert az átejtés egy folyamat: vagyis zajlik folyamatosan, változatos formában és elképzelhetetlen leleményességgel a csalás, rászedés, ámítás, hamisítás, félrevezetés, mindegyik ugyanazzal a szándékkal – becsapni a másikat szenvtelenül, kíméletlenül, könyörtelenül és persze lehetőleg büntetlenül.

Talán mindenki tudna mesélni hasonló történeteket akár olyan telefonhívásról, amikor úgymond „perceket” vásároltatnak meg és utaltatnak át, vagy éppenséggel a „percekhez” szükséges pénzösszeget is. Ezúttal viszont csak egyetlen tipikus esetre térnék ki. Rendszeresen hazatelefonálnak és változatos rendezvényekre invitálnak, ahol orvos ingyen megvizsgál, és – még mindig ingyen – termékpróbát is tartanak, mindezzel egyből pár száz lejt spórolhatunk. Tehát csaló-gató tényező az ingyenes valami, amitől nekünk jobb lesz. Vagy telefonálnak, kikérdeznek egy rövid felmérés érdekében (jóérzésből válaszolunk, hadd segítsük a vonal másik végén a kedves hang tulajdonosát, mert biztos árgus szemmel figyeli a könyörtelen munkáltatója), aztán megint telefonálnak, hogy helyesen válaszoltunk és ezzel elnyertünk egy rendezvényen való ingyenes részvételt, ahol sok meglepetésre számíthatunk, és ők is feltétlenül számítanak ránk. Ez tehát a toborzás része, amiben nincsen semmi szabálytalan, sőt, még jól is esik a rendszerint idős embereknek, hogy valaki tud róluk, ismeri őket, mert név szerint keresik telefonon.

Nem kényszerítenek tehát senkit arra, hogy komolyan vegye ezeket a meghívásokat, de általában ügyes a csábítás, és értő fülekre talál, mert főleg az idős(ebb) korosztályt célozzák. Fel is tüntetik egyes meghívókon, hogy csak negyvenöt évesnél idősebbekre számítanak. Ez nem is annyira diszkrimináció, mint inkább megfontolt, célirányos piaci terv. Középkorúak ugyanis már összegyűjtöttek épp elég testi és lelki nyavalyát ahhoz, hogy fogékonyak legyenek a mindenféle kütyük iránt, amelyek gyógyírt, javulást, enyhülést, fájdalomcsillapodást eredményezhetnek.

Térjünk tehát vissza a rendezvényre, amelyre meghívást nyertünk: lehetőleg könnyen megközelíthető helyen, sokszor nagyon is elegáns szálloda egyik előadótermében szervezik meg, ahol az állítólagos doktornő (sok, sok aranyékszerrel magán,) meg az állítólagos doktor úr férje (karcsúsított nejloningben, Clark Gable-bajuszkával) csodabalzsamot kínálgatnak, ami természetesen mindenre jó (vízhólyagtól szúnyogcsípésig és szemránctól csontkopásig), csak éppenséggel kétszer olyan drága, mint az üzlet polcairól beszerezhető balzsamtársa. Cifrább eset, amikor a helyszínen, a rendezvényen tisztázódik a telefonon elhangzott félreértés, miszerint nem nyertünk háromszáz eurót, hanem akkor ott helyben ennyiért megvásárolhatunk négy kristálypoharat (amiről kiderül, hogy csak kristályos üveg), ezzel pedig tulajdonképpen kifizettük egy ezer eurós (csoda)készülék előlegét, amelyet ezáltal tehát kedvezményesen, már csak a fennmaradt hétszáz euróért kell megvásárolnunk. Nem kell, dehogy kötelező, de ha már ilyen szerencsések voltunk, hogy csak mi, ott helyben, és csak nekünk, egyetlen alkalommal – hát üsse kő. Mert a rendezvény(ek) lényege, a fő attrakció A Készülék, amely természetesen mindenre gyógyító hatással van, a zöldhályogtól az ágybavizelésig meg a csípőtáji csontritkulásig. Csupán két-háromszor drágábban árulják, mint ha más módon és helyen szereznénk be. Elvégre ez a szabad piac lényege, nemde?

Számunkra csalás, hivatalosan azonban csak a mi csalódottságunkról van szó, amit az üzletelés kockázatával magyarázhatnak ki. Ezért figyeljünk oda jobban ezekre a csalogató, de valójában átejtő helyzetekre.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap