label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Drakula földjén

Létrehozva: 2013. július 11. 01:30

SZÉKELY KRISZTA

Továbbra is eldöntetlen kérdés marad számomra: vajon az a nagyobb baja Romániának, hogy a fél világ Drakulával társítja, vagy épp az ellenkezője. Mármint hogy nem elég nagy azoknak a száma, akiknek a Drakula név hallatán Románia ugrik be. Vajon az ország imidzsének, a román turizmusnak az válik-e előnyére, ha kényesen ügyel arra, nehogy összefüggésbe hozzák ezzel a Hollywoodban kreált mű-mítosszal, vagy ellenkezőleg: a hazai idegenforgalom egyik legnagyobb mulasztása, hogy nem használja kellőképpen ki ezt a gyermeteg, bár kétségtelenül népszerű, vélhetően jól jövedelmező legendát. E dilemmával minden bizonnyal nem vagyok egyedül e vidéken. [Szóljon hozzá!]


A Drakula-mítosz ki-, vagy ki nem aknázásának témája, az ezzel kapcsolatos vita az új turisztikai idénnyel és az új miniszter asszony ambícióival hozható összefüggésbe. A tárcavezető a napokban arról értekezett, mekkora tévedés, hogy Romániában kihasználatlanul hagyják a Drakula-legendát, bezzeg más olyan országok filmipara, idegenforgalma, amelyeknek semmilyen személyes kötődésük nincs a dologhoz, évről évre komoly jövedelmeket könyvelhetnek el a Drakula-bizniszből. Ehelyett Románia – valami különös álszemérem folytán – szégyelli, rosszallja az asszociációt.

Ha az eddigi gyakorlat érvényben marad – márpedig Romániát hivatalosan (még) nem a vámpírok, hanem a hagyománytisztelők országaként reklámozzuk vagon pénzekért –, a téma valószínűleg ezúttal is annyit marad napirenden, mint az üdülési szezon, meg a konzervatív párti Maria Grapini miniszter asszony mandátuma. Tehát még néhány röpke hónapig. (Hadd kockáztassak meg itt egy kis borúlátást a konzervatív politikussal kapcsolatban, tekintettel a szeptemberre prognosztizált kormányátalakításra, no meg a Szociálliberális Szövetségen belül egyre kényelmetlenebbé váló Voiculescu-párt kormányon maradási esélyeire való tekintettel.) Ilyen összefüggésben tehát nem is az a kérdés, hogy állítsuk, vagy inkább ne állítsuk a hazai turizmus szolgálatába a vérszívó-pénzszívó Drakulát, hanem hogy születik-e már végre valahára kormányszinten komoly szándék arra, hogy az idegenforgalmat, mint jelentős jövedelemforrást, életképes koncepció alapján fellendítsék.

A turizmusért felelős tárcavezetőknek rendszerint csak épp annyi ideig tart a megbízatásuk, amíg a széles pártklientúrát hozzájuttatják az ilyen-olyan finanszírozású projektekhez. Ebben aztán ki is merül a turizmus fellendítése érdekében elkövetett hozzájárulásuk, érdeklődésük, fantáziájuk. Lehet arról értekezni, hogy a Drakula-mítosz snassz, vagy nem az, de csak erre építeni, ettől várni Románia idegenforgalmának a fellendülését, az viszont már tényleg nevetséges. Grapini asszony itt-ott tett elnyilatkozgatásaiból pedig épp ez derül ki – számomra legalábbis. Vagyis hogy nincs hosszú távú elképzelés, amelybe a Drakula-projekt ilyen-olyan formában beékelődne, és akkor most azt kéne megvitatni, hol is a helye ennek a mi vámpírunknak a Nagy Turisztikai Fejlesztési Tervben.

Azt pedig egyenesen udvariatlanságnak tartom, ahogy Károly herceget – a brit trónörökös Erdély iránti rokonszenvét kihasználva – afféle koronás turisztikai ügynökként emlegetik, Drakulával egy szinten. Károly és őse, Drakula, akiknek köszönhetően máris meghétszereződött a brit turisták száma! Erről a Daily Mail című brit bulvárlap büntetlenül leadhatott egy hétvégi színes összeállítást sok fényképpel, és egy bonyolult családfával, amely Károly és Vlad Ţepeş között teremti meg a bizarr kapcsolatot. De Románia idegenforgalmáért felelős miniszterétől többet várnánk el turistacsalogatás címen.

A dolog már csak azért is ízléstelen, mert Károly herceg, mielőtt elmondta volna a bon mot, miszerint vérrokonságban van a vámpírként közismert Vlad Ţepeşsel, évekig járt Erdélybe, példát mutatva abban, hogy érdemes, és hogyan érdemes helyi értékeinket megvédeni, legyen az szász erődtemplom, évszázados parasztház, vagy hagyományos módszerekkel érlelt túró. Mintegy bizonyításul ebben a cifra, termopános világban, hogy az örökség érték, ugyanakkor akár megélhetési lehetőséget, a boldogulás útját is jelentheti sok ember számára. Ha ilyen irányból kezdjük a turizmusfejlesztést, ami valós értékekre – és nem utolsósorban jó infrastruktúrára, európai szintű szolgáltató iparra – alapoz, akkor Drakula lehet egy ügyes kis poén, jól jövedelmező üzletág a nagy egészen belül. Mert lehet ezt az ipart akár ötletesen is űzni, mint ahogy máris van néhány helyi próbálkozás, és ugye van rá igény is, nem csak a trónörökös nyomdokain elinduló brit turisták részéről. De ha emellé nem társul több jelentős befektetés, például az infrastruktúra fejlesztésébe, akkor mit sem ér az egész. (Ahogy azt nemrég panaszolta néhány pórul járt turista: ha a környékbeli, különben patinás, rendbe rakott kúriához csak tengelytörés árán lehet kijutni, akkor oda ne várjon senki vendéget. Legfennebb azokat, akik valóban a megrázó élményeket keresik.)

Szóval Drakula vagy nem Drakula? Sajnos nem ez itt a kérdés. Nem ilyen egyszerű itt a kérdés. Legalábbis addig nem, amíg Romániát elsősorban már nem a vámpírral, hanem kéregetőivel, zsebmetszőivel, maradiságával, rossz útjaival, mérhetetlen korrupciójával azonosítják. És persze alkalmatlan politikusaival, akik bár politikai horrorban túltesznek a vérszegény Drakulán, nem jelentenek különösebb attrakciót az idegenek számára.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap