label_szabadsag
Magunkról | Kapcsolat | Munkatársak
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Duzzasztás

Létrehozva: 2013. július 09. 02:51

BORBÉLY TAMÁS

A rendszerváltás utáni második évtized is úgy ért véget, hogy kiderült, Romániában 200 ezerrel kevesebb magyar él, mint a legutóbbi népszámláláskor. Ez az adat sokakat arra késztet, hogy kiszámolja, meddig lesznek még magyarok Romániában, ha minden tíz évben 200 ezerrel fogynak. Nem nehéz kiszámolni, hogy hatvan év múlva apad százezer alá a közösség. Csakhogy szerencsére a népesség alakulása nem ilyen mechanikus, majdnem olyan kiszámíthatatlan, mint a jövő. Forgatókönyveket legfeljebb megfogalmazni lehet, de még ebben az esetben sem zárható ki olyan ismeretlen tényező bekövetkezése, amivel az előrejelzések nem számolnak. Mondok egy példát, ha kitör a harmadik világháború, akkor a romániai magyarság sokkal komolyabb népességveszteséget szenvedhet el, akárcsak a föld többi nemzete. Népességalakulási előrejelzéseket maximum 50 éves távlatban szoktak végezni, de még ez is kockázatos, így gyakoribbak a harmincéves előrejelzések. [Szóljon hozzá!]


Az aggasztó számítgatáson túl sokkal fontosabbnak tartom annak számbavételét, hogy most hány romániai magyarra lehet számítani, s nem statisztikailag, hanem a valóságban. Jó lenne bár legalább hozzávetőlegesen tudni, hogy hányan vannak az 1 millió 227 ezer fő között olyanok, akik statisztikailag a romániai magyar közösséghez tartoznak, de valójában külföldön dolgoznak és élnek. Számomra az előrejelzéseken túl a legaggasztóbb, hogy továbbra is nagy létszámban telepednek külföldre friss diplomások és diploma nélküliek egyaránt, és ez a tendencia rövidtávon nem fog változni.

2007 után volt egy olyan közhangulat, hogy kezdenek hazatelepedni a külföldre eltávozottak, de ez csak hangulat maradt. A 2008-as gazdasági válság megakasztotta ezt a folyamatot, így a valóságban is érzékelhető módon nem konszolidálódhatott ez a jelenség, nem beszélve arról, hogy a válság újabb kitelepedési hullámot indított el. Persze, nyílt világban élünk, azért akartunk csatlakozni az Európai Unióhoz, hogy jobban éljünk, és ebben benne van a lakhely szabad megválasztásának joga is. Kétségtelen, hogy az egyirányú kivándorlás károkat okoz közösségi szinten, de mindenkinek egy élete van, így szíve joga dönteni a saját és családja életéről.

A gazdasági helyzet sem kecsegtet egyelőre pozitív előrejelzésekkel, hiszen Romániát alaposan megviselte a válság, és sokkal lassúbb ütemben fejlődik a gazdasága, mint ahogy azt elvártuk. Nyugat ezt a válságot is hamarabb kiheverte, mint hazánk, talán kivételt Dél-Európa jelent, de ez sem hoz semmi jót demográfiai szempontból, hiszen a válság nyomán már azt is tudjuk, hogy Spanyolországban jobb munkanélküliként tengődni, mint Romániában élni egy szerény fizetésből.

Az ország lakosságát felpumpálták egymillióval, sőt ennél is többel, ha abból indulunk ki, hogy egyes szakemberek a 19 millió fős népszámlálási adatot is túlságosan felkerekítettnek tekintik. De vajon a romániai magyarok száma mennyire van felduzzasztva? Ez a szám lehet, hogy sokkolóbb lenne, mint a huszonhárom év alatti 400 ezer fős fogyás.






Új hozzászólás

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.

További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap