Dan Judit tanárnő elmondása szerint azért született az ötlet, hogy Kolozsváron is létrehozzanak egy Waldorf iskolát, mert a hagyományos iskolákban hiábavalónak bizonyult az az elképzelés, hogy minél korábban ismereteket kell elsajátítaniuk a gyerekeknek: a későbbiekben ezeknek az információknak a 90 százalékát úgyis elfelejtik. Sokan nevezik a Waldorf iskolát alternatív pedagógiának, pedig csak a célja eltérő a hagyományos iskoláétól. A hangsúlyt ugyanis a képességek fejlesztésére helyezik, és ez által motiválják a gyerekeket a tanulásra, kialakítva bennük a tudásvágyat. Tehát nem azért tanulnak, mert „kell”, hanem mert akarnak. Sokan támogatták az iskolát, mégis a kezdetekben az a tévhír terjedt el az emberek között, hogy a Waldorf a gyengébb képességűek iskolája. Bár igaz, hogy fogyatékosok esetében is jó eredményeket értek el itt, nem csak belőlük lehet kihozni sokkal többet ezzel a tanítási módszerrel, mint a hagyományossal – mondta Dan Judit. A diákok ugyanúgy járnak tantárgyversenyekre, mint más iskolákból, és, habár jól szerepelnek, a tanárok szerint nem a versenyen vagy a versengésen van a lényeg, hanem azon, hogy a diákok emberként is állják meg helyüket majd az életben. „A Waldorf egyéniségeket nevel, nem információtárolókat” – összegzett Dan Judit.

Mint megtudtuk, a visszajelzések a szülőktől legtöbbször nagyon jók. Természetesen akad egy-két kivétel, olyan személy, akinek furcsa, hogy az első osztályos gyermek még sem írni, sem olvasni nem tud, és ebből arra következtetnek, hogy a gyerkőc nem lesz majd versenyképes. „Sosem abból lett író vagy költő, aki már 5 évesen tudott írni” – tette hozzá mosolyogva a tanárnő.

Szabó Mária és Nagy Emese tanárnők is hasonlóan gondolkoznak nevelési kérdésekben. Elmondásuk szerint jelenleg 70 magyar diák tanul a Waldorf iskolában a 217-es összlétszámból. Eddig három magyar generáció lépett ki az iskolából, és ha a jelenlegi osztálylétszá­mok megmaradnak, akkor a mostani 5-esek 7 év múlva ugyanitt érettségizhetnek.