Aszad utolsó jelentős nyilvános szereplése egy június eleji parlamenti beszéde volt. Azóta a felkelők betörtek az ország két legnagyobb városába, jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá vidéken, és meggyilkolták Aszad négy kulcsfontosságú biztonsági tisztjét. Ráadásul a hadsereg és az államigazgatás egyre több tagja dezertált a csaknem másfél éve erőszak sújtotta országból.

Ilyen veszteségek hatására a legtöbb vezető a nyilvánosság elé lépne – ahogy tette például Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető –, hogy megnyugtassa és biztassa támogatóit: még él, hatalmon van, s kész visszavágni. Ezzel szemben Aszad – két, róla sugárzott, rövid és néma televíziós felvételtől és a katonáinak küldött írásos üzenetektől eltekintve – több hete nem lépett a nyilvánosság elé, dacára annak, hogy a megdöntésére irányuló harcok intenzitása tovább nőtt.

Az elnöknek a július 18-i, négy bizalmasát, köztük a sógorát megölő merénylet utáni hallgatása miatt számos találgatás született hollétét illetően, illetve azzal kapcsolatban, vajon még mindig ő irányítja-e az országot. Az Egyesült Államok azt állítja, nem tudja, hol van Aszad, de bárhol is legyen, az irányítás kezd kicsúszni a kezéből.

Csend övezi Aszadot

Aszad némasága szöges ellentétben áll Kadhafi hozzáállásával, ő ugyanis gyakran mondott tüzes, buzdító beszédeket, s azt bizonygatta népének, hogy minden a legnagyobb rendben van, miközben a megdöntésére irányuló forradalom harcosai lassan átvették a hatalmat Líbiában.

Aszadtól nem idegen a hosszú hallgatás. Tavaly márciusban, a felkelés kitörésekor két hétbe telt, mire reagált az eseményekre, s azóta is mindössze néhány nyilvános fellépése volt. Ugyanakkor szokatlan, hogy a válság mélyülése ellenére a kö-zelmúltban ismét eltűnt.

„Az ésszerűség azt diktálná, hogy a jelenlegi bizonytalanság miatt jobban odafigyeljen né-
pének megnyugtatására – de itt nem az ésszerűség uralkodik” – mondta egy damaszkuszi diplomata.

Diplomaták és elemzők szerint azonban Aszad visszahúzódása nem jelenti azt, hogy elvesztette az irányítást. „Minden jel szerint továbbra is központi alak – mondta Julien Barnes-Dacey, a European Council on Foreign Relations munkatársa. – Minden jelentés, amelyet a rezsim embereitől kaptunk, afelé mutat, hogy Aszad saját kezűleg irányítja az eseményeket. (...) Ő irányítja a megtorlást.”

Annak jeleként, hogy továbbra is hatalmon van, Aszad mindössze négy órával biztonsági tisztjeinek meggyilkolása után új védelmi minisztert nevezett ki, majd a halálozások hatására azonnal átalakította válságstábját. Szerdán azt üzente a kormányerőknek a hadsereg lapjában, hogy a felkelők ellen vívott küzdelmük fogja meghatározni az ország sorsát.

„Ameddig a rezsim nem érzi úgy, hogy nyerésre áll, nem hiszem, hogy újra látni fogjuk. Stílusa és személyisége alapján csak akkor lép kapcsolatba a népével vagy a nemzetközi közösséggel, ha erősnek érzi pozícióját” – mondta Barnes-Dacey.

A „hajó kapitány” a legvégsőkig kitart

Aszad „bujkálását” biztonsági okok is magyarázhatják. A múlt hónapban elkövetett merényletek azt mutatják, hogy még közeli családtagjai és ő maga sincs biztonságban a felkelők támadásai elől. Tudván, hogy egy ellene elkövetett sikeres merénylet egy csapásra győzelmet hozna a lázadóknak, Aszad valószínűleg nem akarja vállalni egy nyilvános megjelenés kockázatát.

„A július 18-i merénylet nagy pszichológiai sokk volt. Aszadnak időre lesz szüksége ahhoz, hogy visszanyerje lelki egyensúlyát” – vélekedett Fawaz Gerges, a London School of Economics egyetem Közel-Kelet-központjának vezetője. Ugyanakkor az, hogy ilyen gyorsan rendezni tudta sorait, és átalakította stábját a támadás után, azt jelzi, hogy „a biztonsági apparátus továbbra is működőképes”. „Több erőszakot és hatalmas csapatmozgósításokat fogunk látni Aleppóban az ottani csata megnyerése érdekében” – mondta Gerges.

Diplomaták és libanoni politikusok hasonlóképpen vélekednek. Egy bejrúti nyugati diplomata szerint egy tisztviselő, aki nemrég látogatáson járt Aszadnál, azt mondta, hogy az elnök egy hajó kapitányához hasonlította magát, aki a legvégsőkig kitart a parancsnoki hídon. „Nincs kétségem afelől, hogy sokkal kitartóbbnak, makacsabbnak, elkötelezettebbnek és jóval felkészültebbnek bizonyult élete csatájának megnyerésére”, mint korábban sokan várták – mondta Gerges.

Folytatódnak a harcok Szíriában

A szíriai hadsereg ellenőrzi a fővárost teljes egészében, miután szombaton visszafoglalta a felkelőktől Damaszkusz déli negyedét, Tadamúnt. Eközben Aleppóban heves harcok dúlnak.

„Damaszkusz valamennyi negyedét megtisztítottuk a terroristáktól” – állította a név nélkül nyilatkozó tábornok. A helyzet Damaszkuszban kitűnő és stabil, nincsenek már fegyveres csoportok, csak néhányan bujkálnak még, hol itt, hol ott tűnnek fel, ezzel azt a látszatot próbálják kelteni, hogy még mindig léteznek ilyen csoportok – hangoztatta. A tábornok elmondta, hogy a katonai művelet Tadamún visszafoglalására péntek reggel kezdődött és szombaton helyi idő szerint 14 órakor ért véget. Tadamún városrész mellett van a 150 ezer lakosú jarmúki palesztin menekülttábor. A lázadók július 15-én indítottak támadást Damaszkusz meghódítására.

Eközben változatlan hevességgel dúlnak a harcok Aleppóért, az ország egyik legnagyobb városáért. A kormányhadsereg szombaton megpróbálta visszafoglalni Szalaheddin városnegyedet, de a felkelők helyi parancsnoka szerint a katonákat visszaverték. A kormányhadsereg a harcokban harci helikoptereket és tüzérséget is bevetett. Szombatra virradóra a felkelők támadást indítottak a televízió épületének elfoglalására, de a hadsereg a légierő támogatásával visszaszorította őket.

Pénteken több mint százan estek áldozatul az országban dúló erőszaknak, és ezzel a 2011 március eleje óta tartó felkelés halálos áldozatainak száma meghaladta a 20 ezret. Az OSDH arról is hírt adott, hogy egy fegyveres ellenzéki csoport, amely július közepén saját házából elrabolta Mohamed al-Szaíd ismert szíriai televíziós műsorvezetőt, végzett a fogollyal. Az emberrablást és a „kivégzést” a Front al-Noszra nevű szervezet egy pénteki internetes közleményben vállalta magára. A felvételen látható az al-Kaida terrorszervezet zászlaja és egy fotó a falhoz állított újságíróról. „Legyen ez tanulságul mindazoknak, akik támogatják a rezsimet” – hangzik a szöveg. Mán Száleh, a szíriai televízió elnöke mindazonáltal úgy nyilatkozott a francia hírügynökségnek, hogy „nincsenek bizonyítékok a műsorvezető halálára”.

A Muzulmán Testvérek nemzetközi iszlamista szervezet szíriai ága saját fegyveres csoportot hozott létre, amely a szíriai ellenzék fő fegyveres erejétől, a Szíriai Szabad Hadseregtől (SZSZH) függetlenül működik – írta a The Daily Telegraph című brit lap szíriai kormányellenes fegyveres parancsnokok közlésére hivatkozva szombaton. Az újság úgy értékeli, hogy a különálló iszlamista fegyveres csoport létrehozása a szíriai ellenzéken belüli szakadásról, illetve a két fő támogató – Szaúd-Arábia és Katar – közötti ellentétekről tanúskodik.

Ismeretlen fegyveresek Damaszkuszban szombaton elraboltak 48 iráni személyt – jelentette be Irán damaszkuszi konzulja az iráni állami televíziónak nyilatkozva. A fegyveres terroristák elhurcoltak 48 iráni zarándokot, akik busszal a repülőtérre tartottak – közölte a konzul az IRIB közszolgálati televízióval. Elmondta, hogy nincs semmiféle további információja a zarándokok sorsáról, a nagykövetség és a szíriai illetékesek intézkedtek az emberrablók felkutatása érdekében.

A szíriai felkelők – a kormány szóhasználatában terroristák - többsége szunnita muzulmán. Szíria lakosságának többsége az iszlámnak ezt az ágát követi és elítéli, hogy a síita Irán támogatja a szíriai alavita kisebbségre támaszkodó damaszkuszi rezsimet.

(MTI)