label_szabadsag
1 USD 3.91  1 EUR 4.58  100 HUF 1.5
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Miből lesz a cserebogár?

Létrehozva: 2008. február 14. 03:28

Markó Bálint biológus, BBTE egyetemi adjunktus

Klasszikus kérdés, nemdebár? Többféle választ is adhatunk rá. Lám néhány (1) egyedfejlődésen alapuló: lárvából, amit pajornak hívnak; (2) evolúcióbiológiai: egy régenvolt cserebogárra emlékeztető ősből fejlődött ki, majd feltehetően mássá lesz, vagy kihal; (3) kreacionista: nem lett, hanem teremtették, a többi nem érdekes. Természetesen még ötletelhetnénk, és sokféle izgalmas, képtelenebbnél képtelenebb választ találhatnánk ki magunk mulattatására. Eredetileg ezen a kérdésen sem hajlandóságom, sem okom nem volt morfondírozni. A múlt hét óta elindult véleményfolyam a Szabadság hasábjain, amely eredetileg az egyházak szerepét firtatta a közoktatásban, azonban az evolúcióbiológia (implicite a reáltudományok) eredményeinek megkérdőjelezésévé alakult át, mégiscsak rávett e kérdés újragondolására. Nagy László és Kósa Ferenc frappáns válaszai ugyanis látszólag helyére tették a dolgokat, de a további reakciók mintha figyelembe se vették volna e két szerző érveit.


Az egyház közoktatásban való szerepvállalását hevesen támogatók közül többen szembehelyezték az evolucionizmust és a kreacionizmust, lefokozva ez előbbit holmi ideológiává, elvégre „-izmus”. Nos, ne menjünk bele, de ezek szerint a magyar nyelv egy önálló tudattal rendelkező entitás, amely zseniálisan kategorizál eldöntve azt, hogy mi tudományos és mi nem, helyettünk is. A különböző szerzők által írottakból egy dolog mindenképpen kitűnt, éspedig hogy az evolúciós elméletet hevesen támadók voltaképpen nem tudják, eszik-e vagy isszák is ezt a „dolgot”. Mit is fed az evolúció? Egészen egyszerűen új tulajdonságok (morfológiai, anatómiai stb.) kialakulásának, elterjedésésének, stabilizálódásának, illetve később eltűnésének folyamatát. Népszerűbben: a fajok átalakulása. Az evolúcióbiológia ezen folyamatok okait, mechanizmusait tanulmányozza. Maga Darwin az evolúciós elmélet alapvetésénél nem az élet eredetét firtatta, hanem az élő anyag változékonyságának hátterét, mechanizmusait.

Mit is fed a kreacionizmus? Nem szándékom taglalni, hogy a modern kreacionizmusnak jelenleg hányféle ága-boga létezik az Amerikai Egyesült Államokban, az sem különösebben érdekel, hogy melyiknek éppen milyen, főként neoprotestáns, vallási, kulturális háttere van, ez mind egy egyszerű internetes kereséssel kideríthető. A számos ágnak egy közös vonása van: mind egy Istenszerű lényhez kötik az élőlények létrejöttét, vagyis teremtésről beszélnek. Innen kezdve már a dolgok bonyolódnak: a fundamentalisták szerint a teremtés óta semmi sem változott, a „liberálisok” szerint az élőlények átalakulhattak (evolúció!). Az első kérdés tehát a kreacionista ideák hazai támogatói felé: mely áramlatot vallják magukénak? A tisztánlátás kedvéért hozzá kell tenni, hogy a reformer szellemű II. János Pál pápa az élőlények átalakulását és fejlődését, szószerint az evolúció lehetőségét hivatalosan is elismerte (1996. október 22-i beszéde a Pápai Tudományos Akadémiában), tételesen kimondva, hogy az evolucionizmus több mint egy egyszerű hipotézis, és számos tudományos eredmény támasztja alá (!). Sajnálatos módon ennek visszhangja hazai berkekben meglehetősen csekély volt. A helyzet fintora: megfontolandó kérdés lenne tehát, hogy a római és görög katolikus gyerekek tanulhassanak az evolúcióról, de nem így a református, unitárius, evangélikus és ortodox diákok?

Ami közös maradt továbbra is a kreacionista elképzelések és a pápai beszéd között: az Isten szerepe a Teremtésben és az emberi lélek (nem test immár!) isteni eredete. Természetesen ez ellentétes az evolúcióbiológusok elképzeléseivel, hiszen a XX. század közepétől kezdődően számos kísérlet bizonyította (!), hogy egyszerű szervetlen anyagok elegyéből (ősleves) viszonylag rövid idő alatt (1–2 hét) akár bonyolult szerves vegyületek is kialakulhatnak (pl. a DNS építőkockáihoz hasonló anyagok) közönséges behatások (pl. UV-sugárzás, villámlás stb.) következtében, magyarán, az élet kialakulása lehetséges volt viszonylag egyszerű, ősi körülmények között. A XXI. század éppen egy neves magyar tudós, Gánti Tibor (kemoton-elmélet), újrafelfedezését hozta e doméniumban a nyugati tudományos élet által.

Ma tehát azt mondani, hogy az evolúcióbiológia által felmutatott eredmények és megfogalmazott elméletek (úgymond evolucionizmus) csupán ideológia, körülbelül akkora butaság (akár teológiai mércével mérve), mint az elektromosságot, vagy a Föld gömbölyű voltát is csupán hit kérdéseként kezelni. Mindez ugyanis azt jelentené, hogy megkérdőjelezzük a paleontológiai leletek hitelességét (ez a vita már néhány száz éve lezárult), az élő entitások genetikai hasonlóságát (hiszen ennek semmi értelme nem lenne, ugyebár, ha minden teremtődött), a Föld korát (ez a vita is már néhány száz éve kimúlott), sőt a szemünk előtt zajló evolúciós jelenségeket is (pl. új vírustörzsek, baktériumfajok kialakulása, vagy a rovarok esetében újabb változatok létrejöttét és elterjedését egy fajon belül), és még sok minden mást. Aki mindezt elveti, az ugyanolyan joggal a kopernikuszi Nap-központú világképet is elvetheti kijelentve, hogy elvégre az utcán járva nem érezzük, hogy a Föld forogna a Nap körül, és nem mellékesen micsoda blőd elképzelés, hogy a Föld gömbölyű, hiszen nem esünk le róla. Érdekességképpen Kopernikusz (aki katolikus egyházi hivatalnok is volt) a legvehemensebb kritikákat éppen Luther részéről kapta, majd ezután, 1616-ban tiltotta be elképzeléseit a katolikus egyház is, igaz a tilalmat egészen 1835-ig fenntartva! Nem tudok arról, hogy a többi egyház hogyan viszonyul a kopernikuszi világképhez. Talán nem is lényeges.

Mindent összevetve láthatjuk, hogy maguk a különböző Erdélyben jelenlevő egyházak sincsenek azonos állásponton (vagy éppen nincs is álláspontjuk), nemhogy a világon létező egyházak. Senki hitét nem akarom bántani, mindenki abban és úgy hisz, ahogy óhajt. De ne akarjuk elfogadtatni, hogy a reáltudományok holmi ideológiarendszerek, „-izmusok csupán”, mert könnyen a középkornál is sötétebb periódusba sikerül a diákokat visszaküldeni. Ha az egyházak a közoktatásban szerepet óhajtanak vállalni, akkor ám legyen. Ám legyen, addig, ameddig nem élnek vissza helyzetükkel és nem próbálják kigyomlálni a tudományt a tananyagból. Óvakodnék attól is, hogy a egyházi iskolák létezésének szükségességét az egyházak múltban betöltött szerepével indokoljam, ahogy néhányan teszik. A múltba való visszanyúlás kétélű fegyver: gondolhatok az inkvizíció-féle múltra, az egymás elől erőszakosan templomot foglaló periódusokra (pl. a Szent Mihály székesegyház tulajdonváltásai), a nem is olyan távoli kommunizmusra, amelyben egyesek aláírták a konkordátumot, esetleg a kolozsvári közélet kedélyét joggal felborzoló Phoenix-könyvesboltos, Sora-üzletházas, Jókai-utcai magyar újságboltos túlzottan merkantilista alapú problémákra. Természetesen a másik oldalon ott vannak a pozitív, építő példák is. De az egyházi iskolák potenciális pozitív hatását éppen ezért nem a múlt indokolhatja, hanem a jelen. Ha az egyházi iskolákból performens, a mai világban tudományosan is helyt álló, nyitott agyú emberek kerülnek ki, akkor nagyszerű. Ha fundamentalista, a jelentől elzárkózó, a tudománnyal köszönő viszonyba sem állók, akkor bajban vagyunk. Nagy bajban. Az erdélyi magyarságnak egy útja van: a modernitás, a nyitás és nem a bezárkózás. Az erdélyi egyházaknak, de közoktatásnak is egy nagy problémája van: hogyan kezeljék a gyorsan, egyre gyorsabban változó világot. Erre kell választ keresniük és adniuk. Mert a kérdést úgyis fel lehet tenni, hogy vajon mivé lesz a cserebogár?






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap