label_szabadsag
1 USD 4.06  1 EUR 4.55  100 HUF 1.48
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Korkep

« Vissza a főoldalra


Torockó – Fennmarad a torockói népviselet

Sikeres pályázat a népviseletért
Létrehozva: 2011. január 04. 00:15

BAKÓ BOTOND

Bánó Orsolyán igazán jól mutat a viselet – A SZERZŐ FELVÉTELE
Bánó Orsolyán igazán jól mutat a viselet – A SZERZŐ FELVÉTELE
Érdekes pályázati kiírásra figyeltek fel a torockóiak: a Communitas Alapítvány támogatja az eredeti népviseletek rekonstrukcióját. Az ötlet szikrát vetett a faluban, és lassan összeállt a csapat, amely vállalta, hogy a pályázat megírásától egészen a munka kivitelezéséig végigviszi a tervet. Nem volt könnyű dolguk, hiszen már csak nagy nehézségek árán lehet beszerezni azokat a különleges anyagokat, amelyekből ezek a gyönyörű ruhadarabok készültek valamikor. A lelkes csapat azonban példamutató módon lett úrrá minden nehézségen, és végül öt hónap leforgása alatt elkészült a két teljes leány és három fiú viselet. A kész darabokat először Kolozsváron mutatták be a pályáztató alapítvány képviselőinek, majd ünnepélyes keretek között a torockóiak maguk is megcsodálhatták az őseik viseletét híven idéző ruhákat.


Hihetetlenül gyorsan, de nem láthatatlanul és nem eredménytelenül repült el a második évezred első évtizede. Talán a tevékeny munka tette, hogy oly gyorsan tovatűnt, de ennek ellenére egy-két dolgot határozottan bizonyított. Erdélyi magyar közösségünkben még vannak olyan szikrák, amelyek lángot vetnek, és amelyek mellett melegedni lehet. Különösen ilyen téli időkben. Az a szikra, amelyről itt most szó lesz, valahol a Communitas berkeiben pattant ki. Lehet pályázni népviseletre – terjedt el a hír Torockón. Aztán az információ lassan tovább gyűrűzött, elhatározássá érlelődött, és valami igazán szép kimenetele lett. Eredeti mintákra új népviseleti darabok születtek, pedig sokan nem is hittek benne. Valami elindult, ami helyi hagyományokra épült. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában megemlíti a torockóiakról: „ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette, fenntartá nemzetiségét, őseinek szebb tulajdonságait, jó erkölcseit s festőileg szép nemzeti öltözetét.”

2007-ben Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke a csipkeverő tábor kapcsán írta torockói üdvözletében: „amikor aztán magam is megcsodáltam a gyönyörű népviseletbe öltözött nőket, eszembe jutott egy írás, amely szerint Torockó népe szereti a pompát, a fényűzést, de ezt mind maga állítja elő, de még azt is írták 1892-ben, hogy házi kézi munkával és takarékosság mellett lehet biztosítani polgári jólétet, s hogy ilyen munka mellett is a közügyekben tevékeny részvétel lehetséges. Érdemes elgondolkodni a 115 évvel ezelőtt leírt sorokon.”

Az elgondolás megvalósul

Az életképes gondolat tette-e, vagy maga az ötlet és a belőle kibontakozó tettvágy volt az elindítója: már nem tudni, de tény az, hogy lassan egy csapat alakult. Köztudott, hogy pályázni nem könnyű, hiszen hosszú az út az elgondolástól a megvalósításig. A múltban, amikor a torockóiak vasáruikkal messze vásárokba is eljutottak, több helyről szedték össze népviseletük alapanyagait, tartozékait, természetesen azon kívül, amit helyben állítottak elő. Most is valami hasonló történt, hiszen „százfelé” kellett vásárolni, Kovásznától Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Kolozsváron és Nagyváradon át Salzburgig, mert a kellékek nem találhatók meg egyetlen üzletben vagy helységben.

Abban is határozni kellett, hogy milyen korosztálynak is készüljön el az új népviselet. Más volt a viselete a kisgyermekeknek, a konfirmálás előttieknek, a konfirmálás utáninak, a jegyben járóknak, a menyasszonynak, vőlegénynek, a fiatalasszonynak, az idősebb asszonyoknak és férfiaknak. Ez a torockói néprajzi múzeumban is jól nyomon követhető. A döntés értelmében, manapság az iskolásoknak és a fiataloknak van leginkább szükségük olyan viseletekre, amelyek hitelesek és egyaránt használhatóak bemutatókon, előadásokon és kiszállásokon. Az érdeklődés nyomán akadt egy nagyenyedi varrónő, aki nemcsak keresetet, hanem szakmai fantáziát is látott az egészben. Volt annyi önbizalma, hogy vállalta a rendkívüli munkát, és bebizonyította, hogy minőségi teljesítményre képes. Torockón és Torockószentgyörgyön kerültek olyan asszonyok, akik nem adták el, hanem megőrizték az eredeti népviselet darabjait, most pedig bizalommal kölcsönadták, hogy a varrónőnek legyenek mintái. Ezek az évszázados darabok eszmei értéküknél és sérülékenységük révén már csak ritkán használatosak. Nagy Jenő néprajzos 1957-ben már csak múzeumi tárgyként emlegeti.

Valaki a minőségi ellenőrzést végezte, hogy eredeti megoldások szülessenek, és ne valami rossz kereskedelmi utánzat. Előkerült Nagy Jenő munkája is, amelyben a torockói népviselet különböző darabjainak leírását és megnevezéseit találták meg. Adódtak napok, amikor úgy tűnt, hogy nincs tovább, kifogytak a lehetőségek, és megakad a munka. Aztán emberi jóindulat, segítőkészség szülte meg a megoldásokat. Öt hónap alatt elkészült a két teljes leány és három fiú viselet. Nagy Jenő nyomán a fiatalok számára kiválasztott népviselet a következő darabokból áll: leányoknál hímzéssel díszített varrottas ing, fersing (plisszírozott szoknya), alsószoknyák, csak Torockóra jellemező mellrevaló zsinóros díszítéssel. Fiúknál:szűk posztónadrág sajátos torockói díszítéssel, bőujjú ing, hímzett nyakkendő, sapka. A lányoknál piros, a fiúknál rámás csizma tartozik még hozzá, amelyre a pályázat nem terjedt ki.

Kolozsvári bemutatás

Nem hisszük, de igazából nem is tudhatjuk, hogy a Communitas Alapítvány vezetői minden kiírt pályázatnak ugyanígy megnézhetik-e a gyümölcseit. Elszámolás előtt a pályázók felvitték az elkészült népviseleti darabokat Kolozsvárra. A pályázat kiíróinak, a kuratórium két tagjának, Takács Csaba ügyvezető elnöknek és Szép Gyula kuratóriumi tagnak volt ideje és türelme megnézni és megcsodálni a látványos végeredményt. Ez igazi sikert jelentett, mert találkozott a pályáztatók és a pályázók elképzelése, és együtt örülhettek. Ígéret hangzott el, miszerint továbbra is támogatják a szépen beindult kezdeményezést egy teljes tánccsoport felszereléséig.

Karácsony előtt a torockói Kríza János Kulturális Egyesület vette át megőrzésre és használatra az elkészült leány és fiú öltözékeket. Jelen volt a csaknem teljes csapat. Az enyedi kollégium IX. B osztályos, tanítóképzős tanulója, Bánó Orsolya vállalta az első főpróbát, felöltözött az egyik leány viseletbe, és úgy állt a fényképezőgép lencséje elé. A jelenetet az ott lévő torockóiak is megcsodálták. Majd raktározásra került a vadonatúj, de eredeti pompájában nagyszerűen mutató viselet. Várja azokat a rendezvényeket, ahol a mai fiatalok felöltöznek majd őseik nagyszerű viseletébe, és hirdetik a torockói múltat, egy maroknyi csapat elszántságát, akik bíznak a Székelykő alatti két kis falu magyar jövőjében.

Végezetül álljon itt azoknak a neve, akik a pályázatot sikerre vitték. Balog Emese, a Kríza János Kulturális Egyesület elnöke, szakmai irányító és a kivitelezés minőségi ellenőre, a varrónő tanácsadója, Bakó Irén nyugalmazott tanár, a pályázat felelőse és a program vezetője, valamint a hozzávalók beszerzője. Dénes Zsuzsa enyedi varrónő, a kivitelező, Simándi Ibolya nyugalmazott torockói tanító, a leányviselet eredeti darabjainak kölcsönadója és egy pár fiúcsizma ajándékozója, Papp Margit, a pályázat lelkes támogatója, a nehezen beszerezhető mellrevaló, díszítésre alkalmas zsinórok ajándékozója. Lasser Ágnes, a Torockói Népművészeti Múzeum vezetője, aki értékes tanácsokkal és saját tulajdonú népviseleti darabjainak kölcsönzésével segített. Ferenc Gábor helyi unitárius lelkipásztor, aki a pályázati lehetőséget továbbította, Balázs Ilona torockószentgyörgyi lakos, szakmai tanácsadó és támogató, Szakács Márta, aki példát mutatott és biztatott, hogy van járható út és megoldás.

A pályázat sikeres történetével megdőlni látszik az a megcsontosodott felfogás, miszerint ma már nincs mód és lehetőség a régi népviselet előállítására. Adott a minta, hisszük, hogy lesznek követői.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap