label_szabadsag
1 USD 3.8  1 EUR 4.65  100 HUF 1.5
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Kultura

« Vissza a főoldalra


Sztárcsináló média, avagy a média és a művészet kapcsolata

Létrehozva: 2010. szeptember 17. 02:38

FERENCZ ZSOLT

Lakatos Róbert, Sándor Boglárka (a Transindex fotói)
Lakatos Róbert, Sándor Boglárka (a Transindex fotói)
Hogyan segítheti a média az igazi értékek felfedezését és népszerűsítését? Miként farag sztárt abból is, ami egyébként kétes értékű? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az Agnus Rádió Művészeink világa című műsorának szerda esti vendégei az EMKE–Györkös Mányi Albert Emlékházban: Jordán Éva, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, Soós Attila fotóművész, az Erdélyi Képírók Egyesületének (ERKE) elnöke, Schneider Tibor operatőr, a Román Televíziótársaság magyar szerkesztőségének munkatársa, Lakatos Róbert filmrendező, Sándor Boglárka Ágnes újságíró, lapunk munkatársa, Székely Sebestyén György művészettörténész, a Quadro Galéria vezetője és Könczei Csongor néprajzkutató, koreográfus. A műsorvezetői feladatkört Ferencz Amália, az Agnus Rádió és Köllő Katalin, a Szabadság napilap munkatársa vállalta, az est zenei aláfestéséről pedig Erich Türk spinéten és zongorán, valamint Vincze Tekla zongorán gondoskodott.


A sztárcsinálás kapcsán számos kérdés merül fel, az est meghívottjai több-kevesebb sikerrel igyekeztek érinteni ezeket. Székely Sebestyén György szerint az erdélyi magyar kultúra nem eléggé látható, ha pedig nincsenek sztárjaink, továbbra sem lesz az. Hogyan lehet hát egy művészből sztárt faragni? – merül fel a kérdés. A művészettörténész úgy véli, a rendkívülit kell a nagyközönség számára érthetővé és vonzóvá tenni, csak ezáltal lehet valakiből sztárt “csinálni”.

Soós Attila, Jordán Éva, Schneider Tibor
 
S mi a helyzet a bulvárral erdélyi magyar viszonylatban? Mármint az igényesebb bulvárral, amely nem a közszereplő hálószobatitkait kívánja a nagyközönség elé tárni, inkább abba engedne bepillantást, miként él, mit csinál szabadidejében az illető művész. El kell fogadnunk, magyarázta Köllő Katalin, hogy folyamatosan falakba ütközünk, amennyiben ilyesmivel szeretnénk foglalkozni. Hiszen, bár az emberek kíváncsiak a művész magánéletére, jobban meg kívánják ismerni őt, vajmi kevés lehetőség adódik erre, az illető számos esetben elzárkózik a kérdések elől.

Hasonlóan vélekedett Ferencz Amália is, aki szerint a sztárcsinálás kapcsán a művésznek is nyitottnak kell lennie, „kíváncsiságából és nyitottságából fakadóan kell létrejönnie a partneri viszonynak”. Jordán Éva úgy látja, nagy szükség van az igazi kritikusokra, hogy a művész megértse, melyek a pozitív és a negatív tulajdonságai. Nincsenek viszont szakíróink (film-, zene-, színház- és tánckritikusok), és ha lennének, akkor sem biztos, hogy egykönnyen felvállalnák, hogy adott esetben őket szidják, amiért merték kimondani a véleményüket – tette hozzá Köllő Katalin.

Schneider Tibor a vitorláshajó hasonlatát említette példaként: három dologra van szüksége annak, aki hajózni szeretne, magyarán sztár kíván lenni Erdélyben: hajóra (esetünkben sztárra), tengerre (közönségre) és szélre (média). – Ha rossz a szél, a hajó egy helyben áll, ha rossz a hajó, elsüllyed, és a pocsolyában sem érvényesül. Tenger lehet-e a romániai magyar közösség és erős szél-e a média? Mert még akkor is, ha nem az, léteznek olyan személyek, akik megérdemelnék, hogy sztárok legyenek – mondta az operatőr.

Székely Sebestyén György, Könczei Csongor
 
Lakatos Róbert szerint az erdélyi magyar sajtó másik hiányossága, hogy nem vesz részt a külföldi megmérettetéseken, adott esetben nagyobb jelentőséget tulajdonít kisebb hazai sikereknek, mint a nagyobb nemzetközi elismeréseknek. Ez sajnos legtöbbször a pénzhiánnyal magyarázható, hangzott el a média részéről, hiszen a lapoknak nincs anyagi lehetőségük arra, hogy nemzetközi fesztiválokra delegálják munkatársaikat. Az viszont teljesen más kérdés, hogy egyesek miért értesítik bizonyos eseményekről kizárólag a román médiát... Pedig, és ezt már Sándor Boglárka Ágnes tette hozzá, „az újságíró, és ide sorolható az erdélyi magyar médiában dolgozó is, nagyon hálás állatfaj, amennyiben időben értesítik valamiről”.

Akárhogy is nézzük, az embereknek szükségük van a sztárokra, a modellekre, összegezte Székely Sebestyén György, Könczei Csongor pedig ennek érdekében elengedhetetlennek tartja a megfelelő menedzsmentet, egy olyan stáb létezését, amely gondoskodik az illető művész médiával való kapcsolatáról.

Miért nincs nálunk menedzseri állás, és miért nincs megfelelő szakképzés? Mint ahogyan számos egyéb dolog, ez is a pénzhiánnyal magyarázható. A jelenlévők egybehangzó véleménye szerint érdemes lesz folytatni a mostani beszélgetést, hasonló témában, az ezúttal erre szánt másfél óra ugyanis bizonyos értelemben kevésnek bizonyult.

A műsort szeptember 19-én, vasárnap 13 óra 10 perctől sugározza az Agnus Rádió, a 88,3 MHz frekvencián.






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap