label_szabadsag
1 USD 3.89  1 EUR 4.58  100 HUF 1.51
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Opera EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Élő emlékezet Világjáró
Riport

« Vissza a főoldalra


Húsvét Kalotaszegen

Létrehozva: 2009. április 11. 04:18

Kerekes Edit

 Diódarálással kezdi a pitekészítést Juhász Berta – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI
Diódarálással kezdi a pitekészítést Juhász Berta – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELEI


Harminc tojásból leveslaska Körösfőn
A református Körösfőn a húsvéti böjt nagypéntekre szorítkozik, ekkor nem esznek húst. Kalotaszeg más falvaitól eltérően Körösfőn húsvét harmadnapját, keddet is megünneplik.

A kilenc gyermekes Anna néni és János bácsi nyugdíja összességében véve is kevés, ők azonban nem mondhatók boldogtalanoknak, bár egyetlen ünnepen sem sikerül hiánytalanul összegyűlnie a nagycsaládnak. Örülnek annak, hogy hat fiuk már megnősült, és hogy a velük élő fiú és két lány kiveszi a részét a húsvéti készülődésből. Anna néniék a nagypénteken levágott bárányt általában a lerben pirosra sütik, vagy paprikást készítenek belőle, a húsleveshez tyúkot vágnak, a leveslaskát harminc tojásból gyúrják, ebből későbbre is marad. A lányok az idén mézes és citromos tésztát, mákos és diós tekercset készítenek. Bár sem Anna néni, sem János bácsi nem készül a húsvétvasárnapi és -hétfői bálba, megemlítették, hogy ilyen is lesz a faluban, a mulatságok azonban inkább a táncos lábú fiatalokat várják.

A zsoboki óvodások tojásfát is készítettek

A következő háznál Annuska néni fogadott, aki igazán testvériesen osztja el gyermekei között a húsvétra levágott tyúkokat, hiszen három tyúkot ad a három családnak. A juhot férje vágja le, a családok nyersen kapják a húst, hogy ki-ki kedve szerint készítse el. Lányai mézes tésztát, kekszszalámit, néger kockát, diós és mákos kalácsot sütnek.

Albert Béla és felesége, Éva 16 és 23 éves lányai húsvét közeledtével mind a takarításból, mind a sütés-főzésből kiveszik részüket. Édesanyjuk irányításával mákos, diós és rahátos tekercset, mézes és kókuszos süteményt készítenek, a bárányhúst azonban sem sütni, sem pedig fogyasztani nem szeretik. Annak eldöntése is édesanyjukra marad, hogy töltött vagy a lerben pirosra sült bárányt készít-e húsvétra. Ha a töltött bárányra esik a választás, úgy a töltelékhez főtt tojást, hagymát és petrezselyemzöldet aprít és kever össze, fűszerez, majd tesz a bárányhúsba, ez melegen és hidegen is fogyasztható. Húsvétvasárnap a lányok kalotaszegi népviseletben mennek templomba, ezt követi az ünnepi ebéd, majd nekilátnak a lányok tojást festeni, hagymahéjjal. A megmaradt tojásokból húsvét után finom rakott krumplit készítenek. A családfő édesanyjától megtudtuk, hogy húsvét vasárnapján régen is népviseletben mentek a lányok a templomba, ami viszont a mai szokásoktól eltérő, ugyanabban az öltözetben várták másnap a locsolókat, a húsvéti bál pedig táncházat jelentett, és csűrben tartották.

Ferencz Zsolt

Anna néni és János bácsi már nem jár a húsvéti bálba

Nagypénteki gyász a zsoboki templomban
Zsobokon régen hamvazószerdától nem tartottak lakodalmat, ma nagyhétre korlátozódott ez a szokás. Nagyhét hétfőjétől minden este istentiszteletre gyűlnek össze a templomban, nagycsütörtökön úrvacsorát osztanak. Nagypénteken a templom díszes varrottasait fehéren fekete hímzéses terítőkkel takarják, a templom gyászos viseletet ölt, akár a sötét ruhás gyülekezet. A zsobokiak nagypénteken reggel olajban pirított kenyeret fogyasztanak teával, ebédre törtpaszuly, vacsorára hal kerül az asztalra, néha kukoricát pattogatnak. A szokásokat a gyermekotthon lakói is követik, a gyerekek szombaton festik a húsvéti tojásokat. Hagymahéjjal színezik a tojást, bár a locsolók tarsolyába csokitojás, csokinyuszi is kerül. Gál Jankó Erzsébet „Betty” tanító néni elmondja, nagyobbik gyermeke totyogós korában még a kertben rejtették el a színes tojásokat, élmény volt megkeresni. A hajszolt életmód azonban itt is érezteti hatását, ma már nincs idő ilyesmire. A családban régebben nagypénteken, ma már inkább húsvét vasárnapján festik a tojást. A gyermekotthonban szombaton készül a diós, a kalács, a nagyobb lányok szívesen vesznek részt a sütésben, számukra ez is segít megteremteni az ünnep hangulatát, amelyben sokuknak a családban soha nem volt részük.

Annuska néni a tojásfestés elmaradhatatlan kellékeit gyűjti össze

Tarka népviselet húsvét három napján
Vasárnap tarkasággal telik meg a zsoboki templom: lányok, fiatalasszonyok, idősebbek, férfiak, nők felöltik a népviseletet, úgy pompáznak az ünnep mindhárom napján. Hozzáértő szemmel válogatják ki a három napnak megfelelő színű népviseletet: Ruzsa Erzsébet, a gyermekotthon gazdasági igazgatója elmondja, hogy fehéret vesznek a vasárnapi úrvacsoraosztáshoz, pirosat hétfőn, kéket vagy zöldet ünnep harmadnapján. Délben az otthonban ünneplő gyerekeknek közös ebéd lesz, este pedig bál van a faluban.

Hétfőn az otthon földszinti társalgójában terítenek a locsolóknak, a gyermekek reggel fél 11-ig járnak locsolni a faluban is, akkor megkondul a templomba hívó harang, ám a fiatalemberek, legények délután is eljárhatnak öntözni. A templomi kosárba mindenki festett tojást hoz, mire a padok megtelnek, a kosár is színültig. A szokástól eltérően ezúttal a férfiak távoznak elsőként istentisztelet után, sorfalat állva a templomkertben meglocsolják az elvonuló nőket. A közös locsolásért a fizetség kávé és pirostojás a közös kosárból.

Díszített tojások az Albert családnál

Szőrkendőt a kiválasztottnak!
Ruzsa Erzsébetnek az ünnepre Kolozsváron élő testvére is hazamegy, családjával együtt, így tele a ház. Bár a gyermekotthon pékségében mákos-diós bejglit is sütnek, Erzsébet szerint más az íze a házi készítésű süteménynek, ezért soha nem hagyja ki az ünnepi menüből.

Betty tanító nénitől azt is megtudjuk, hogy régen néhány piros tojást, illatszert, szőrkendőt ajándékozott a zsoboki legény annak a lánynak, akivel komoly szándékai voltak, a lány a szőrkendőt használta húsvét hétfőjén, és frissre cserélte a fiú kalapján a bokrétát. Ma szőrkendő helyett ajándékot visznek a lánynak. Otthon a tanító néni kistepsist (muffint) süt, óvodás kislányával, Barbarával immár két éve együtt festi nagyszombaton a tojást, előtte mindenféle növényt gyűjtenek hozzá a kertben. Húsvétkor igyekeznek szüleihez, Jegenyébe is hazamenni, ahol terített asztal várja, és úgy kiszolgálják, mondja a szülőfalu felidézésétől párás szemmel, mint egy királynőt. Ha a látogatás hétfőre esik, akkor a négytagú család együtt megy locsolni a jegenyei rokonokhoz. Betty sok mindent elmesél a jegenyei római katolikus ünnepi szokásokról, tőle tudjuk meg, hogy ott sokkal szigorúbb a böjt, nagypénteken délig semmit nem fogyasztanak, és azután is csak böjtös ételeket, még halat sem. Elbeszélése hozza az ötletet: hazafelé térjünk be szülőfalujába is.

Jegenye – dörgetés nagycsütörtöktől feltámadásig
Jegenyében Juhász Bertát sürgölődésében zavarjuk meg, cserébe kis kézi hajtókaros géppel megdaráljuk a pitének való diót. Igazán nem nagy fizetség szívességéért és mindazért, amit elmesél nekünk a faluvégi takaros házban, a nagycsütörtök délutáni mély csendben. Az idő úgy elszalad velünk az emlékek fonalán, hogy csak sokkal később eszmélünk rá: oly sokáig fenntartottuk, hogy miattunk Berta néni talán lekéste a nagycsütörtöki templomi szertartást. Sok diódarálással kellene vezekelnünk ám… Kalotaszeg egyetlen katolikus falujában igazán „mozgalmas” a húsvéti ünnepkör, még ha mára néhány régi kedves szokásról le is mondtak.

A húsvét előtti hat hétben minden pénteken délután felidézik Jézus szenvedésének 14 állomását – ezeket illusztrálják a „korszerűen” másfél évszázados templom falain elhelyezett képek is. Nagycsütörtökön a jegenyei gyülekezetben szolgáló pap mind a 12 egyháztanácsosának nyilvános szertartás keretében megmossa a lábát. Aztán elhallgatnak a harangok, és a feltámadásig úgynevezett dörgetéssel (ma elektromos vezérlésű faszerkezet hangja) szólítják templomba a híveket, a misén csengettyű helyett kereplőt használnak, orgonakíséret nélkül énekelnek a hívek. Nagypénteken a szent sír őrzésének ideje, a napot a halotti szertartás zárja, itt hangzik el a Passió is. Jézus sírját szombaton egész nap felváltva őrzik a falubeliek, közben a rózsafüzér titkait imádkozzák. Nagyszombaton a fiatalok az erdőre mennek virágot gyűjteni, majd a (valamikor katonaság előtt álló) 18 éves legények családjai ezekből koszorúkat fonnak. 20 órakor kezdődik a mise, itt kerülnek a koszorúk a négy templomi zászlóra.

Az utolsó vacsora miséjére gyülekeznek a jegenyeiek

Ma már nincs határkerülés
Berta néni emlékszik, hogy 4–5 évtizeddel ezelőtt élt még a faluban a határkerülés szokása: nagyszombaton este a két hátsó templomi zászlót a férfiak végighordozták a falu határában. A falut körülölelő hegyekről néha leszűrődtek a völgybe a férfiak egyházi énekeinek foszlányai. Az útra elemózsiát is vittek magukkal, a böjt végeztével többnyire szalonnát. A körmenet vasárnap reggel ért vissza a templomhoz, ott a feltámadásnak örvendező tömeg kíséretében a fiatal legények hordozták a két első zászlót, a templomkertben találkozva a határkerülőkkel. Ez a szokás ma már nem él, a koszorúnak való virágot is inkább vásárolják. Húsvét vasárnapján az ünnepi eledelből a templomba is visznek ételt szentelni.

Nagycsütörtöki látogatásunk a jegenyei templomnál ért véget. Inkább csak azért mentünk oda, hogy fiatal kollégám is megcsodálhassa. A templomhoz vezető lapos, kerek kavicsos emelkedő korántsem volt néptelen. Akkor döbbentünk rá, hogy koraeste van, a nagycsütörtöki szertartásra érkeznek a falubeliek. Gyermekek, fiatalasszonyok, fekete kendős öregasszonyok, alig győzünk köszönni. A templomban félhomály, egy-egy halkfényű lámpa világítja meg Krisztus szenvedéseinek képeit. A padokban itt-ott már ülnek. Amikor kilépünk, felhangzik az első ima. A temetőúton egyre többen jönnek. Bár mondják, Jegenyében is sok az üres ház, most népesnek tűnik a földrajzilag is, vallásában is elszigetelt falu. Szelíd, nyugodt öröm lep meg. Ez lenne a kisközösségi ünnepek ereje?

 






További cikkek
MA


TEGNAP


TEGNAPELŐTT


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem Software development by Codespring. Web hosting by Codespring.
Támogatók:
Communitas Alapítvány Communitas Alapítvány
Hungarian Human Rights Foundation Magyar Emberi Jogok Alapítvány - Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - New York).
Bethlen Gábor Alap Bethlen Gábor Alap