Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón elmondta: a Csontváry-kiállítás jó alkalmat teremtett az együttműködésre. – Megadja azt a szövetet, azt a közeget, ahol a magyaroknak jó együtt lenni – magyarázta, majd hozzáfűzte: „nemcsak a lekicsinylésben, a meg nem értésben osztozunk Csontváryval. Bízom benne, hogy abban is osztozhatunk, hogy ez egyáltalán nem vette el a kedvét az alkotástól. Nem gondolta azt, hogy abba kellene hagynia, váltani kellene, hasonulni kellene, és csak olyan dolgokat kellene csinálnia, amit mindenki elfogad, amit mindenki szeret”. A miniszter úgy vélte, „amikor megbolondul körülöttünk a világ, az embernek csak azért is normálisan kell élni”. Ennek a normalitásnak a jegyeiként sorolta fel az egyénnek a saját dolgaihoz való ragaszkodását, autonómiáját és a közösségeket is megillető autonómiát.

A fővédnök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kiállítás annak a bizonyítéka, hogy le lehet győzni a kishitűséget, „el lehet hozni a világot Csíkszeredába”. A politikus mindenkit arra biztatott, hogy nézze meg a kiállítást, mert nem valószínű, hogy a következő 15 évben még egyszer el lehet hozni Erdélybe Csontváry műveit. Az elnök azt is bejelentette, hogy a Communitas Alapítvány támogatásával 30 erdélyi iskola 1100 diákja látogathatja meg a csíkszeredai kiállítást.

Kelemen Hunor kifejtette: amikor néhány évvel ezelőtt Gyarmati Zsolt igazgató megtervezte a Csíki Székely Múzeum jövőjét, akkor némiképp látnoki munkát is végzett, mert hosszú évtizedekre tervezett konokul és kitartóan. Olyan partnerre talált ebben a tervezésben és ebben a munkában, mint a csíkszeredai önkormányzat, és így együttes erővel bizonyították be, hogy Csíkszeredát meg lehet nyitni a világ felé. Hangsúlyozta: a huszadik század magyar képzőművészetéről nem lehet beszélni Csontváry Kosztka Tivadar nélkül, ezért is nagy öröm, hogy a hosszú évekre tervezett csíkszeredai múzeumi program részeként ez a kiállítás megvalósulhatott. – Az életműnek ez a keresztmetszete, amely a múzeum öt termében megtalálható, egészen pontosan mutatja az életpálya minden egyes állomását. S bár az utókor skatulyázni szokott, mindaz, ami itt látható nem sorolható irányzatok merev keretei közé, hiszen egy olyan meseszerű világról van szó, amely a szakrálissal van legközelebbi viszonyban – jegyezte meg Kelemen Hunor.

Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum igazgatója a kiállítás különlegességeként kiemelte, hogy először mutatja meg együtt Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című művét, valamint a festmény által ihletett Csontváry-alkotást. Bellák Gábor, a tárlat kurátora sajnálatosnak nevezte, hogy Csontváry annak idején nem jutott el Erdélybe, hiszen „itt is megtalálta volna a természetnek azt a nagyságát, ami őt mindig megigézte”.

Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta: csak a múzeumnak otthont adó Mikó-vár nyílászáróinak a mérete szabott korlátot a szervezőknek, centimétereken múlt, de a Magányos cédrus című festményt elhozhatták Csíkszeredába. (8)