A kormányhatározat a tavaly májusban hozott pártfinanszírozási törvényhez csatol alkalmazási előírásokat. Az új szabályozás szerint a választásokon mandátumot szerző politikai alakulatok és kisebbségi szervezetek szavazatarányosan részesülnek költségvetési támogatásban. Az állam a költségvetési bevételek legfeljebb 0,04 százalékát fordítja pártfinanszírozásra: az összeg háromnegyedét a parlamenti pártok, egynegyedét pedig az önkormányzati képviseletet szerzett politikai alakulatok között osztják szét.

A pártok magánszemélyektől és cégektől korlátozott mértékben, szigorú könyvviteli szabályok  betartásával fogadhatnak el adományokat. A parlament által tavaly elfogadott választójogi reform így próbálja megakadályozni a tisztségviselők "megvásárlását" a - lekötelezett politikusok hatalomra segítését üzleti befektetésnek tekintő - szponzorok által.

A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik. Az új jogszabály megszabja a kampányköltségek felső határát is, az állandó választási hatóság (AEP) pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit téríti meg, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.

Egy községi tanácsosi jelöltlistára például a pártok nem költhetnek többet egyetlen havi bruttó minimálbérnél, amely most 1050 lej. Az államelnöki választáson induló jelöltek akár 20 ezerszer ennyit fordíthatnak kampánycélokra.

A kampányköltségek behatárolása mellett a kormányhatározat azt is kiköti, mire költhetnek a pártok. Idén már nem lesznek például óriásplakátok a kampányban: a plakátok egyetlen mérete sem haladhatja meg a fél métert.

A helyhatósági választásokat várhatóan májusban vagy júniusban, a parlamenti választásokat pedig novemberben vagy december elején rendezik meg Romániában. (4)