A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett szabadegyetem külhoni magyarsággal és oktatással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén Potápi Árpád János elmondta: „nemzetpolitikai szempontból példa értékű, csak a romániai forradalom és a nagy tiszai és dunai árvizek idején tapasztaltakhoz fogható az az összefogás, amelyet a világ magyarsága jelenleg Los Angelestől Új-Zélandig a kárpátaljai magyarok iránt tanúsít”. Reményét fejezte ki, hogy a mostani segítőkészség a várhatóan jóval nehezebb téli hónapokban sem fog lankadni.

A Kárpát-medencei magyar oktatás helyzetéről szólva a politikus kifejtette, a magyar nyelven tanuló diákok összlétszáma jelenleg 197 ezer fő, ami – a szavaival – jelentős szám. Ugyanakkor a külhoni magyar közösségekben a magyar óvodába járó gyerekeknek csak az egyharmadát íratják a szülők magyar iskolába – emlékeztetett. Úgy vélte, ezen a helyzeten úgy lehetne változtatni, ha Magyarország erősebbé, vonzóbbá válna a külhoniak szemében.

Potápi azt is elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben a gondok ellenére sem változott a magyarok aránya a Kárpát-medencében, így Kárpátalján sem fogyott a magyarság, és jelenleg is az látszik, hogy a nehézségek fokozzák a magyarságban az összetartozás érzését. Közölte, hogy a magyar kormány a 2011–2014-es időszakban hétmilliárd forinttal támogatta a kárpátaljai magyar közösséget, és ebből az összegből a szerinte nagyon sikeresen irányított II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola másfél milliárd, a kiváló oktatást nyújtó egyházi líceumok pedig 50 millió forintnyi segítségben részesültek. Hangsúlyozta: „a magyar államnak vállalnia kell a kárpátaljai magyar intézmények fenntartását, mivel a cél az, hogy a kárpátaljai magyarok közösségként maradjanak meg és fejlődjenek a szülőföldjükön, veszteség nélkül vészeljék át a jelenlegi nehéz időszakot.”

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke előadásában elmondta: a kárpátaljai magyarság legnagyobb problémája jelenleg az, hogy a fiúk, a férfiak elhagyják Ukrajnát a háborús helyzet miatt, miközben az állam egyre agresszívebb módon lép fel a lakossággal szemben. Mint fogalmazott, már 50 pedagógus álláshely üresedett meg a közel száz kárpátaljai magyar iskolában a férfi oktatók katonai mozgósítás miatti távozása következtében.

Az oktatási szakember szerint a magyar állam támogatása jelentős mértékben javítja a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét. Hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság érdeke az, hogy erős legyen a magyar állam, hiszen ennek köszönhetően nő Kárpátalján a magyar nyelv, a magyar oktatás presztízse. A válságidőszakokban nyújtott anyaországi segítség miatt, így most is, jelentősen nő a magyar iskolákba beíratott gyermekek száma – tette hozzá, megjegyezve, hogy a kárpátaljai ukránok körében is vonzóbb lett az utóbbi időben a magyar kultúra, hiszen idén – a korábbi ódzkodással szemben – már mintegy ezer kárpátaljai ukrán iskolás választotta a magyart második idegen nyelvként, amelyet tantárgyként szeretne tanulni.

Orosz Ildikó kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy anyaországi támogatással idén több ezer kárpátaljai iskolás üdülhet az Erzsébet-program keretében a Balatonon magyarországi társakkal együtt. Szerinte ez erősíti a nemzeti összetartozás érzését a felnövekvő nemzedékekben. Hasonlóan fontosnak mondta, hogy Magyarország étkezési támogatást nyújt a kárpátaljai magyar óvodásoknak, bérkiegészítésben részesíti a magyar iskolák pedagógusait és a történelmi egyházak lelkészeit, munkatársait.

A szabadegyetem programja csütörtökön nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetéssel és a kárpátaljai magyar médiaviszonyok elemzésével folytatódik. (4)