A "klubba" tartozás feltétele 500 millió jüanos (74,3 millió euró) vagyon volt. A statisztikai nyilvántartás szerint 2008 és 2013 között alig több mint ezer szárazföldi kínai tartozott a gazdagok ezen rétegébe.

A Hurun legfrissebb jelentése szerint a szupertehetősek együttes vagyona elérte a 31 ezer milliárd jüant, ami nagyjából Norvégia bruttó hazai termékének (GDP) a tízszerese vagy a Fülöp-szigetekének a húszszorosa.

Az "érintettek" átlagéletkora 51 év, átlagvagyonuk értéke 1,82 milliárd jüan. Többségük tőzsdén jegyzett cégek tulajdonosai, gyáripari vállalkozók, ingatlanfejlesztők, vagy hivatásos befektetők. Több mint 300-uknak nagyobb a vagyona 10 milliárd jüannál és 500-an vannak olyanok, akiké 1 és 2 milliárd jüan között van. A többiek az 500 millió és 1 milliárd jüan közötti kategóriába esnek.

A kutatóintézet kérdezői a jövőbeni befektetési, üzleti környezet megítélésére is kérték alanyaikat. Körülbelül a megkérdezettek fele gondolta úgy, hogy a következő három évben könnyebb lesz hitelekhez jutni, a makrogazdasági mutatók javulni fognak, a vállalkozókat nagyobb tisztelet fogja övezni.

Ugyanakkor a válaszadóknak mindössze a harmada számolt azzal, hogy nyeresége növekedni fog. Több mint nyolcvan százalékuk gondolkodik külföldi befektetéseken, 50 százalékuknak már nem ismeretlen ez a terep.

Az is kiderült, hogy a kínai szupergazdagok szívesen költenek ékszerekre, jáde kövekbe, kisebb részben kalligráfiákat, festményeket gyűjtenek.(4)