A német diplomácia vezetője megjegyezte: ezt egy közelmúltban megjelent tanulmányra alapozva állíthatja, amely rácáfolt azokra az előítéleteken alapuló híradásokra, amelyek rossz fényben tűntették fel a Németországban élő mintegy 350 ezer fős román közösséget.

A két tárcavezető közös sajtóértekezletén Steinmeier rámutatott: másfelől Romániában egy olyan, 900 éves múltra visszatekintő német közösség él, amelynél a "nemzetiség békésen nyilvánul meg, úgy, ahogy más európai régiók esetében is kívánatos lenne".

Aurescu is azt hangsúlyozta: a romániai német kisebbség fontos összekötő elem a két ország kulturális és gazdasági kapcsolataiban, amely nagyban hozzájárul Románia megítélésének javításához, a német-román gazdasági kapcsolatok bővítéséhez.

A két miniszter egyetértett abban, hogy bátorítani kell a német befektetők Románia iránti érdeklődését: ez - húszezer német tőkéjű vállalattal és évi 20 milliárd eurós kereskedelmi forgalommal - Románia első számú gazdasági partnerévé tette Németországot.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az ukrán válság veszélyezteti-e Románia és Bulgária felvételét a schengeni térségbe, Steinmeier azt monda: sok mindent megváltoztatott a válság, de a schengeni csatlakozás feltételeit nem. A román és bolgár csatlakozás dátumáról nem bocsátkozott jóslatokba, de úgy vélte: "meg kell találni a továbblépés módját", miután Brüsszel kedvező változásokról számolt be a két országról kiadott legutóbbi igazságügyi országjelentésében.

Románia schengeni csatlakozásának halogatásáról Aurescu megjegyezte: Románia gyakorlatilag már most is úgy őrzi határait, mintha tagja lenne a belső határellenőrzés nélküli övezetnek, és eredményesen védi az európai térséget az illegális migrációval és más veszélyekkel szemben.

Steinmeier Bukaresben Klaus Johannis államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel is találkozott, este pedig Nagyszebenben vett részt a Romániai Németek Demokrata Fóruma - a német kisebbségi érdekképviselet - fennállásának negyed évszázados jubileumi ünnepségén. (4)