Szenátori mandátumra pályázik a decemberi parlamenti választáson Traian Băsescu volt államelnök, aki az általa vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátusi listavezetője lesz Bukarestben.

A Băsescu által alapított kispárt ma iktatta a bukaresti képviselő- és szenátorjelöltjeinek nevét tartalmazó listákat. Ez volt az utolsó nap, amikor a pártok leadhatták a listákat, valamint a választáson való részvételhez szükséges támogató aláírásokat.

Băsescu újságíróknak nyilatkozva elmondta: azért indul Bukarestben, mert korábban kétszer főpolgármesteri mandátumot nyert a fővárosban. Băsescut 2000-ben és 2004-ben választották főpolgármesterré, és szintén 2004-ben, majd 2009-ben államelnökké. Basescu 2014-ig volt elnök, az ő védnöksége alatt alakult meg a PMP, amelynek tavaly lett az elnöke.

A volt államfő korábban úgy nyilatkozott, abban az esetben fog indulni a decemberi választáson, ha a felmérések azt mutatják, hogy pártjának szüksége van egy húzóerőre ahhoz, hogy bekerüljön a törvényhozói testületbe.

A júniusi helyhatósági választáson a PMP megyei önkormányzati képviselőinek listája - amely az országos párttámogatottság szempontjából releváns - a leadott szavazatok 4,46 százalékát gyűjtötte össze.

Romániában 5 százalékot kell elérnie egy pártnak ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. (4)

A PSD több mint 30 polgármestere és szervezeti elnöke tiltakozott csütörtökön, a Gorj megyei PSD parlamenti választási jelöltlistáinak benyújtása előtt mindössze két órával, Liviu Dragnea azon döntése ellen, hogy kizárja a börtönbüntetésre ítélt ügyvezető elnököt, Ion Călinoiut.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Gorj megyei polgármestereinek fele kérte csütörtök reggel sürgős ülés összehívását a párt Târgu-Jiu-i pártszékházban, hogy nemtetszésüknek adjanak hangot a parlamenti jelöltlista változásai miatt. Liviu Dragnea, a PSD elnöke ugyanis nem fogadta el a Gorj megyei szervezet végrehajtó bizottsága által megszavazott listákat, és kizárta azokat a jelölteket, akik ellen bírósági ítélet van érvényben.

„A Szociáldemokrata Párt Gorj megyei szervezetének polgármesterei és helyi elnökei óvást nyújtottak be Liviu Dragnea PSD-elnöknek az Országos Végrehajtó Bizottság által kedden, 2016. október 25-én elfogdadott jelöltlisták miatt. A helyi választott elöljárók és pártvezetők kérték, hogy a PSD Gorj megyei elnöke, Florin Cârciumaru, illetve ügyvezető elnöke, Ion Călinoiu is jelenjen meg a vitán, ahol a hangulat nem volt feszült, inkább egységes. Kérjük, hogy ne a központilag megállapított lista legyen érvényes, mert annak összeállításakor nem vették figyelembe a Megyei Végrehajtó Bizottság titkos és demokratikus szavazását. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a Gorj megyei PSD-filiálé nem nyújtja be jelöltlistáit a Gorj Megyei Választási Irodánál, a pártszervezet pedig megoszlik” – áll a Gorj megyei PSD-szervezet sajtóirodájának közleményében. (4)

Ma Klaus Johannis államfő, amikor a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával kapcsolatosan szólalt fel, azt mondta, Románia etnikai, felekezeti és kulturális sokszínűségében „óriási potenciál” rejlik az európai konstrukció számára.

A nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója 1990 és 2016 között című könyv bemutatóján tartott beszédében Johannis azt mondta, az átmeneti időszakban a frakció hozzájárult egy toleráns Románia felépítéséhez, amely értéket teremt a sokszínűségből.

„A nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója olyan kifejezés, amely a társadalmi és etnikumközi párbeszéd síkján létezik. Románia etnikai, felekezeti és kulturális sokszínűségében pedig óriási potenciál rejlik, ezért tapasztalatával jelentős és hiteles elősegítője lehet az európai konstrukciónak. Fontos, hogy ne tekintsük ezeket a dolgokat eleve adottnak, hanem folyamatosan ápoljuk, fejlesszük azokat. Egy európai Romániában a tolerancia, éppúgy, mint a szabadság, alapvető fontosságú” – fogalmazott Johannis.

Az államfő ugyanakkor kijelentette: bízik benne, hogy „a jövő, ami felé haladunk, a párbeszédé, a toleranciáé és a sokszínűségben megvalósuló egységé.” (4)

Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, Klaus Johannis államfő nem folyt bele a kampányba, amikor a pártok reformjáról és a következő kormányfőről beszélt. Meglátásában a PNL megfelel a változás szükségességének.

„Én nagyon természetesnek és nagyon normálisnak tartom azt, hogy államfő azt mondja, amit az USA nagykövete és a civil társadalom is mond, amely normális Romániát szeretne. (…) Én, a PNL elnökeként magamra vettem az államelnök nyilatkozatát, evidens, hogy nem mondta ki, az ő nyilatkozata, és ő tudja, mire gondolt” – nyilatkozta Gorghiu, amikor az újságírók azt kérdezték tőle, hogy szerinte az államfő szerdai nyilatkozatával belefolyt-e a kampányba.

A PNL elnöke azt mondja, természetes, hogy egy államfő nem akar megbízni a miniszterelnöki feladatokkal egy elítéltet. „Én határozottan tudom, hogy a PNL megfelel a változás és a belső reform szükségességének, ami az államfő akart, és amit mindannyian akarunk. Ugyanakkor épp ennyire normálisnak és természetesnek tűnik az is, hogy államelnökként nem akarod odaadni a kormányfői széket egy elítélt személynek. Nem is tudom, hogy lehet egyeseknek természetes, hogy Dragnea legyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányfőopciója” – fogalmazott Gorghiu. (4)

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala volt államtitkára esetében – mutat rá közleményében az ANI.

Mint részletezik, Markó Attila államtitkárként négy szerződést és egy kiegészítő dokumentumot látott el kézjegyével, amelyeket az Etnikumközi kapcsolatok Hivatala és a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete (amelynek ő maga is tagja volt) között kötöttek meg különböző projektek vissza nem térítendő támogatásáról. Ugyanakkor – teszi hozzá az ANI – a projekteket értékelő bizottság elnökeként olyan dokumentumokat is aláírt, amelyek ezeknek a szerződéseknek az alapját jelentették.

A feddhetetlenségi ügyészek szerint Markó Attila a haszonélvezője volt a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete által szervezett és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal által finanszírozott képzéseknek, hiszen jogászként részt vett az egyesület által szervezett konferenciákon, ami összeférhetetlenséget jelent.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei 2015 áprilisában távollétében elrendelték Markó Attila letartóztatását, az RMDSZ-es politikust több más személlyel egyetemben hivatali visszaéléssel vádolják az Országos Vagyon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) túlértékelt ingatlanainak ügyében.

A szövetség korábbi képviselője egy rádióinterjúban azt mondta, nem akar visszatérni Romániába, és új életet akar kezdeni Magyarországon. Úgy ítéli meg, hogy igazságtalanul ítélték el Romániában, ahol az igazságszolgáltatás „a visszaszolgáltatások megakadályozásának eszköze”. Markó Attila 2014 decemberében hagyta el Romániát, miután a képviselőház jóváhagyta előzetes letartóztatását az ANRP-vel kapcsolatos ügyben. (4)

Egy jó vígjáték sikere nemcsak a jól kitalált történeten, sokkal inkább a poénok, csattanók időzítésen, a színészi munka minőségén múlik – árulta el Carl Haber a 8. Comedy Cluj Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja azon a mai sajtótájékoztatón, ahol a héten zajló fesztivál zsűrijével találkozhattak a sajtó képviselői. – A komédia szereplői nem rejtőzhetnek a hatásvadász látványvilág mögé, mert minden a helyzeteken és a színészeken múlik – tette hozzá az amerikai származású filmes, akinek nevéhez fűződik a római Nemzetközi Filmiskola megalapítása is. Ugyancsak ő fogalmazta meg, hogy a nézőközönséget nehéz megnevettetni, és egy jó vígjátékhoz szükséges a magas szintű szakmaiság.

Domnica Cîrciumaru casting igazgatótól, a zsűri román tagjától megtudhattuk, hogy mi a jelentősége ennek a munkának. – A casting igazgatónak rendkívül kreatívnak kell lennie, hiszen már a forgatókönyv olvasásakor látnia kell a teljes képet, hogy a legjobb megoldásokkal állhasson elő – fogalmazott a Cîrciumaru, akinek nevéhez számos hazai és nemzetközi filmes és televíziós munka fűződik. (2)

További részletek a holnapi Szabadságban.

Amint arról korábbi gyorshírünkben beszámoltunk, a Román Posta több mint háromszáz Kolozs megyei alkalmazottja szüntette be ma reggel a munkát spontán tiltakozó akció keretében, ami a tevékenység leállásához vezetett.

A postások a vezetőséggel folytatott tárgyalások kudarca miatt elégedetlenek. Közölték: nem küldik ki a nyugdíjakat, leveleket, csomagokat.

Részletek a Körkép rovatban. (4)

Ma is folytatódik a munkbeszüntetés a Román Postán. A kolozsvári regionális tranzitközpontjának több tucat alkalmazottja amiatt elégedetlen, mert nem hagyták jóvá számukra a nettó 200 lejes fizetésemelést.

A helyi postásszakszervezet vezetője, Sinka Károly elmondta, a tiltakozás okai között találjuk még a munkakörülményeket, a munkaerőhiányt – ezekre a gondjaikra sem érkezett megoldás.

„Az éjszakai váltásban dolgozók spontán módon megszakították a munkát 23 órakor. A szerdai bukaresti tárgyalások miatti elégedetlenségüknek adtak hangot. A postai dolgozók nem kapták meg a kért nettó 200 lejes fizetésemelést, hanem csak bruttó 100 lejt ígértek nekik olyan körülmények között, hogy bruttó átlagbérük 1300 lej. De okot adnak az elégedetlenségre a munkakörülmények is, úgy dolgozunk, mint ezelőtt harminc évvel, a levelezés szétválogatása kézzel történik. Ugyanakkor munkaerőhiánnyal is küzdünk, erre sem érkezett megoldás. Az éjjel semmit sem dolgoztak fel” – részletezte Sinka.

Elmondása szerint lehetséges, hogy a kolozsvári állomáson található, a küldemények kiszállításával megbízott posta mintegy száz alkalmazottja sem veszi fel a munkát.

Miután a kolozsvári tranzitközpont – ahol naponta több tízezer levelet és több ezer csomagot válogatnak szét – alkalmazottai beszüntették a munkát, az észak-nyugati régió hat megyéje, illetve Fehér és Maros megye postáinak tevékenységét is befolyásolták. (4)

Románia október 30-án tér át a téli időszámításra, aznap hajnali 4 órakor kell visszaállítani az órát 3-ra. A CFR utasszállító részlegének közlése szerint a kelet-európai időre való áttérés nem befolyásolja az érvényes vasúti menetrendet.

Az utasszállító vonatok október 29-ról 30-ra virradó éjjel 4 óráig, amely 3 órává alakul, a hivatalos nyári időszámítás szerint indulnak el abból az állomásból, ahol összeszerelték őket.

2016. október 29-ról 30-ra virradó éjjel tehát, amikor a 4 órából 3 óra lesz, minden utasszállító vonatszerelvény, amelynek menetrend szerint 4 óra után kell elindulnia az összeszerelési állomásból, az érvényes menetrendben szereplő időpontban, a kelet-európai időszámítás szerint indul majd – derül ki a Román Vasúttársaság (CFR) csütörtöki közleményéből. (4)

Megállapodás született Belgiumban a Kanada és az Európai Unió közötti egyezmény (CETA) támogatásáról - jelentette ma délben az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió honlapja.

Részletek a EU-világ rovatban. 4)