Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ma azt mondta, a párt jelöltlistáin szereplő emberek 60 százaléka új, Bukarestben a szenátusi névsor csupa új emberből áll, az alsóházi jelöltek között pedig „a párt alapemberei” szerepelnek.

„Múlt héten jóváhagytuk az összesítést, és elmondhatom, hogy 60 százalékban új emberek szerepelnek ezeken a listákon. Olyanok, akikre nem vetül a korrupció gyanújának árnyéka, akik minden feddhetetlenségi kritériumot teljesítenek” – mondta a PNL elnöke, Alina Gorghiu, a párt Országos Politikai Bürójának ülése előtt, amelyen a PNL leendő bukaresti szenátusi listavezetője, Leon Dănăilă orvos is részt vesz.

Alina Gorghiu kijelentette, Bukarestben a szenátusi lista csupa új emberből áll, a képviselőházi mandátumért indulók névsorában pedig „a párt alapemberei” szerepelnek. (4)

Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke mai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy pártja országos elnökségének a döntése nyomán nem indul független jelöltként a decemberi parlamenti választásokon.

A politikus emlékeztetett arra, hogy amikor október 13-án bejelentette az indulását, arra is kitért, hogy jelöltsége véglegesítéséhez az EMNP elnökségének az egyetértésére van szükség. Hozzátette, maga is tagja annak az elnökségnek, amely minden szempontot mérlegelve végül úgy döntött, hogy az EMNP jogilag független jelöltekkel sem vesz részt a választásokon.

Toró szerint késhegyen billeg, hogy az RMDSZ-nek sikerül-e átlépnie az ötszázalékos küszöböt, és az EMNP elnöksége nem akarta felvállalni annak a kockázatát, hogy bűnbakká tegyék, ha az RMDSZ öt százalék alatti eredményt ér el.

"Előreszaladtunk egy kicsit itt Háromszéken" - magyarázta Toró a korábban bejelentett helyi döntés megváltoztatását. Hozzátette: "megértem a háromszékiek csalódottságát, de nem szabad kiragadni Háromszéket az erdélyi és a Kárpát-medencei nemzetpolitikai kontextusból".

Kérdésre elmondta, az EMNP stratégiai partnere a vezető magyar kormánypárt és a maga a kormány is. Természetesnek tartotta, hogy velük is konzultáltak a döntés meghozatala előtt.

Toró T. Tibor közölte: az EMNP hamarosan pontosítja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy kit támogat a decemberi választásokon. "Csakis értékek mentén tudunk támogatni jelölteket, mozgalmakat, döntéseket" - tette hozzá az alelnök. (4)

Az RMDSZ méltányolandónak tartja, hogy politikai versenytársa, az EMNP végül formailag független jelöltekkel sem vesz részt a decemberi parlamenti választásokon - erről Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke nyilatkozott ma a Maszol.ro portálnak.

"Ez volt az egyedüli logikus lépés a részükről, amellyel nem ártanak. Nem ártanak elsősorban saját maguknak, mert az EMNP újra és újra falnak ment, ahányszor részt vett a választásokon" - mondta a Maszolnak az ügyvezető elnök. Kovács Péter olyan szempontból méltányolja a döntést, hogy az EMNP így nem árt a magyar közösség parlamenti képviseletének. "Ha függetleneket támogatnak, az gyengítette volna az RMDSZ-t" - magyarázta az ügyvezető elnök. Hozzátette: az EMNP döntése alapot adhat a szövetség és a néppárt közötti jövőbeni tárgyalásokra is.

A politikus emlékeztetett: az RMDSZ-nek a másik kis párttal, a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködése is oda vezethető vissza, hogy 2012-ben a polgári párt úgy döntött, nem indul a parlamenti választásokon. Rá két évre, 2014-ben már sikerült szorosabbra fűzni a viszonyt a két politikai szervezet között. Kovács szerint ez is azt jelzi, hogy az RMDSZ az összefogásra törekszik, akivel csak lehet, mert ez a magyar közösség elvárása is.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az erdélyi és a Kárpát-medencei viszonyokat is figyelembe véve úgy döntöttek, hogy formailag független jelölteket sem indítanak a decemberi parlamenti választásokon. Az EMNP választmánya korábban arról döntött, hogy pártként nem indulnak, de nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy bizonyos megyékben a párt független jelölteket támogat. (4)

Mégsem indít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) független jelölteket a decemberi romániai parlamenti választásokon - jelentette be egy mai  nagyváradi sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, a párt elnöke.

A politikus elmondta, az erdélyi és a Kárpát-medencei viszonyokat is figyelembe véve, hosszas elemzés után hozták meg a döntést, akkor, amikor egyes megyékben már össze is gyűlt a jelöltek indításához szükséges számú támogató aláírás.

"Úgy döntöttünk, hogy most nem indulunk, erőinket a párt önkormányzati képviselők, és a párt munkájára összpontosítjuk. A politikai harc több csatából áll, ez a harc néha azt is jelenti, hogy az ember erőt gyűjt, igyekszik bölcsen dönteni, és a kihívásokkal szembenézve megpróbál még nagyobb erőt felmutatni" - fogalmazott Szilágyi Zsolt.

Szilágyi Zsolt kijelentette: az EMNP politikai közössége továbbra is azokat a hiteles jelölteket fogja támogatni, "akiknek nincsenek korrupciós ügyei, akik nemcsak a választási kampányban, hanem azt követően is bátor és elkötelezett harcosai az erdélyi magyar önrendelkezési törekvéseknek, Székelyföld területi autonómiájának, (.) akik meg akarják jeleníteni Erdély regionális érdekeit, és a románokkal együtt tudnak harcolni e regionális érdekek érvényesítéséért, ha kell Bukarest ellenében is".

A pártelnök emlékeztetett arra, hogy már az október 7-én tartott országos választmányi ülésen eldöntötték, hogy pártként nem indulnak a választásokon. Akkor azonban biztosították annak a lehetőségét a párt megyei szervezetei számára, hogy az országos elnökség egyetértésével független jelölteket támogassanak. (4)

A rádió- és tévéilleték eltörlése miatt tüntettek ma délelőtt a Román Rádió munkatársai az intézmény székháza előtt. A tervezet már felkerült a parlament napirendjére.

A Román Rádió dolgozóinak tiltakozására azt követően került sor, hogy az állami rádió- és televíziótársaság volt elnök-vezérigazgatói múlt héten nyílt levélben foglaltak állást amellett, hogy a rádió- és tévéilleték eltörlését célzó parlamenti kezdeményezés „különösen veszélyes Románia demokráciájára”, és ha elfogadják, megállíthatatlan visszaélésekhez vezet majd.

A rádió- és televízióilleték felfüggesztése a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervezetében jelenik meg, amelynek értelmében 102 illeték eltűnne, köztük ezek is. A felsőház pénzügyi bizottsága október 17-én elfogadta a tervezet jóváhagyásáról szóló jelentést.

Válaszképpen tizenkét volt elnök-vezérigazgató - dr. Tudor Cătineanu egyetemi tanár, Răzvan Theodorescu akadémikus, Nora Rebreanu, Stere Gulea, Dragoş Seuleanu, Cristian Hadji Culea, Maria Ţoghină, Tudor Giurgiu, Demeter András István, Claudiu Săftoiu, Alexandru Lăzescu és Stelian Tănase – nyílt levélben fordultak a sajtóhoz, amelyben azt kérik, a parlament gondolja újra a tervezetet. (4)

Ma Dacian Cioloș miniszterelnök a Start 2019-re, Románia az EU Tanácsának elnöki tisztségében címet viselő vitafórumon azt mondta, Románia hamarabb veszi át az Unió elnökségét, ami „mind lehetőségeket, mind kihívásokat” hozhat majd a számára.

Dacian Cioloș bejelentette: Románia már 2019 első félévében, január elsejétől átveszi az Európai Unió Tanácsának elnökségét, június 30-áig, mivel Nagy-Britannia kilép a közösségből.

„Románia számára ez egyértelműen érettségi vizsga, akkor épp 12 esztendeje leszünk az EU tagja, érettségi vizsga lesz tehát abból a szempontból, hogy megvan-e a technikai-adminisztratív képességünk egy ilyen jelentőségű eseményt felvállalni, illetve van-e kapacitásunk tartalmat adni a döntéseknek vagy az európai szinten alapvető fontosságú európai témákról szóló vitáknak” – mondta Cioloș. (4)

Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző lesz a 2017. április 20. és 23. között zajló 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége – olvasható a rendezvény internetes oldalán.

Orhan Pamuk, a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja 1952-ben jómódú, isztambuli értelmiségi családba született. Nyugatias szellemű iskolákat végzett, eredetileg építészmérnöknek készült, ám fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. (2)

A belgiumi Vallónia elutasítja az Európai Unió által adott "ultimátumot", miszerint hétfő estig el kellene fogadnia a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) - közölte ma André Antoine, a vallon parlament elnöke a belga RTL rádiónak adott interjújában.

Részletek az EU-világ rovatban. (4)

Joe Biden amerikai alelnök levélben méltatta az 1956-os magyar forradalmat és a magyarországi demokráciát. A levelet helyi idő szerint vasárnap este olvasták fel a washingtoni magyar nagykövetségen rendezett ünnepségen, amelyen 1956-ra emlékeztek.

Biden a többi között kiemelte: hatvan évvel ezelőtt a magyarok fellázadtak az elnyomás ellen, kevés fegyverrel, de annál nagyobb bátorsággal és vaskemény elszántsággal mentek utcára, hogy kiköveteljék maguknak a szabad embereknek járó minden jogot és az igazságot, és esküvel fogadják, hogy nem lesznek többé rabok.

"Miközben rémisztő volt, hogy az első reményteli mozgalmat eltaposták a szovjet tankok, a magyarok bátorságára és áldozatvállalására felfigyelt a világ, egész nemzedéket ragadott magával, s nemcsak Magyarországon, hanem szerte Kelet- és Közép-Európában, mindazon népek körében, amelyek a vasfüggöny csapdájába szorultan éltek" - szól az amerikai alelnök levele, amelyet a nagykövetség diplomatája olvasott fel. Joe Biden szerint "1956 története ihlető volt később is mindazok számára, akik le akarták vetni magukról az elnyomás láncait, és végül, 33 évvel később, a magyar nép és Európa szabadságának visszaállításához vezetett."

Biden hangsúlyozta, hogy Magyarországnak döntő szerepe volt a határbontásban és a keletnémetek átengedésében Ausztria felé, és ezzel felgyorsította a régió szovjet uralmának végét. Fontosnak tartotta utalni arra is, hogy karrierje kezdetétől személyesen is elkötelezte magát Magyarország fejlődése mellett.

Az amerikai alelnök kiemelte, hogy az elmúlt néhány évtizedben Magyarország és az Egyesült Államok együtt munkálkodott a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok biztosításának érdekében, s Magyarország tapasztalatai demokráciára áhítozó más országokat is megihlettek az elnyomás és az autokrácia elleni küzdelmükben.

A nagykövetség ünnepségén Szemerkényi Réka nagykövet vetített képes előadással idézte fel az elmúlt napok 1956-ra emlékező washingtoni rendezvényeit, majd levetítették Elvis Presley fellépését a híres Ed Sullivan showműsorában, amelyben a forradalom leverését követően a rock királya Magyarország megsegítésére szólított, és elénekelte a Békesség a völgyben című híres gospelt. (4)