Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben.

A magyar kormányfő szombaton, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, "rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim". Hangsúlyozta, az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

"Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer" - mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok. (9)

A népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) - mondta Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke a testület kétnapos ülését követő szombati sajtótájékoztatón, Budapesten.

A politikus elmondta: a KMAT állásfoglalást fogadott el a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják. 
 

A helyben maradás a környező országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk kell - hangsúlyozta. "Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk megoldani a problémáinkat" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre. (9)

A számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező országokban másodrendű állampolgárokként élnek, a szóványosodással és asszimilációval szemben védtelenek - állapította meg a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) felmérése, amelynek eredményét szombaton ismertették Budapesten.

A KMAT kétnapos ülést tartott Budapesten, az ülést követő sajtótájékoztatón Tőkés László, a szervezet most újraválasztott elnöke felidézte: a tanács idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét és ennek eredményét tárgyalták meg az ülésen.

Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta: a felmérés szerint a legnagyobb problémát az okozza a kisebbségben élők életében, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket, valamint, hogy sérül a nyelvhasználathoz és az oktatáshoz való joguk. (9)

Földrengés rázta meg szombat hajnalban Vrancea térségét, amely az első jelentések szerint az utóbbi évtized eddigi legerősebb földmozgása, 5,6-os erősségű volt. A rengés 2 óra 11 perckor, 112 kilométeres mélységben történt, és Bukarestben is érezhető volt - jelentette a Mediafax hírügynökség.

Az Országos Földtani Intézet (INFP) először 6,0, majd 5,9-es erősségű földmozgást jelentett Twitter-oldalán, majd ezt 5,6-osra pontosította. Károkról nincsenek információk.

Legutóbb 2014. november 22-én volt azonos erősségű, 5,6-os, 2013. október 6-án pedig 5,5-ös földrengés. A hatóságok szerint szeizmológiai szempontból Bukarest számít Európa legveszélyeztetettebb fővárosának. A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 39 évvel ezelőtti 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg, és több mint 11 ezer ember megsebesült. Akkor 35 ezer lakás semmisült meg, Bukarestben 33 magas épület dőlt össze.

Bukaresrben több mint 350 közveszélyes régi épület található.   (9)