Amikor arról kérdezték, le kellene-e mondania Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettesnek, Klaus Johannis államfő azt mondta, a szenátorok pártjuk utasítására szavaznak, a problémát pedig „a választók oldhatják meg”.

Az államfőt ma Câmpulungon kérdezték meg, szerinte le kellene-e mondania Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettesnek. Johannis úgy felelt: „oda jutottunk, ahová nem kellett volna eljutnunk. Nagyon szomorú, és dühös vagyok amiatt, hogy a szenátus, ebben a témában folytatott megannyi vita után sem értette meg, miről van szó. A szenátorok továbbra is pártutasításra szavaznak, anélkül hogy figyelembe vennék az átláthatóság és a nyitás igényét, a szenátusra vonatkozóan is”.

Az elnök hozzátette: felháborítónak tartja, hogy a szenátusban vannak olyanok, akik „igazságszolgáltatás-ellenes” beszédeket tartanak.

„Annyian vannak ott a szenátusban, akik nyíltan igazságszolgáltatás-ellenes diskurzust folytatnak, felháborító! Azt hiszem, végre a választónak is meg kell értenie, hogy tőle függ, ő képes ezt a problémát megoldani. Egyes pártok úgy-ahogy megértették, hogy szükség van a reformra, más pártok meg nem akarják felfogni, hogy Románia útja a jogállam és az átláthatóság felé vezet” – fogalmazott az államfő. (4)

Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes benyújtotta ma a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnökhöz intézett, a DNA-kéréséről szóló szavazás megismétlését célzó kérését. Azt mondja, igazságot akar Bogdan Giginának, de úgy érzi, ügye „nem az igazságról, hanem bosszúállásról szól”.

„Benyújtattam ma a szenátus elnökéhez intézett kérésemet. Nem állt és nem áll szándékomban megfutamodni az Igazságszolgáltatás elől. Azonban mindaz, ami ebben az ügyben történik, nincs rendben. Igazságot akarok Bogdan Giginának, de úgy tűnik, ez az ügy nem az igazságról szól, hanem bosszúállásról és politikai leszámolásról” – írta Oprea a Facebook közösségi portálon közzétett bejegyzésében, és a kérés fotóját is mellékelte. Kérését hétfőn vitatja meg a szenátus állandó bizottsága.

Ezúttal nem tett említést arról, hogy lemondana mentelmi jogáról. (4)

Ma Klaus Johannis államfő a câmpulungi pedagógiai gimnáziumtanulóival való találkozó után úgy nyilatkozott, reméli, hogy jövő ilyenkor bemutathatja az országprojektet, „ami megmutatja majd, hol találja meg helyét Románia az Európai Unióban”.

„Remélem, hogy jövő ilyenkor bemutathatom az országprojektet, ami megmutatja majd, hol találja meg helyét Románia az Európai Unióban: a szélen maradunk, ahol földrajzilag elhelyezkedünk, vagy ha számítani akar, mennyire, hova akarjuk elhelyezni Romániát a világ népeinek koncertjén, szeretnénk-e, hogy Románia a szakképzetlen munkaerő országa legyen, vagy megvan bennünk a kellő ambíció, hogy Romániát intelligens országgá tegyük, még inkább tönkre akarjuk-e tenni az egészségügyi rendszert, és mindenki boldoguljon, ahogy tud, vagy szép kórházakat és iskolákat akarunk” – fogalmazott Johannis.

Az államfő szerint „e konstrukció lényeges része” az oktatás kell hogy legyen. (4)

Románia segítséget ajánlott balkáni szomszédainak az illegális bevándorlás feltartóztatásához, ugyanakkor tőlük is együttműködést vár el a határvédelemben - derült ki abból az interjúból, amelyet az állami Agerpres hírügynökségnek adott ma Dacian Cioloş miniszterelnök.

Rámutatott: Románia bebizonyította, hogy képes ellenőrizni határait, és fontos, hogy ez a jövőben se változzon. A kormányfő kifejtette: Románia nincs a balkáni migrációs útvonalon, de támogatja szomszédait, ahol szükséges, és maga is együttműködést vár el tőlük, főleg a bolgár és szerb határon, ahol "nagy lehet a nyomás". Éppen ezért a román belügyminiszter is részt fog venni azon az ausztriai magas szintű informális találkozón, amelyet a balkáni útvonal ügyében hívtak össze - tette hozzá.

Cioloş cáfolta, hogy az európai megállapodásokban vállaltnál több menedékkérő befogadására kötelezte volna el országát az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, és megerősítette: Románia közös uniós megoldást szorgalmaz, de csakis önkéntes alapon. Ezzel arra a román médiában nagy visszhangot keltő értesülésre reagált, miszerint Románia a tavalyinál tízszer több bevándorlót fog átvenni.

Az AFP francia hírügynökség amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva szerdán azt közölte: hét ország, köztük Románia megígérte, hogy legalább tízszer annyi menedékkérőt fogad be, vagy vesz át, mint 2015-ben. A hír azt követően jelent meg, hogy Barack Obama amerikai elnök a menekültválságról szervezett keddi konferencián bejelentette: ötven ország ígéretet tett arra, hogy még idén 360 ezer menekültet fogad be a háború sújtotta vidékekről, elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Szomáliából. (4)

Kifejezetten rágcsálóirtásért felelős alkalmazottat is foglalkoztatott a nagyenyedi tüdőkórház, ahol egereket és bogarakat találtak, az irtást mégsem végezte el megfelelően – mondta ma a Fehér Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) igazgatója, Alexandru Sinea.

Sinea sajtótájékoztatón közölte, hogy a nagyenyedi tüdőkórház rendelkezik kifejezetten rágcsáló- és rovarirtásra szakosodott alkalmazottal, a tevékenységhez szükséges eszközök és anyagok pedig mind megtalálhatók a raktárban, ugyanakkor van rágcsálóirtási terv is, amelyet betartottak.

Az említett alkalmazott ilyen irányú képzéseket is végzett, mégsem sikerült megfelelően elvégeznie feladatát.

A Fehér megyei DSP igazgatója szerint a kórháznak „a lehető legrövidebb határidőn belül kell kiküszöbölnie a hiányosságokat”, pontos határidőt azonban nem mondott.

„Nem tudjuk, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy beszerezzék a rovarok és rágcsálók elleni hálókat, ez tőlük függ. Az ő felelősségük, hogy ezt minél előbb megtegyék” – fogalmazott Alexandru Sinea. (4)

Florin Cosmoiu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Cyberint Központjának vezetője ma azt mondta, Románia államilag szponzorált kibernetikai támadások célpontja, mivel az EU és a NATO tagja, a támadások célja pedig stratégiai információk és kritikus infrastruktúra lopása.

„Ezen a területen olyan veszélyekkel nézünk szembe minden nap, amelyek több oldalról érkeznek. Vannak olyan, államilag szponzorált támadások, amelyek mondjuk egy ország stratégiai intézményeit, kritikus infrastruktúráját célozzák. Ilyen támadások minden országban, így Romániában is vannak. Azért vagyunk államilag szponzorált kibernetikai támadások célpontja, mert a NATO és az EU tagja vagyunk, és ezért egyes olyan országok, amelyek ilyen támadásokkal foglalkoznak, bennünket is célba vesznek. Stratégiai információkat akarnak lopni Romániából, ugyanakkor a mi kritikus infrastruktúráinkat is célozzák” – mondta Cosmoiu egy, a fenyegetésekről szóló konferencián, amelyet a NATO és az Aspen Intézet szervezett. (4)

Hivatalból indított vizsgálatot az ombudsman a kanyarójárvány ügyében, és magyarázatot követel az egészségügyi minisztériumtól, mert fennáll a veszélye, hogy sérül az élethez, a testi és lelki integritáshoz és az egészséghez való jog, a gyerekek és a fiatalok védelmének elve.

„Az ombudsman felszólítja többek közt az egészségügyi minisztériumot, közölje, miért nem jutott el a törvény által előírt egyik lépcsőfokra sem a gyerekek kötelező beoltásáról szóló törvény, már április óta, hogy jogszabályi szinten rendeződjék az ombudsman által hivatalból indított vizsgálat tárgyát képező helyzet” – áll az ombudsman hivatalának mai közleményében.

A Victor Ciorbea által vezetett hivatal felszólítása szerint idén április 8-án az egészségügyi minisztérium egyik képviselője egy televíziós műsorban azt mondta, hamarosan közvitára kerül egy, a tárca által megalkotott törvénytervezet, amelynek értelmében az oltások kötelezővé válnának. (4)

Nyolc tűzoltó vesztette életét az orosz fővárosban csütörtök este kitört raktártűzben - közölték péntek reggel a moszkvai hatóságok. A tűzoltók alatt mentés közben beszakadt a raktárépület födémszerkezete.

A tűz egy művirágokat, valamint fából és műanyagból készült kegyeleti tárgyakat tároló raktárban keletkezett, az előzetes feltételezések szerint rövidzárlat következtében. A négyezer négyzetméterre kiterjedő lángokat 14 óra alatt sikerült elfojtani.

A tűzoltók megakadályozták 60 gázpalack felrobbanását, és az égő épületből 67 kilogramm ammóniát szivattyúztak ki. A raktárból több mint 100 munkást menekítettek ki. A tetőszerkezetnek egy mintegy 1500 négyzetméteres része omlott be. Az incidens miatt bűnvádi eljárás indult. (4)