Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke ma azt mondta, a parlamentnek le kellene mondania a titkos szavazásról, mert szerinte már az alkotmány 1991-es szerkesztőbizottsága is úgy véle, hogy az „korlátozza a választók általi ellenőrzés lehetőségét”.

„Felfoghatatlan, hogy ilyen különbségek vannak az egyszerű állampolgárral szemben, akinek a parlamenti képviselőkkel egyenlő jogai kellene legyenek. A titkos szavazás eltörlése az átláthatóság szükségességéből ered. Amint valakit megválasztanak képviselőnek, a szavazók elvárják, hogy tudják, hogyan szavaz, mire szavaz, milyen parlamenti kezdeményezései vannak” – mondta Alina Gorghiu, a PNL társelnöke jászvásári sajtótájékoztatóján.

Alina Gorghiu kijelentette: az a mítosz, amely szerint az alkotmányban vagy az alkotmány kidolgozásakor kötelező volt a titkos szavazás eljárása, „hamis”. (4)

Klaus Johannis államfő ma bejelentette: minden alkotmányos eszközt felhasznál, hogy megoldásra találjon a forradalom és a bányászjárás ügyére, mert szerinte ez a kettő az igazságszolgáltatás nagy restanciája.

„Klaus Johannis államfő rámutatott: ez a két ügyirat az igazságszolgáltatás nagy restanciája, majd hangsúlyozta a világos és gyors döntés, az 1989-es eseményekkel és a bányászjárással kapcsolatos igazság megállapításának szükségességét” – derül ki az államelnöki hivatal sajtóközleményéből, amelyet azt követően adtak ki, hogy az államfő a Cotroceni palotában találkozott az 1989. december. 21. Egyesület képviselőivel.

Az elnök azt is bejelentette, minden alkotmányos eszközt felhasznál, hogy megalapozott és törvényes ítélet szülessen ezekben az ügyekben, ugyanakkor hangot adott abbeli meggyőződésének is, hogy a legfőbb ügyész pontosan követni fogja a mandátuma elején vállalt programot: hogy valós nyomozást folytat majd a forradalom és a bányászjárás ügyében, illetve befejezi azokat a vizsgálatokat is, amelyek révén azonosíthatóvá válnak a felelősök, a politikai döntéshozókat is beleértve. (4)

Iraki és szíriai határsértőket - négy felnőttet és négy gyereket - fogott el a határrendőrség a Dolj megyei Bistret település térségében, miután csónakkal átkeltek a Dunán.

A határrendőrség mai közleménye szerint a migránsok Ausztriába próbáltak eljutni, és fejenként 2000 és 3500 dollár közötti összeget - összesen húszezer dollárt - fizettek ezért az embercsempészeknek. A csoport feltehetően Törökországból érkezett Bulgáriába, ahol egy szófiai szállodában szállásolták el őket, majd egy bolgár állampolgár autóval a Duna-partra szállította, és két kisméretű csónakba ültette őket, amelyekkel sikerült átkelniük a Dunán, de a hazai hatóságok rövidesen őrizetbe vették őket.

A határrendőrség tiltott határátlépés gyanújával indított vizsgálatot ellenük, majd - a két ország közti egyezmény értelmében - a további eljárás lefolytatására átadja őket a bolgár hatóságoknak.

Kevesebb mint két hete hat illegális bevándorló - köztük több gyermek - a Dunába fulladt a folyam bulgáriai szakaszán. A Törökországból érkezett iraki csoport szintén csónakon próbált átkelni a Dunán, hogy elkerülje a szerb-magyar határon emelt kerítést, illetve a szerb-román határt, ahol nyár óta csendőri alakulatokkal erősítették meg a határvédelmet.

A túlzsúfolt csónak elsüllyedt, és csak négy migránsnak sikerült visszaúsznia a bolgár partra, ahonnan a csónakot rendelkezésükre bocsátó embercsempészek közben elmenekültek. A többiek feltehetően vízbe fulladtak, és azóta sem találták meg valamennyiük holttestét. (4)

Csoma Botond kolozsvári helyi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke bejelentette indulási szándékát a december 11-i parlamenti választásokon. Az RMDSZ megyei elnöke olyan programot állított össze, amellyel Bukarestben hatékonyan képviselheti a Kolozs megyei magyarok érdekeit.

Az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltjeinek rangsorolására pénteken, szeptember 23-án kerül sor a megyei küldöttgyűlésen. (9) 

Havazott szerda délelőtt a székelyföldi Hargitafürdőn - közölte az Agerpres hírügynökség.

A Hargita hegységben fekvő 1350 méter magasan fekvő településen szerda délelőtt 11 óra tájban alakult át havazássá a korábbi havas eső. Rövid idő alatt vékony hóréteg rakódott le a fákra és a növényzetre.

Egy helyi kalandpark működtetője a hírügynökségnek elmondta: vasárnap még 26 fokot mértek a településen, szerdán azonban már csak két fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Hozzátette, idén az átlagosnál korábban érkezett az első havazás.

A csendőrség arra figyelmeztette a Hargita hegységben kiránduló turistákat, hogy ne induljanak útnak téli felszerelés nélkül.

A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Hargitafürdőn évente átlagosan 150 napot tart a havas időszak. (4)

A Kolozs Megyei Rendőrség szóvívője ma a Mediafaxnak kijelentette: egyetlen törvényt sem sértettek meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott Nagy Feró és Beatrice koncerten, amely kapcsán a rendőrség hivatalból indított kivizsgálást a képernyőn megjelenő Hitler-, Sztálin és ISIS-képkockák miatt.

Carmen Jucan elmondta: a kivizsgálás során a rendőrök és egy ügyész elemezte a képeket, és megállapították, hogy nem teljesülnek egyetlen bűncselekmény alkotóelemei sem, így a nyomozást nem folytatják.

Két évvel Budapest és Bukarest után immár Kolozsváron is működésbe helyezték az első BitCoin „automatát”. Miklós István, a gép üzemeltetője a WebSzabadságnak elmondta: a gép alig két napja működik.

Részletek a Számítástechnika rovatban. (4)

Első ízben szerveznek folyó év november 11-20. időszakban TechFest néven ilyen méretű seregszemlét a számítástechnikai és távközlési cégeknek, illetve a számottevő fejlődést maga mögött tudó iparág iránt érdeklődőknek Kolozsváron – jelentették be ma a rendezvénysorozat szervezői.

A többnyire a Iulius Mall bevásárlóközpontban sorra kerülő találkozók, megbeszélések, kiállítások, bemutatók, tanácskozások, fórumok keretében többek között a hazai gazdaság egyre több ágazatát átszövő számítástechnikai és távközlési iparág teljesítményeiről és termékeiről lesz szó, de ugyanakkor a tehetséges hekkereknek lehetőségük adódik bemutatni tudásokat elsősorban azoknak a cégeknek, amelyek hajlandók kitenni biztonsági rendszereiket az ellenőrzött támadásnak.

A sajtótájékoztatón emlékeztettek: nemrég egy rendezvény kerestében a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közigazgatási szervereibe próbáltak behatolni, némi sikerrel… (4)

Csak Bukarestben, Ilfov, Kolozs, Temes, valamint Szeben megyében haladták meg a fizetések júniusban a 2078 lejes országos átlagbér – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által ma nyilvánosságra hozott adatsorokból.

A legnagyobb nettó átlagbért a fővárosban regisztrálták (2852 lej), majd Ilfov (2294 lej), Kolozs (2284 lej), Temes (2240 lej) és Szeben megye (2104 lej) következett.

Közvetlenül az országos átlag alatt találjuk Brassó (2303 lej), Iași (1946 lej) és Prahova megyét (1906 lej).

1800 és 1900 lej közötti fizetéseket találunk Konstanca, Maros, Galac, Gorj és Fehér megyében.

A statisztikai intézet adatai szerint a legkisebb fizetéseket idén júniusban Hargita (1480 lej) és Teleorman megyében (1494 lej) jegyezték.

Tizenöt megyében 1500 és 1600lej között alakult az átlagfizetés, csökkenő sorrendben: Vâlcea, Bihar, Krassó-Szörény, Vrancea, Ialomița, Szatmár, Szilágy, Botoșani, Brăila, Beszterce-Naszód, Neamț, Kovászna, Máramaros, Vaslui és Suceava.

2015 júniusához képest a legnagyobb fizetésemeléseket szintén a rangsor felében találjuk: Bukarestben 2524 lejről 2852 lejre, Ilfovban 2280 lejről 2294 lejre és Kolozs megyében 1990 lejről 2284lejre nőtt az átlagbér.

Az országos átlagbér a tavalyi év hetedik hónapjához képest 14,3 százalékkal nőtt, és az ország egyetlen megyéjében sem jegyeztek csökkenést – közölte a statisztikai intézet. (4)

A hagyományost ötvözi a kortárssal az a 100 százalékig Kolozs megyei elnevezésű kezdeményezés, amelynek termékeit ma mutatta be az Erdélyi Néprajzi Múzeumban az Inceptus Románia Egyesület.

Részletek és fotóriport ide kattintva. (4)