Klaus Johannis államfő ma felszólította a diplomatákat, dolgozzanak ki tervet a következő amerikai vezetőséggel történő „kölcsönhatásokról”, amelynek célja a stratégiai partnerség kiterjesztése legyen, mind a biztonság, mind a vízumkényszer eltörlése tárgyában.

Johannis azt mondta, a régió rizikóira, fenyegetéseire és kihívásaira adható válaszok jó része az Amerikai Egyesült Államokkal történő stratégiai partnerség elmélyítésében rejlik. A XXI. Századi Stratégiai Partnerségi Közös Nyilatkozat elfogadásának ötödik évfordulója ugyanakkor lehetőség arra, hogy az amerikai partnerekkel együtt elgondolkodjunk annak elmélyítésén és kiterjesztésén.

„Kérem, dolgozzanak ki munkatervet erre a célra, amely – a következő amerikai adminisztrációval való kölcsönhatások előkészítésének céljából – segít megerősíteni az együttműködést biztonság terén, beleértve a júliusi NATO-csúcson született döntések gyakorlatba ültetését, a gazdasági együttműködés és a befektetések növelését, illetve a kutatást, innovációt, oktatást, nem utolsósorban pedig a vízumkényszer eltörlésének irányába tett érezhető előrelépést” – fogalmazott az államfő a román diplomácia éves találkozóját követő egyeztetésen.

Johannis hozzátette: már történtek komoly lépések a stratégiai partnerség fejlesztésében, elsősorban politikai és katonai együttműködés terén, főképp a romániai és Fekte-tengeri amerikai jelenlét megerősítése révén. (4)

A romániai zsidóság történetét bemutató múzeum alapításáról határozott szerdán a kormány. A kabinet közleményéből kiderül, hogy a romániai holokauszt kutatására hivatott bukaresti Elie Wiesel intézetet bízták meg a múzeum megtervezésével. A kormány jóváhagyta egy - az intézet keretében működő - tanácsadó testület megalapítását, amelynek fő feladata az új múzeum létrehozása lesz. A közlemény szerint az intézet nemzetközi partnerekkel is egyeztetni fog a Bukarestben megépülő új kulturális létesítményről.

A román állam a 2000-es évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidót pusztított el az 1941-44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg a holokausztkutató intézet is, október kilencedikét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig 2004-ben a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították. (9)

Saját frakciót akar alakítani a képviselőházban az őszi ülésszaktól kezdődően az Egyesült Románia Párt (PRU) - közölte szerdán a pártot vezető Bogdan Diaconu független képviselő (képünk).

A magyarellenességéről elhíresült politikus 2012-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeként jutott mandátumhoz, majd 2014-ben - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkori kormányzati részvétele elleni tiltakozásként - kilépett a PSD-ből, és saját politikai alakulatot szervezett.

Diaconu frakcióalapítási ambícióit arra alapozza, hogy az utóbbi héten tucatnyi parlamenti képviselő igazolt át a PRU-ba. A bukaresti Adevarul szerint olyan, bűnvádi eljárás alatt álló politikusok próbálnak így újabb mandátumhoz jutni (az év végén tartandó parlamenti választásokon), akiknek korábbi pártjuk nem biztosított befutó helyet jelöltlistáin. (9)

Nemzeti gyásznapot hirdetett a kormány péntekre az olaszországi földrengés román áldozatai emlékére. Erről rendeletet fogadott el szerdán a kabinet. A hét elején a kormány rendkívüli ülésen döntött arról is, hogy segélyt nyújt a földrengés román áldozatainak, valamint azok hozzátartozóinak. A csaknem háromszáz halálos áldozatot követelő múlt szerdai természeti katasztrófa következtében 11 román állampolgár vesztette életét, és többen kórházba kerültek.

A szerdai kormányülésen elfogadott rendelet értelmében pénteken valamennyi közintézménynek félárbocra kell engednie a román zászlót, emellett a kulturális intézményeknek és a közmédiának is a nemzeti gyászhoz kell igazítaniuk műsorukat. (9)

December 11-edikén tartják a parlamenti választásokat Romániában - erről szerdai ülésén hozott határozatot a kormány.

A Dacian Ciolos vezette szakértői kabinet sürgősségi rendelettel módosította a választási törvényt is, hogy megkönnyítse a külföldön élő román állampolgárok részvételét a voksoláson, miután a levélben való szavazás előfeltételeként megszabott regisztráció kudarcnak bizonyult.

Április elseje óta alig több mint 7500-an iratkoztak be a külföldi választási névjegyzékbe. A bukaresti kormány most sürgősségi rendelettel tette lehetővé, hogy a külképviseleteken kívül másutt is szavazókörzeteket szervezhessenek külföldön, ahol jelentős számú román közösség él, és a hivatalosan külföldön lakó állampolgárok bármelyik külföldi körzetben leadhassák voksukat feliratkozva a pótlistára.(9)

Szeptember 5-ére ütemeztetné át Monica Macovei európai parlamenti képviselő azt az ülést, amelyen a Bukaresti Ügyvédi Kamara tárgyalná Victor Pontának a szakmából történő kizárását. Macovei a halasztást levélben kérte a kamarától.

„Ha Ponta úr megjelenik, meghallgatjuk az álláspontját, és a rendelkezésünkre álló információk alapján döntünk. Dönthetünk úgy, hogy meghallgatjuk Ponta urat, és halasztunk, hogy meghallgathassuk Macovei asszonyt is, vagy egyszerűen meghozhatjuk a döntést. Bármi lehetséges. Macovei asszonyt saját kérésére hallgatnánk meg. Az eljárásunk nem teszi kötelezővé mindkét fél meghallgatását, mert itt szigorúan értelmezési kérdésről van szó. Ez nem olyan tényállás, amelyet tanúkon keresztül tárunk fel, de udvariasságból, mivel két ügyvédről van szó, akik közül az egyik miniszter volt, a másik miniszterelnök, a tanácsban Macovei asszony kérése alapján úgy döntöttünk, meghallgatjuk őt, és ha már Macovei asszonyt meghallgatjuk, természetes, hogy Ponta urat is meghallgatjuk, ez a jog egyik alapelve” – mondta Daniel Fenechiu ügyvéd, a kamara tanácsának tagja.

Monica Macovei levélben kérte a Bukaresti Ügyvédi Kamarától, ütemezze át a kamara ülésére tervezett felszólalását szeptember 5-ére, mert az európai parlamenti képviselő szerdán az Európai Parlamentben vesz részt egy rendkívüli ülésen. (4)

Călin Popescu Tăriceanu azt javasolja, a szenátus fogadjon el egy nyilatkozatot, amelyben adjon hangot „elégedetlenségének” a kisinyovi amerikai nagykövet kijelentései miatt, és kérjen „tisztázó választ” Obama elnökről, a külügyminisztériumtól és az Amerikai Egyesült Államok szenátusától.

„Meglepetéssel, aggodalommal és nagyfokú elégedetlenséggel fogadta a romániai közvélemény James Pettit kisinyovi amerikai nagykövet kijelentéseit. A nagykövet által tárgyalt kérdéskör rendkívül érzékeny, de még inkább különösen fájdalmas téma minden román számára. Újra eszünkbe juttatta a több millió besszarábiai román által elszenvedett tragédiákat és megaláztatásokat, ami román terület volt a sztálinizmus és a hitlerizmus fekete ideje alatt, a Besszarábiai Ribbentrop-Molotov Paktum alapján egyesítve, amikor a jog erejét az erő joga helyettesítette” – áll abban a nyilatkozattervezetben, amelyet Tăriceanu a szenátus elé terjesztett.

Tăriceanu úgy fogalmaz, „Románia volt az első állam, amely elismerte, és továbbra is fenntartások nélkül elismeri a Moldovai Köztársaság államiságát, szuverenitását és függetlenségét”, ám ez nem jelenti azt, hogy meg lehet akadályozni „Románia és a Moldovai Köztársaság állampolgárai többségének az egyesülésről szóló vágyainak szabad kifejezésre juttatását”. „Az amerikai nagykövet nyilatkozata pedig világosan érzékelteti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem támogatja, most és a jövőben is ellenzi Besszarábia visszatérését az anyaországhoz” – írja még Tăriceanu. Hozzáteszi: Pettit nagykövet kijelentései kellemetlen gyanakvást hozhatnak a kétoldalú kapcsolatokba, ami csak növelné aggodalmunkat”. (4)

Ma Klaus Johannis államfő bejelentette: előkészítő beszélgetéseken vesz majd részt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, illetve más európai államfőkkel, az EU27 informális pozsonyi csúcstalálkozóját megelőzően.

„A pozsonyi csúcs előtt előkészítő beszélgetéseken veszek majd részt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, illetve más európai államfőkkel. Románia alapvető és aktív szerepet fog vállalni az európai jövőről szóló tárgyaláson” – mondta az államfő a Cotroceni-palotában, a romániai diplomáciai küldöttségek vezetőivel folytatott találkozón.

Johannis azt mondta a diplomatáknak, várja konkrét hozzáfűznivalóikat a témával kapcsolatban.

Az államfő úgy véli, a Brexit után az Európai Unió 27 tagállamának egységesnek kell lennie, és együtt, szolidárisan kell újjáépíteniük az Unióba vetett hitet, hangsúlyozva: precedens nélküli helyzetről van szó, amelyen túl lehet lépni, ha van politikai akarat az európai projekt újraindítására. (4)

Mától lépett hatályba az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében egy letöltendő szabadságvesztésre ítélt személy legtöbb 20 nappal csökkentheti büntetését, amennyiben tudományos dolgozatot publikál vagy találmányt jegyeztet be, függetlenül attól, hány alkotásról van szó.

A rendeletet a kormány június 28-ai ülésén fogadta el.

„Amennyiben egy szabadságvesztésre ítélt személy tudományos dolgozatot tesz közzé vagy találmányt jegyeztet be, a dolgozatok vagy találmányok számától függetlenül legtöbb 20 napnyi kedvezményt kap büntetésének teljes idejére, az egybeolvasztott büntetések esetén is” – derül ki a kormány akkori közleményéből.

A rendelet azt is leszögezi, hogy a fogvatartottak dolgozatainak tudományos jellegét az Országos Tudományos Kutatási Tanácsnak (CNCS) kell majd megállapítania, a találmányokat pedig az Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál (OSIM) kell bejegyeztetni. Mind a könyveken, mind a találmányokon csak a munkaügyi törvényekben előírt munkaidő alatt lehet dolgozni.

Több alkotó közös munkája esetén a büntetéscsökkentés napjait a befektetett munka arányában elosztják a társszerzők között. (4)

Az olaszországi látogatáson tartózkodó Dacian Cioloş miniszterelnök bejelentette, egyetlen román állampolgárt sem tartanak eltűntként nyilván az olaszországi földrengés nyomán, a mai kormányülésen pedig azt fogja javasolni, hogy a román áldozatok emlékére csütörtökön legyen nemzeti gyásznap.

A kormányfő azok után nyilatkozott a témában, hogy meglátogatta azt a négy román állampolgárt, akik megsérültek a földrengésben, és jelenleg olaszországi kórházakban ápolják őket, illetve találkozott az Amatrice környékén kialakított menekülttáborban élők családjaival.

A miniszterelnököt Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter is elkísérte Olaszországba.

Kedd este mindketten részt vettek a földrengés áldozatainak emlékére szervezett állami temetésen, amelyen ott volt Sergio Mattarella olasz államfő és Matteo Renzi miniszterelnök is. (4)