A Kárpát-medencei magyarság választott vezetői közös nyilatkozatban ítélték el pénteken Tusnádfürdőn az Európai Unió "elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést".  

A Tusnádfürdői Nyilatkozatot a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése előtt írták alá a külhoni magyar politikai szervezetek jelen lévő vezetői.  A dokumentumban leszögezik: Európa veszélyben van, modern kori népvándorlás zajlik, milliók indultak útnak Ázsiából és Afrikából, hogy a jobb élet reményében Európában találjanak új otthont maguknak. Az aláírók úgy ítélik meg: Európa háborúban áll, a bevándorlási válság kezdete ugrásszerűen megnőtt a terrorcselekmények száma.  A külhoni magyarság vezetői összefogásra szólították fel a magyarságot, és felkértek minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson.

A tusványosi nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége ügyvezető alelnöke, Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a házigazda Erdély részéről pedig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, és Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakcióvezetője vesz részt. (3)

A marosvásárhelyi bíróság csak részben törölte el csütörtöki elsőfokú ítéletében azt a tízezer lejes bírságot, amelyet Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére rótt ki a csendőrség a székely szabadság napjává nyilvánított március 10-én Marosvásárhelyen tartott felvonulás és tüntetés szervezéséért - közölte honlapján a bíróság. A bíróság eltörölte azt a hatezer lejes büntetési tételt, amelyet a rendezvény időtartamának, útvonalának, illetve helyszínének be nem tartására vonatkozó törvénycikkelyre hivatkozva rótt ki a csendőrség. Megalapozottnak találta viszont azt a négyezer lejes büntetést, amelyet a be nem jelentett, be nem iktatott vagy betiltott rendezvény megtartására vonatkozó törvénycikkely alapján rótt ki a hatóság.   Az ítélet az után született, hogy június 30-án a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen is megerősítette azt a januári ítéletet, amely szerint a polgármester járt el törvénytelenül a rendezvény bejelentésével kapcsolatban, és a bejelentés tudomásulvételére kötelezte az elöljárót.
    Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: arra számított, hogy megnyerik a pert, de a felemás ítéletet sem tartja rossznak. Értelmezése szerint ugyanis ez az ítélet is megerősíti, hogy a felvonulás és a főtéri tüntetés törvényes volt, és csupán azért bünteti a főszervezőt, mert nem iktatta a csendőrségen is az előzetes bejelentést. Az SZNT elnöke hozzátette, ezt a bírságot sem tartja jogszerűnek, és mindenképpen fellebbez ellene. A tüntetés előtt ugyanis több rendben is egyeztetett a részletekről a csendőrség parancsnokával, akinek átadta az előzetes bejelentést és a teljes iratcsomót. (3)

A hazai pályán elért 2–2 után a Jászvásári/Iaşi-i CSMS 2–1-re kikapott a második forduló visszavágóján a horvát Hajduk Split otthonában, és kiesett a labdarúgó Európa Ligából.

A gólok sorát Fran Tudor nyitotta a 22. percben, de erre hamarosan érkezett válasz Alexandru Ciucur révén (26. perc). A hajrában a kameruni Franck Ohandza állította be a végeredményt a 90. percben.

A vendégeknél a magyar Bőle Lukács végigjátszotta a mérkőzést, a Hajduknál viszont erre a meccsre még nem nevezték a szintén magyar Futács Márkót. (7)

A Székesfehérvári Videoton FC 1–1-es döntetlent ért el a Csukaricski vendégeként a labdarúgó Európa Liga-selejtező második fordulójának csütörtöki visszavágóján, így a múlt héten hazai pályán aratott 2–0-s győzelmének köszönhetően továbbjutott.

A szerb együttes az elefántcsontparti Ismael Fofana révén szerzett vezetést a 13. percben, a székesfehérváriak Géresi Krisztián góljával egyenlítettek a 76-ban.

Az egyedüliként versenyben maradt magyar csapat a liechtensteini Vaduzt búcsúztató dán Midtjyllanddal találkozik a selejtező harmadik fordulójában. (7)

Ma a Hargita megyei Tusnádfürdőn zajló 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Migráció Európában címmel zajlott panelbeszélgetés, amelyen a politikai porond jobb és baloldali eszméi ütköztek.

Szent-Iványi Istvánt, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértőjét arra kértük, részletezze, mi lenne a legkézenfekvőbb megoldás a migránsválság keresésére.

A videóinterjú ide kattintva tekinthető meg. (4)

Ma Migráció és emigráció - demográfiai jóslat Közép-Kelet Európára címmel tartottak panelbeszélgetést a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. 

Kapitány Balázst, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) igazgatóhelyettesét, az eszmecsere egyik résztvevőjét arról kérdeztük, milyen szintű az a bérszakadék, jövedelmi különbség, ami alatt már korántsem annyira vonzó a kivándorlás Erdélyből Magyarországra.

A videóinterjú ide kattintva tekinthető meg. (4)

Fellebbezést nyújtott be pénteken Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék márciusi ítélete ellen, amelyben a bíróság 40 év börtönre ítélte őt népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt – tájékoztat az MTI.  Beadványában az exelnök ötven jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására. Szerinte politikai színezetű eljárást folytattak ellene, nem adták meg neki az ártatlanság vélelmét, és egyéb hibák sorozatával lehetetlenné tették a tisztességes tárgyalást azzal a céllal, hogy démonizálják őt és a boszniai szerbeket - közölte Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje. Robinson azt hangoztatta, hogy olyan bírák vezették a tárgyalást, akik "nem tudnak semmit a térségről, annak kultúrájáról, nyelveiről, történelméről", valamint sérelmezte, hogy az eljárás idegen nyelven folyt Hágában.
    A magát ártatlannak valló, 71 éves Karadzic a felmentését vagy új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól. Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék. A bíróság egyebek mellett az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért is felelősnek mondta ki Karadzicot, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. (3)