Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte ma jogerősen egy bíróság Nicuşor Constantinescut, a Konstanca megyei tanács volt elnökét egy korrupciós perben.

A konstancai ítélőtábla döntése értelmében a volt megyei önkormányzati vezetőt hivatali visszaélés miatt ítélték szabadságvesztésre. Abban találták vétkesnek, hogy a megyei önkormányzati testület elnökeként szándékosan elmulasztotta fenntartó intézményként finanszírozni 2009 és 2013 között az önkormányzat alárendeltségébe tartozó egyik katonai intézményt. A megyei önkormányzatra egy kormányhatározat értelmében hárult ez a kötelezettség.

Az ügyészek 2014-ben emeltek vádat a volt megyei önkormányzati vezető ellen, a per azonban elhúzódott, mert Constantinescu több bírósági tárgyaláson rosszul lett, és kórházi ápolásra szorult.

Constantinescu a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben 2000-ben kezdte el politikai pályafutását a konstancai önkormányzati képviselői testületben, majd 2004-ben megválasztották a megyei önkormányzat élére. Ezt a tisztséget mintegy tíz éven át töltötte be.

Constantinescu ellen a korrupcióellenes ügyészség több büntetőjogi eljárást indított. Egy másik perben a hét elején hat év börtönbüntetésre ítélték első fokon, a döntés még nem jogerős.

Romániában a júniusi helyhatósági választásokig tisztségben levő megyei önkormányzati elnökök mintegy fele ellen van folyamatban bűnvádi eljárás. (4)

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) "az önkormányzati építkezés jó alapjának" tekinti a június eleji helyhatósági választásokon elért eredményét - közölte a hazai magyar párt országos elnöksége.

A testület Kolozsváron értékelte a párt választási szereplését. Egy mai közlemény szerint megállapították: a négy évvel ezelőtt elért 230 önkormányzati képviselői mandátum megtartásán túl az öt, néppárti támogatással megszerzett polgármesteri mandátum jó alapot szolgáltat a következő négy évben az önkormányzati építkezéshez. "Az eddigi 105 önkormányzathoz képest az EMNP 108 önkormányzatban van jelen, ami lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkezendő négy évben megjeleníteni és képviselni tudjuk a helyi közösségek érdekeit" - olvasható a dokumentumban.

A testület megvonta a politikai bizalmat a párt több volt vezetőjétől. Így döntöttek a kolozsvári Gergely Balázs esetében, aki az RMDSZ listáján indult önkormányzati képviselői mandátumért, eleget téve az erdélyi magyar történelmi egyházak felkérésének. A közlemény szerint Gergely Balázst azért szankcionálták, mert az EMNP jelöltjei ellen kampányolt. Szintén a fegyelmi ügyek között tárgyalták a marosvásárhelyi Portik Vilmos helyzetét, aki a választások előtt visszalépett az EMNP jelöltlistájáról, és ezzel az országos elnökség szerint cserbenhagyta a néppárt választóit, valamint a pártot. A Hargita megyei Sorbán Attilától azért vonták meg a politikai bizalmat, mert a nyilvánosság előtt valótlanságot állított. Ő a június 5-i helyhatósági választások után az EMNP választmányi elnökeként a párt elnökségének lemondását követelte. Az EMNP elnöksége szerint Sorbán Attila visszaélt a választmányi elnöki tisztség használatával, ugyanis azt már tavaly óta nem tölti be. Hasonlóképpen döntöttek a brassói Toró Tamásról, aki az EMNP testületi jóváhagyása nélkül került fel az RMDSZ önkormányzati listájára. (4)

David Cameron brit miniszterelnök Nagy-Britannia nevében arról biztosította Klaus Johannis államfőt Brüsszelben, hogy azok a román állampolgárok, akik maradni és dolgozni szeretnének, biztonságban vannak, és bocsánatot kért az incidensek miatt.

„Cameron kormányfő Nagy-Britannia és nem a saját nevében arról biztosított, hogy a románok maradhatnak, dolgozhatnak, és bocsánatot kért az incidensek miatt” – nyilatkozta Johannis Brüsszelben.

Az államelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy Románia számára nagy a tét, de nagyon jól fogja képviselni az ország érdekeit, a kétoldalú tárgyalások fő témáját a nagy-Britanniában élő román állampolgárok képezik.

Johannis azt mondja, Cameron megerősítette, hogy az Unióból való távozást pártoló tábornak nincs konkrét terve, mindenkit meglepett az eredmény, hiszen arra számítottak, hogy a bennmaradás-pártiak győznek.

„Sajnos nagyon világos, hogy senkinek sem volt B terve. Ez azt mutatja, hogy mindenki arra számított, hogy a bennmaradás-pártiak győznek, és meglepődtek az eredményen. Cameron kormányfő is megerősítette, hogy a távozást pártolóknak nincs semmiféle konkrét tervük” – összegzett Klaus Johannis. (4)

Bocsánatkérésre és magyarázatra szólította fel Dacian Cioloş miniszterelnök a távközlési minisztert, miután a tárcavezető azt mondta, „a tanárok gúnyt űznek a szakmájukból”, és „a szülőknek havi 100 lejt kellene fizetniük” a gyerekük iskoláztatásáért, hogy érezzék, nincs ingyen.

Liviu Iolu kormányszóvivőt a kormányülés végén kérdezték az újságírók arról, osztja-e Marius Bostan távközlési miniszter véleményét, amely szerint „egyes tanárok egyszerűen gúnyt űznek a szakmájukból, és azt mondják, hogy kicsi a fizetésük. Ember, menj haza, add be a felmondásod! De ne játszadozz a gyerek jövőjével. Az az indok, hogy kicsi a fizetésem, idiótaság. Kicsi a fizetésem, felmondok, más munkát keresek, ha nem tetszik ez a szakma. Talán kegyetlenek a szavaim. Ha minden szülő 100 lejt fizetne egy hónapban, nem sok, jelképes összeg, de érezze, hogy az oktatás nincs ingyen”. (4)

Victor Ponta volt miniszterelnök kedd este az isztambuli repülőtérre tartott, amikor a merénylet történt, autóját visszafordították a török hatóságok.

Az ex kormányfő elmondta, autóval tartott a török főváros légikikötője felé, azonban a helyi hatóságok visszafordították útjából a keddi esti merényletek miatt.

Ponta azt mondta, tervez hazatérni Bukarestbe, és hogy reméli, a reptéren ragadt román állampolgárok is biztonságosan hazaérnek.

Arra utalt, hogy román állampolgárok egy csoportja ott ragadt kedd este az isztambuli reptéren a merényletek nyomán, miután a Turkish Airlines bukaresti járatát törölték. (4)

Részvétnyilvánítást küldött Klaus Johannis államfő az isztambuli Atatürk Nemzetközi Repülőtéren kedd este történt merényletek után.

„A kedd este Isztambulban történt terrorista támadások atrocitást jelentenek. Több tucat ember életét vesztette, és több mint 140-en megsérültek egy ártatlan emberek irányuló, kegyetlen cselekedet nyomán. A legőszintébb részvétem a gyászoló családoknak, és azok mellett vagyunk, akik jelen pillanatban az életükért küzdenek” – idézi az államelnöki hivatal közleménye Johannis részvétnyilvánítását.

Mint hangsúlyozta, az ilyen merényleteknek elejét kell venni, Románia pedig továbbra is a terrorizmusellenes nemzetközi küzdelem elkötelezett híve. (4)

Elkezdődött tegnap délután a Jazz in the Park elnevezésű eseménysorozat, amelynek első három napja a Szamos-part Donát negyedi részén zajlik. Csütörtökig a Riverside – Nemzetközi Jazz in the Park-verseny keretében több romániai, illetve izraeli, brit és olasz jazz együttes koncertezik ezen a helyszínen, ezt követően péntektől vasárnap estig a rendezvény átköltözik a Sétatérre, ahol három színpadról szól majd a zene. Az események mindkét helyszínen ingyenesek, számos kikapcsolódási lehetőséggel. (2)

Fotóriportunk itt tekinthető meg.

A Kolozsvárról szállított 6 milliomodik utas kapcsán Owain Jonest, a WizzAir diszkont légitársaság egyik igazgatóját a magyarországon bejegyzett cég romániai terveiről kérdeztük.

A videóinterjú ide kattintva érhető el. (4)

Ma Románia legnagyobb diszkont légitársasága, a WizzAir a 6 milliomodik Kolozsvárról szállított ügyfelét ajándékozta meg a nemzetközi repülőtéren Owain Jones, cég egyik igazgatója, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és David Ciceo, a légikikötő vezérigazgatója jelenlétében.

Az utas neve Maria Caian.

A képsorok ide kattintva tekinthetők meg. (4)

Elhalasztotta a kormány a lakossági gáz árának emelését, így 2017. március 31-ig a megawatt-óránkénti 60 lejes szabályozott energiaár marad érvényben - közölte ma a Mediafax.

A lakossági gázár tavaly nyáron elfogadott újabb liberalizációs ütemterve alapján a bukaresti kormány már nem negyedévenként vagy félévenként, hanem éves ütemben tervezte tíz százalékonként drágítani a gázt, amely így 2020 áprilisában érte volna el a liberalizációs program elején kitűzött 90 lejes árat.

A szénhidrogének világpiaci ármozgása miatt azonban már az import gáz sem kerül többe, mint a román kitermelésű szabályozott árú gáz, ezért Nicolae Havrilet, az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) vezetője áprilisban a lakossági gáz árának korábbi liberalizációját javasolta.

Erre ugyan nem került sor, de a kormány elhalasztotta a július elsején esedékes tízszázalékos áremelést, amely azt eredményezte volna, hogy a lakosság drágábban vásárolja a szabályozott árú energiahordozót, mint az ipari fogyasztók. A kabinet az ANRE által évente meghatározott tartalékolási kötelezettségeik betartására szólította fel a szolgáltatókat, hogy a téli hónapokban is képesek legyenek kivédeni az energiaszükséglet szezonális ingadozásait - magyarázta az energiaügyi miniszter. (4)