Victor Ponta volt miniszterelnök aggodalmának adott hangot a Szociáldemokrata Párt (PSD) miatt, egy esetleges PNL-UNPR fúzió tükrében, mondván: arrogancia és „helyi főispán” típusú viselkedés benyomását kelti a partnerekben.

Ponta Facebook-oldalán kommentálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) közötti esetleges fúziót.

„Aggódom a PSD miatt – a PSD számára mindig az elszigetelődés jelentette a legnagyobb veszélyt. Rossz a legnagyobb pártnak lenni, de egyedül lenni, nagyon-nagyon könnyű megszabadulni a szövetségesektől és nagyon-nagyon nehéz újabbakat szerezni (főleg, ha arrogancia és „helyi főispán” típusú viselkedés benyomását keltjük a partnerekben)” – fogalmazott Victor Ponta. (4)

Újra panaszt tett az alkotmánybíróságon a polgármesterek nyugdíjairól szóló törvény miatt a kormány – jelentette be a közszolgálati rádióban Dacian Cioloș miniszterelnök.

Cioloș hangsúlyozta: a parlament által elfogadott szövegből nem derül ki világosan, hogyan is kellene finanszírozni ezeket a nyugdíjakat, amelyek megsértik a közteherviselés elvét.

Rámutatott: azt kérte az alkotmánybíróságtól, tisztázza, hogy alkotmányosak-e a törvényben foglalt elemek.

„Úgy döntöttünk, még ma elküldjük ezt a törvénytervezetet az Ab-nak. Azért írtam alá ezt a dokumentumot, mert a törvényből továbbra sem derül ki világosan, hogy honnan kerülnének ezek a különleges nyugdíjak vagy járandóságok. A törvényben foglaltak szerint ezek az állami költségvetésre is hatással lennének, mert a helyi költségvetések nagyrészt szintén az államkasszából kapják a pénzt. Másfelől pedig a közteherviselés elvét sem tartják tiszteletben, a törvény visszamenőleges hatályú lenne, úgyhogy újfent azt kértem az alkotmánybíróságtól, tisztázza, hogy ezek az elemek, amelyek továbbra is szerepelnek a törvényben, alkotmányosak-e” – mondta a kormányfő. (4)

Zöld szám sürgős létrehozását kéri Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke Dacian Cioloș miniszterelnöktől, a Nagy-Britanniában élő román állampolgárok részére.

„Ezekben a napokban és hetekben úgy vélem, szükséges, hogy polgártársainknak rendelkezésére álljon egy olyan telefonszám, amit felhívhatnak, hogy tájékoztatást kérjenek a jogaikkal kapcsolatban, vagy jelentsék azokat az esetleges problémákat vagy visszaéléseket, amelyekkel szembesülnek” - írta Alina Gorghiu Dacian Cioloș kormányfőnek címzett levelében.

Aláhúzta: a Nagy-Britanniában élő román állampolgároknak „személyes kétségeik és kérdéseik vannak az új helyzetben, és itt a pillanat, hogy a román állam megmutassa: mellettük van”. (4)

Három holokauszttúlélőt a Hűséges Szolgálat Érdemrenddel tüntetett ki Klaus Johannis az 1941-es jászvásári (Iaşi) zsidóellenes pogrom 75. évfordulója alkalmából: az erről szóló rendeletet ma írta alá az államfő.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Marcel Fisel, Iancu Tucarman és Leonard Zaicescu példás erkölcsi tartásuk elismeréseként, a második világháború során átélt megrázó szenvedéseik előtti tisztelet jeléül és a holokauszt emlékezetének ébrentartásáért kapják meg az érdemrend tiszti, illetve lovagi fokozatát.

Mindhárman a román területen elkövetett legnagyobb zsidóellenes vérengzés, a jászvásári pogrom, illetve az onnan útnak indított úgynevezett "halálvonatok" túlélői. 1941 júniusában Ion Antonescu, Hitler szövetségese, a Szovjetunióval frissen hadba lépett Románia akkori Kondukátora parancsot adott arra, hogy Jászvásárt "tisztítsák meg" a zsidóktól, akik akkor a moldovai város lakosságának több mint egyharmadát tették ki. A június 28-án kezdődött pogromnak több mint tizenkétezer zsidó áldozata volt.

Az áldozatok nagy részét a katonaság, csendőrség és a hozzájuk csapódott csőcselék a városban meggyilkolta, majd több ezer zsidót vasúti kocsikba zártak, amelyek céltalanul bolyongtak az országban, amíg a rajtuk lévők a hőségtől és a szomjúságtól életüket vesztették. (4)

Élő Facebookos bejelentkezésben közölte politikai jövőjét illető terveit a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Cătălin Predoiu, aki azt mondta, helyi, országos és nemzetközi kérdésekben is az állampolgárokkal folytatott közvetlen párbeszédre épít majd.

„Folytatom politikai tevékenységemet. Az, hogy most kudarcot könyvelhettem el, nem biztat, hanem ambicionál. (…) Hosszútávfutó vagyok” – hangsúlyozta, rámutatva, helyre akarja hozni a hibáit, és kint akar lenni „az utcán”. (4)

Elsőfokú, vagyis citromsárga figyelmeztetést adtak ki a meteorológusok mára és holnapra  az ország északi és nyugati részére, fokozott légköri instabilitás miatt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elsőfokú, citromsárga figyelmeztetése hétfőre és keddre érvényes, az ország középső, északi és nyugati részében, itt akár özönvízszerű esőzések is lehetnek.

A figyelmeztető előrejelzés szerint június 27-én, hétfőn 10 órától június 28-án, kedden 10 órától fokozott lesz a légköri instabilitás a hegyvidékeken, a Bánságban, a Partiumban, a Máramarosban, Erdélyben, Olténia nyugati és Moldova északi részében, elszórtan pedig az ország többi régiójában is.

Az érintett területeken hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdulhat le, gyakran villámlással és viharossá fokozódó széllökésekkel kísérve, elszórtan pedig akár jégeső is lehet. A lehulló csapadékmennyiség helyenként a 25 litert, elszórtan pedig az 50-60 litert is meghaladhatja négyzetméterenként.

A légköri instabilitás a keddi nap folyamán, június 28-án is fokozott marad, ekkor már elsősorban az ország középső, déli és keleti részeiben.

A délkeleti régiókban ugyanakkor hétfőn is kitart még a hőség, ami a magas páratartalom miatt különösen kellemetlen lesz. (4)

Az Egyesült Államokban élő Grigorij Rodcsenkov, a moszkvai doppingellenőrző laboratórium volt igazgatója kihallgatását kérte az amerikai hatóságoktól az orosz Nyomozó Bizottság (SzKR) - jelentette ki Vlagyimir Markon, a szövetségi bűnüldöző szerv szóvivője hétfőn Vesztyi FM rádióadónak.

Markin nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy az SzKR pontosan mire kíván választ kapni. Rodcsenkov ellen két hete büntetőeljárást indítottak hivatali visszaélés miatt, azzal  gyanúsítják, hogy az irányítása alatt álló laboratóriumban 2014-ben megsemmisített több mint 1400 doppingmintát, noha a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat.  A hatóságok szerint a volt igazgató személyes haszonszerzésre használta a laboratóriumot.

Június elején az SzKR ugyancsak büntetőeljárást indított az Orosz Atlétikai Szövetség (VFLA) néhány vezetője ellen, szintén doppingügyekkel összefüggésben.

Május 12-én a The New York Times Rodcsenkov kijelentéseire hivatkozva arról írt, hogy több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián - köztük legalább 15 érmes -, aki az államilag irányított doppingprogram részese volt. A volt laborvezető szerint tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel az orosz sportolókat, azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet - lehetőleg aranyat - szerezzenek. Állítása szerint az orosz titkosszolgálatok kicserélték a sportolók mintáit.

Rodcsenkov azt állította, hogy személyesen készített olyan szert, amelyet a férfi sportolók viszkijébe és a nők martinijébe kevertek bele.

A WADA az orosz atlétikát sújtó doppingbotrányra hivatkozva tavaly novemberben felfüggesztette a moszkvai laboratórium engedélyét, Rodcsenkov pedig lemondott posztjáról és az Egyesült Államokba menekült, az állítva, hogy az élete veszélyben van. Később elismerte, hogy ő adott utasítást a doppingminták megsemmisítésére. (4)

A magyar játékosok egybehangzó véleménye szerint annak ellenére emelt fővel búcsúztak a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságról, hogy a vasárnap esti nyolcaddöntőben 4-0-ra kikaptak Belgiumtól.

Részletek a Sport rovatban. (4)

A nyolcaddöntőben búcsúzott magyar labdarúgó-válogatott 11,5 millió eurós pénzdíjat kap a franciaországi Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményéért.

A részvételért 8 millió jár, a csoportmérkőzéseken elér győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró - ez a magyarok esetében összesen további 2 millió. A nyolcaddöntő résztvevői 1,5 milliós jutalmat kapnak.

A negyeddöntőbe jutott csapatok újabb 2,5 millióhoz jutnak. A legjobb négy közé jutást 4 millió euróval honorálják, a finálé vesztese 5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 8 millió.

A kontinensviadalon összesen 301 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 196 millióval szemben. (4)

Ma mutatta be Cristian Bușoi és Mihai Țurcanu európai parlamenti képviselő azt az útmutatót, amelyből kiderül, hogyan lehet uniós támogatásokat lehívni egyenesen Brüsszelből, környezetvédelem, oktatás, egészségügy, fogyasztóvédelem, KKV, egyetemek és kutatóintézetek terén.

Részletek az EU-világ rovatban. (4)