A világbajnoki címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája érte el a legjobb köridőt a Forma-1-es Orosz Nagydíj szombati harmadik szabadedzésén.

Hamilton mögött csapattársa, a vb-pontversenyben most az élen álló német Nico Rosberg végzett a második, a négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel, a Ferrari német versenyzője pedig a harmadik helyen.
A Mercedes fölényét jelzi, hogy a negyedik Kimi Räikkönen (Ferrari) lemaradása már 1,3 másodperc Hamiltonhoz képest, az ötödik és hatodik helyen záró williamsesek, Felipe Massa és Valtteri Bottas pedig már több mint másfél másodperccel volt lassabb egy körön a vb-címvédőnél.
 

 Eredmények, 3. szabadedzés (élcsoport, az espnf1.com alapján):

1. Nico Rosberg (német, Mercedes) 1:36.403 perc
2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:36.471
3. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 1:37.007
4. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 1:37.727
5. Felipe Massa (brazil, Williams) 1:37.918
6. Valtteri Bottas (finn, Williams) 1:37.985
 

A további program: - időmérő edzés helyi idő szerint 15.00 órakor
                                - futam vasárnap 15.00 órakor

Feltehetően szándékos gyújtogatás miatt leégett szombatra virradóra egy muzulmán imaház a franciaországi Korzikán – közölték ma a hatóságok.

A tűzeset Ajaccióban történt, a korzikai város két nagy imaházának egyikében csaptak fel a lángok. Eric Bouillard ajacciói ügyész szerint súlyos károk keletkeztek, a hatóságok szándékos gyújtogatásra gyanakszanak.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az esettel összefüggésben kiadott közleményében szolidaritását fejezte ki a korzikai muzulmán közösséggel, és megerősítette a kormány eltökéltségét a vallási helyek oltalmában és a vallásszabadság érvényesítésében.

Abdallah Zekri, az iszlámellenességet elemző intézet elnöke arra szólította a francia hatóságokat, hogy a bizalom helyreállítása érdekében, derítsen fényt a bűntényre. Úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év vége óta „vihar utáni csend” van Korzikán, de sajnos a „rosszfiúk gyújtogatni akarnak”. (10)

Robbanás történt ma az iraki fővárosnak egy többségében síiták által lakott negyedében. A gépkocsiba rejtett pokolgép detonációja után legkevesebb 24 ember meghalt, 39 megsebesült. A hírügynökségek helyi rendőrségi forrásokra hivatkozó jelentései nem egyeznek abban, hogy hol történt a merénylet.

Az egyik változat szerint a robbantás célpontjai síita zarándokok voltak, akik éppen a város nyugati részében található Kadimíja szentélyhez igyekeztek, a másik verzió szerint viszont az iraki városrész egy másik – ugyancsak síita többségű – peremkerületében volt a detonáció egy szabadtéri állatpiacon.

Néhány napon belül ez már a második hasonlóan véres akció. Hétfőn legkevesebb tizenegyen életüket vesztették és 39-en megsebesültek, miután gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egyik, szintén síita többségű kelet-bagdadi kerületben.

Február végén kettős pokolgépes merényletet követtek el az iraki főváros legnagyobb síita negyedében, Szadrváros területén, a terrorista támadásban legkevesebb hetvenen életüket vesztették, több mint százan megsebesültek.

A szombati merénylet elkövetését egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta magára, de az ilyen akciók kitervelőjeként általában az Iszlám Állam szervezete jelentkezik. (10)

A Haszan Róháni iráni elnököt támogató mérsékelt és reformer erők nyerték meg a parlamenti választás második fordulóját is a különböző irányultságú iráni sajtóorgánumok egybehangzó, de hivatalosnak nem tekinthető összesítései szerint.

A második fordulóban a 290 tagú parlament 69 mandátumának sorsa dől el. A híradások szerint a reformerek és a mérsékeltek koalíciója legkevesebb 33 képviselői helyet szerzett.

A február 26-án tartott első fordulóban a 290 parlamenti helyből 103-at szereztek meg a konzervatívok és szövetségeseik, 95-öt a reformer és mérsékelt erők, míg 14 mandátum függetlenek kezébe került. Megválasztottak továbbá négy, a reformerek által támogatott mérsékelt konzervatív jelöltet, és mandátumhoz jutott a vallási kisebbségek öt képviselője is, utóbbiak általában nem kötődnek egyik politikai táborhoz sem. A maradék 69 mandátumból pénteken csak 68-ról döntöttek, mivel érvénytelenítették a szavazást az egyik választókerületben.

Az ultrakonzervatívok az első fordulóban vereséget szenvedtek, és a mai híradásokból ítélve a másodikban is. Úgy tűnik, a következő törvényhozás többségében a Róháni-párti reformer és mérsékelt képviselőkből, valamint az elnök Nyugat felé nyitó politikáját esetlegesen támogató mérsékelt és pragmatikus konzervatívokból fog állni. Ezt azonban csak a hivatalos végeredmények, például a független képviselők számának ismeretében lehet majd biztosan tudni. (10)

Törökország az európai uniós vízummentesség bevezetése elé állított 72 feltételből 60-at már teljesített; jelenleg a tárgyalások legnehezebb kérdése a török terrorellenes törvény – nyilatkozta Berlinben az Európai Bizottság egyik tisztségviselője.  

A brüsszeli testület jövő szerdára készíti el ajánlását arról, hogy az európai közösség június végén vízummentességet adjon-e Törökországnak. Amennyiben az Európai Bizottság pozitívan értékeli a helyzetet, ezután az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia az ajánlást. Mindenesetre Ankarának ehhez az összes feltételt teljesítenie kell.

Csütörtökön Volkan Bozkir uniós ügyekben illetékes török miniszter kijelentette, Törökország hétfőn befejezi az európai uniós vízummentesség megszerzéséhez szükséges kritériumok teljesítését.

Az EU március 18-án megállapodást kötött Törökországgal arról, hogy visszaküldi oda azokat a migránsokat, akik nem minősülnek menekülteknek. Az EU-tagországok ezért cserébe – egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Az egyezmény értelmében minden érintett ország, így Törökország is felgyorsítja a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedések meghozatalát, és ha minden feltétel teljesül, akkor legkésőbb június végéig megszűnik a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer. Az unió emellett összesen hatmilliárd eurót folyósít Ankarának 2018 végéig a török területen tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására.

Az Európai Bizottságnak jelenleg gyorsítania kell eljárásrendjén, ha nem akar kicsúszni a megállapodásban megszabott határidőkből.

A török vízummentességet korábban elutasító Németország és Franciaország közös javaslatot nyújtott be a brüsszeli testülethez annak kapcsán, hogy szükség esetén a vízummentességet egy meghatározott ország esetén gyorsabban fel lehessen függeszteni. Az Európai Bizottság mindenesetre szkeptikusan fogadta a dokumentumot, és a testület egyik szóvivője pénteken úgy nyilatkozott: egy hasonló mechanizmus már 2014 óta érvényben van. (10)