 |
Archívum
|
|
|
 |
 |
 |
Nem zárolhatják a hitelezők a pártok bankszámláit a választási kampányban |
Kihirdette ma Klaus Johannis a pártfinanszírozási törvény módosítását, amellyel megakadályozták az eladósodott romániai pártok kampányszámláinak zárolását.
Az idén választásokra készülő pártok mintegy 12 millió eurós adósságot halmoztak fel az utóbbi években. A tavaly elfogadott új pártfinanszírozási törvény - az átláthatóság jegyében és a korrupció megfékezése érdekében - külön kampányszámlák megnyitására kötelezte őket, egyúttal megtiltotta, hogy választási kampányukat más módon pénzeljék.
Az egymással rivalizáló jobb- és baloldali pártok attól tartottak, hogy a hitelezők a régi vagy új kölcsönökre hivatkozva zárolhatják a számlákat, ezért közös megegyezéssel különleges védelem alá helyezték a kampányszámlákat: az erre vonatkozó törvénymódosítást hirdette ki ma Klaus Johannis államfő. (4)
|
Az MPP növelni szeretné polgármesterei számát |
A Magyar Polgári Párt (MPP) meg szeretné őrizni, és a lehetőségek szerint növelni szeretné polgármesterei számát a június 5-én tartandó romániai önkormányzati választásokon - nyilatkozta ma az MTI-nek Biró Zsolt, a párt elnöke.
"A párt legitimitását az elmúlt négy évben a párt hét polgármestere, választott tisztségviselői adták. Az a cél, hogy a legitimitást megőrizzük, és ha lehet növeljük. Szeretnénk hozzátenni a polgármesteri tisztségeinkhez" - fogalmazott Biró Zsolt.
A pártelnök szerint az MPP mintegy száz települési önkormányzatban és a két székelyföldi megyében állított jelöltlistát, amelyeken több mint ezer név szerepel, és mintegy ötven településen állított polgármesterjelöltet. Emellett Kolozs, Bihar és Maros megyében, ahol az MPP-nek eddig nem sikerült képviselőt bejuttatnia a megyei önkormányzatba, az RMDSZ listáján indulnak a párt jelöltjei. (4)
|
Új legfőbb ügyészt neveztek ki |
Augustin Lazăr személyében új legfőbb ügyészt nevezett ki ma Klaus Johannis államfő, miután a tisztség Tiberiu Niţu lemondása nyomán megüresedett.
Niţu már február elején önként távozott a posztról, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eljárást indított ellene azzal a gyanúval, hogy jogtalanul állapodott meg a belügyminisztériummal rendőri felvezetés rendszeres igénybe vételéről.
Niţu megbízatása az idén amúgy is lejárt volna, így lemondása csak néhány hónappal rövidítette meg mandátumát. Az idén több kulcsfontosságú tisztség megürülése volt várható a román igazságszolgáltatásban, hiszen a legfőbb ügyész mellett a korrupcióellenes főügyész mandátuma is lejárt. Ez utóbbi kinevezése már április elején eldőlt, a román elnök akkor újabb három évre meghosszabbította Laura Codruţa Kövesi mandátumát a DNA-élén.
Az igazságszolgáltatás reformjának folytatását szorgalmazó Európai Unió és az Egyesült Államok a DNA-főügyész mellett a legfőbb ügyész kinevezését is kiemelt figyelemmel kísérte. (4)
|
Kihirdette az államfő a hitelcseretörvényt |
Klaus Johannis államelnök ma bejelentette, hogy kihirdette a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő hitelcseretörvényt.
Mint az államfő elmondta, eredetileg az ingatlannal való törlesztésről szóló jogszabály felülvizsgálatát kérte a parlamenttől, majd azt látta, hogy a döntéshozók figyelembe vették az észrevételeit, így úgy döntött, kihirdeti a hitelcseretörvényt.
A fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt szerdán, április 13-án fogadta el döntéshozó testülteként a képviselőház. 2007 támogató és egy ellenszavazat mellett egy tartózkodást regisztráltak.
Az alsóház megállapította, hogy az Első otthon program nem esik a hitelcsere hatálya alá, miközben 150 000 euróról 250 000 euróra emelték azoknak az ingatlanoknak a maximális értékét, amelyekre vonatkozhat a fizetés nélküli törlesztés.
A képviselők módosítása értelmében ugyanakkor a hitelcseretörvény azokra is vonatkozik, akik már kényszervégrehajtás alatt állnak. (4)
|
Johannis a fertőtlenítők problémájáról: világos, hogy egyesek nem tették a kötelességüket |
Klaus Johannis államfő ma, amikor arról kérdezték, beszélt-e az egészségügyi miniszterrel a kórházakban használt fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos gondokról, azt mondta, világos, hogy egyesek nem tették meg a kötelességüket, majd megígérte, hamarosan vizsgálat indul az ügyben.
„Világos, hogy itt egyesek nem tettek eleget a kötelességüknek. Lesz egy vizsgálat, amiből levonjuk a szükséges következtetéseket” – mondta az államfő, hozzátéve, a dolgok nem mehetnek így tovább, a helyzet pedig „balszerencsés”. (4)
|
Halálra késeltek egy nőt |
Halálra késeltek egy nőt Bukarestben, aki eladóként dolgozott egy boltban, ami egyébként Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábbi igazgatója volt menye, Alina Petre tulajdonában van.
Mint a Bukarest–Ilfov Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) képviselői elmondták, a megkéselt nőt nem sikerült újraéleszteniük, így megállapították a halál beálltát.
Az Alina Petre tulajdonában levő bolt eladóját ma reggel késelte meg munkahelyén egy egyelőre még ismeretlen elkövető – tájékoztatták a Mediafax hírügynökséget rendőrségi források. (4)
|
Cameron: gazdasági sokkot okozna a Brexit |
Gazdasági sokkot okozna, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból - írta ma megjelent cikkében a brit miniszterelnök.
David Cameron, aki régi politikai ellenfelével, Brendan Barberrel, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) volt főtitkárával közösen írta a The Guardian című balodali napilap véleményrovatában közölt cikket, kifejti: a távozást követő "azonnali sokk" után a hosszabb távú következmények között lenne, hogy Nagy-Britannia szegényebb országgá válna.
Cameron és Barber ezt a brit pénzügyminisztérium minap közzétett átfogó elemzésével támasztotta alá, felidézve, hogy a tanulmány szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból - 2030-ra 6 százalékkal alacsonyabb lenne a nominális brit hazai össztermék (GDP), mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.
Ez háztartásonként 4300 font körüli nemzetgazdasági veszteséget jelentene - áll a kormányfő és a volt szakszervezeti vezető közös cikkében.
Idézik a PwC üzleti tanácsadó cég becslését is, amely szerint ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, már 2020-ra 8 százalékra nőne a munkanélküliségi ráta, további EU-tagság esetén viszont csak 5 százalék lenne abban az évben a mutató. (4)
|
Csökkent az infláció üteme Németországban |
A márciusi enyhe emelkedés után előzetes adatok szerint áprilisban éves szinten ismét csökkent a fogyasztói árak növekedésének üteme, havi összevetésben pedig negatív volt az infláció Németországban.
A német szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön közölte, hogy a fogyasztói árak áprilisban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, márciushoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkentek.
Márciusban, a húsvéti ünnepek hónapjában drágultak az élelmiszerek és felment a társasutazások ára is, aminek következtében az infláció éves szinten 0,3 százalékra emelkedett a februári nulla százalékról. (4)
|
Mától kérvényezhetik a vissza nem térítendő támogatásokat a gazdák |
Mától nyújthatják be kérvényeiket vissza nem térítendő európai uniós támogatásra azok, akik szeretnék mezőgazdasági vállalkozásaikat fejleszteni. A leadási határidő október 31., a lehívható költségvetés összesen 541 millió euró.
A programban mezőgazdasági termelésre, fiatal mezőgazdászok eszközeinek beszerzésére és a kisgazdaságok fejlesztésére is jut pénz.
Idén először nyitottak meg két alfejezetet: az egyik a mezőgazdasági, a másik pedig a gyümölcstermesztési szektor ellátási láncának szereplői közötti vízszintes és függőleges irányú együttműködés támogatását célozza.
A két alágazatban április 28. és július 31. között lehet benyújtani a kérvényeket, jelentette be csütörtökön a földművelésügyi minisztérium. (4)
|
ING: Románia valamikor a következő évtized közepén vezetheti be az eurót |
Románia valamikor a következő évtized közepén vezetheti be az eurót, amikor az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) közelebb lesz az európai uniós átlag 70 százalékához – írják jelentésükben az ING közgazdászai.
2014-ben az egy főre jutó román GDP az uniós átlag 55 százaléka volt.
A kormány elfogadta a 2016-os konvergenciaprogramot, amiből kiderül, hogy Románia letett arról, hogy 2019-ben bevezesse az egységes európai fizetőeszközt. Kitérnek arra is, hogy egy biztos dátum kitűzéséhez politikai konszenzusra van szükség, és arra, hogy a felek jobban megértsék a célkitűzés eléréséhez szükséges erőfeszítések szükségét.
„A következő céldátum kijelölését a következő kormányra hagyják, ami az év végi választások után fog felállni” – teszik hozzá az elemzők.
Meglátásukban a hír hosszú távon jó, mivel több időt biztosít Románia számára, hogy megvalósítsa a szükséges strukturális reformokat, és így az euró bevezetése sikertörténet lehet. (4)
|
|
|
|
 |
Legutóbbi hozzászólások |
 |
A legutóbbi öt hozzászólás. |
 |
-
Arnika: YESSS!
-
arnika: Eso utan koponyeg... negy ev alatt nem volt ido lepni? Szep lassan, egyenkent ki...
-
Bela: Szuper az ujsag cikk.En a Tokoz negyedben szulettem es csak a nagy szuloktol hal...
-
Iczig: nem igazan erdekel....
-
B.Gy: ezt érdemes minden kolozsvárinak elolvasnia:
Jeszenszky Géza...
|
 |
Kommentálható tartalmak |
 |
A legutóbbi öt kommentálható tartalom. |
 |
|
|
Szavazógép |
 |
Önt zavarta az Untold feszivál zaja?
|
Legolvasottabb tartalom |
 |
Az elmúlt 3 nap legolvasottabb tartalmai. |
 |
|
 |
Üzenőfal |
 |
Üzenetének elküldésére kérjük, jelentkezzen be.
|
 |
Legutóbb regisztráltak |
 |
Üdvözöljük legutóbb regisztrált tagjainkat: ssandorr, kiseniko, Kszaniszlo, Cosmetic Plant, 64petrik. |
 |
|
Regisztrált tagok száma: 4093. |
On-line felhasználók |
 |
 |
Regisztrált: 0 |
 |
 |
Vendég: 1855 |
 |
 |
Bejelentkezett felhasználók:
|
 |
|
 |
|
 |