Kihirdette ma Klaus Johannis a pártfinanszírozási törvény módosítását, amellyel megakadályozták az eladósodott romániai pártok kampányszámláinak zárolását.

Az idén választásokra készülő pártok mintegy 12 millió eurós adósságot halmoztak fel az utóbbi években. A tavaly elfogadott új pártfinanszírozási törvény - az átláthatóság jegyében és a korrupció megfékezése érdekében - külön kampányszámlák megnyitására kötelezte őket, egyúttal megtiltotta, hogy választási kampányukat más módon pénzeljék.

Az egymással rivalizáló jobb- és baloldali pártok attól tartottak, hogy a hitelezők a régi vagy új kölcsönökre hivatkozva zárolhatják a számlákat, ezért közös megegyezéssel különleges védelem alá helyezték a kampányszámlákat: az erre vonatkozó törvénymódosítást hirdette ki ma Klaus Johannis államfő. (4)

A Magyar Polgári Párt (MPP) meg szeretné őrizni, és a lehetőségek szerint növelni szeretné polgármesterei számát a június 5-én tartandó romániai önkormányzati választásokon - nyilatkozta ma az MTI-nek Biró Zsolt, a párt elnöke.

"A párt legitimitását az elmúlt négy évben a párt hét polgármestere, választott tisztségviselői adták. Az a cél, hogy a legitimitást megőrizzük, és ha lehet növeljük. Szeretnénk hozzátenni a polgármesteri tisztségeinkhez" - fogalmazott Biró Zsolt.

A pártelnök szerint az MPP mintegy száz települési önkormányzatban és a két székelyföldi megyében állított jelöltlistát, amelyeken több mint ezer név szerepel, és mintegy ötven településen állított polgármesterjelöltet. Emellett Kolozs, Bihar és Maros megyében, ahol az MPP-nek eddig nem sikerült képviselőt bejuttatnia a megyei önkormányzatba, az RMDSZ listáján indulnak a párt jelöltjei. (4)

Augustin Lazăr személyében új legfőbb ügyészt nevezett ki ma Klaus Johannis államfő, miután a tisztség Tiberiu Niţu lemondása nyomán megüresedett.

Niţu már február elején önként távozott a posztról, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eljárást indított ellene azzal a gyanúval, hogy jogtalanul állapodott meg a belügyminisztériummal rendőri felvezetés rendszeres igénybe vételéről.

Niţu megbízatása az idén amúgy is lejárt volna, így lemondása csak néhány hónappal rövidítette meg mandátumát. Az idén több kulcsfontosságú tisztség megürülése volt várható a román igazságszolgáltatásban, hiszen a legfőbb ügyész mellett a korrupcióellenes főügyész mandátuma is lejárt. Ez utóbbi kinevezése már április elején eldőlt, a román elnök akkor újabb három évre meghosszabbította Laura Codruţa Kövesi mandátumát a DNA-élén.

Az igazságszolgáltatás reformjának folytatását szorgalmazó Európai Unió és az Egyesült Államok a DNA-főügyész mellett a legfőbb ügyész kinevezését is kiemelt figyelemmel kísérte. (4)

Klaus Johannis államelnök ma bejelentette, hogy kihirdette a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő hitelcseretörvényt.

Mint az államfő elmondta, eredetileg az ingatlannal való törlesztésről szóló jogszabály felülvizsgálatát kérte a parlamenttől, majd azt látta, hogy a döntéshozók figyelembe vették az észrevételeit, így úgy döntött, kihirdeti a hitelcseretörvényt.

A fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt szerdán, április 13-án fogadta el döntéshozó testülteként a képviselőház. 2007 támogató és egy ellenszavazat mellett egy tartózkodást regisztráltak.

Az alsóház megállapította, hogy az Első otthon program nem esik a hitelcsere hatálya alá, miközben 150 000 euróról 250 000 euróra emelték azoknak az ingatlanoknak a maximális értékét, amelyekre vonatkozhat a fizetés nélküli törlesztés.

A képviselők módosítása értelmében ugyanakkor a hitelcseretörvény azokra is vonatkozik, akik már kényszervégrehajtás alatt állnak. (4)

Klaus Johannis államfő ma, amikor arról kérdezték, beszélt-e az egészségügyi miniszterrel a kórházakban használt fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos gondokról, azt mondta, világos, hogy egyesek nem tették meg a kötelességüket, majd megígérte, hamarosan vizsgálat indul az ügyben.

„Világos, hogy itt egyesek nem tettek eleget a kötelességüknek. Lesz egy vizsgálat, amiből levonjuk a szükséges következtetéseket” – mondta az államfő, hozzátéve, a dolgok nem mehetnek így tovább, a helyzet pedig „balszerencsés”. (4)

Halálra késeltek egy nőt Bukarestben, aki eladóként dolgozott egy boltban, ami egyébként Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábbi igazgatója volt menye, Alina Petre tulajdonában van.

Mint a Bukarest–Ilfov Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) képviselői elmondták, a megkéselt nőt nem sikerült újraéleszteniük, így megállapították a halál beálltát.

Az Alina Petre tulajdonában levő bolt eladóját ma reggel késelte meg munkahelyén egy egyelőre még ismeretlen elkövető – tájékoztatták a Mediafax hírügynökséget rendőrségi források. (4)

Gazdasági sokkot okozna, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból - írta ma megjelent cikkében a brit miniszterelnök.

David Cameron, aki régi politikai ellenfelével, Brendan Barberrel, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) volt főtitkárával közösen írta a The Guardian című balodali napilap véleményrovatában közölt cikket, kifejti: a távozást követő "azonnali sokk" után a hosszabb távú következmények között lenne, hogy Nagy-Britannia szegényebb országgá válna.

Cameron és Barber ezt a brit pénzügyminisztérium minap közzétett átfogó elemzésével támasztotta alá, felidézve, hogy a tanulmány szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból - 2030-ra 6 százalékkal alacsonyabb lenne a nominális brit hazai össztermék (GDP), mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.

Ez háztartásonként 4300 font körüli nemzetgazdasági veszteséget jelentene - áll a kormányfő és a volt szakszervezeti vezető közös cikkében.

Idézik a PwC üzleti tanácsadó cég becslését is, amely szerint ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, már 2020-ra 8 százalékra nőne a munkanélküliségi ráta, további EU-tagság esetén viszont csak 5 százalék lenne abban az évben a mutató. (4)

A márciusi enyhe emelkedés után előzetes adatok szerint áprilisban éves szinten ismét csökkent a fogyasztói árak növekedésének üteme, havi összevetésben pedig negatív volt az infláció Németországban.

A német szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön közölte, hogy a fogyasztói árak áprilisban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, márciushoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkentek.

Márciusban, a húsvéti ünnepek hónapjában drágultak az élelmiszerek és felment a társasutazások ára is, aminek következtében az infláció éves szinten 0,3 százalékra emelkedett a februári nulla százalékról. (4)

Mától nyújthatják be kérvényeiket vissza nem térítendő európai uniós támogatásra azok, akik szeretnék mezőgazdasági vállalkozásaikat fejleszteni. A leadási határidő október 31., a lehívható költségvetés összesen 541 millió euró.

A programban mezőgazdasági termelésre, fiatal mezőgazdászok eszközeinek beszerzésére és a kisgazdaságok fejlesztésére is jut pénz.

Idén először nyitottak meg két alfejezetet: az egyik a mezőgazdasági, a másik pedig a gyümölcstermesztési szektor ellátási láncának szereplői közötti vízszintes és függőleges irányú együttműködés támogatását célozza.

A két alágazatban április 28. és július 31. között lehet benyújtani a kérvényeket, jelentette be csütörtökön a földművelésügyi minisztérium. (4)

Románia valamikor a következő évtized közepén vezetheti be az eurót, amikor az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) közelebb lesz az európai uniós átlag 70 százalékához – írják jelentésükben az ING közgazdászai.

2014-ben az egy főre jutó román GDP az uniós átlag 55 százaléka volt.

A kormány elfogadta a 2016-os konvergenciaprogramot, amiből kiderül, hogy Románia letett arról, hogy 2019-ben bevezesse az egységes európai fizetőeszközt. Kitérnek arra is, hogy egy biztos dátum kitűzéséhez politikai konszenzusra van szükség, és arra, hogy a felek jobban megértsék a célkitűzés eléréséhez szükséges erőfeszítések szükségét.

„A következő céldátum kijelölését a következő kormányra hagyják, ami az év végi választások után fog felállni” – teszik hozzá az elemzők.

Meglátásukban a hír hosszú távon jó, mivel több időt biztosít Románia számára, hogy megvalósítsa a szükséges strukturális reformokat, és így az euró bevezetése sikertörténet lehet. (4)