Közhelyesnek tűnő kijelentés, hogy az emancipáció sok téren javulást és fejlődést hozott a nők életébe, de ha a társadalmi berendezkedést, normákat alaposabban megnézzük, ezek nagy része csak látszatmegoldás és valódi irányváltás nem következett be. Így van ez a művészet terén is, amelyen belül egyre több nő alkotóval találkozunk, megítélésük, a műveikhez való viszonyulás azonban nem ugyanazon a szinten van, mint a férfi társaiké, hiszen a marginális helyzetből kevesen tudtak kilépni. Ha ez sikerült is, még mindig ott van a gender kérdése, amely mellőzése szinte lehetetlen a női művészek esetében. |