Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői, hogy megvitassák a migrációs válság kezelésének főbb kérdéseit.

Az Európai Unió és Törökország képviselői egy munkaebéd keretében fognak tárgyalni a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat.
 

A csúcsértekezleten az Európai Unió huszonnyolc tagországának állam-, illetve kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök mellett részt vesz Donald Tusk, az Európa Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
 

Ankara tavaly november végén ígéretet tett arra, hogy erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló migránsáradat megfékezésére, cserében az Európai Unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.
 

Az utóbbi időben több uniós vezető is azt hangoztatta, hogy fel kellene gyorsítani az EU és Törökország közötti megállapodás teljes körű végrehajtását. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) friss adatai szerint február 1. és 28. között még mindig 53 150 migráns, vagyis naponta nagyjából 1900 ember érkezett az égei-tengeri görög szigetekre.(10)

Oroszország világszerte a kereszténységet védelmező, talán legfőbb erőként lép fel – jelentette ki Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája ma a nemzetközi kapcsolatok moszkvai egyetemén (MGIMO).

Az orosz ortodox egyházfő megállapítása szerint Oroszország védelme egyet jelent a pravoszláv hit, a kereszténység védelmével, Oroszország érdekei pedig nem mások, mint a nép érdekei.
 

„Oroszország ma talán a legfőbb olyan erőként lép fel, amely a keresztényeket védelmezi szerte a világon” – hangoztatta Kirill a MGIMO egyetem Alekszandr Nyevszkij novgorodi fejedelemről, vlagyimiri nagyfejedelemről, a hadsereg és a diplomácia védőszentjéről elnevezett templomának felszentelésén.
 

A Ferenc pápával Havannában, február 12-én létrejött történelmi jelentőségű találkozójáról szólva a pátriárka kijelentette, hogy annak célja elsősorban az erők egyesítése volt „az isteni igazság, keresztény fivéreink és nővéreink egész világon való védelmezésében, a Jézus Krisztus urunk megvallásához való jog megvédésében.” 
 

A két egyházfő havannai találkozója alkalmából – amely az első ilyen alkalom volt az 1054-es egyházszakadás óta – közös nyilatkozatot írt alá, amelyben egyebek között hangsúlyozták, hogy meg kell teremteni a békét Szíriában, Irakban és Ukrajnában, valamint hogy sürgős lépéseket kell tenni a közel-keleti keresztények védelmében. (10)

Két ukrán katona esett el az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében – közölte mai kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője.

A tisztségviselő arról számolt be, hogy a két katona ellenséges aknatűzben halt meg Avgyijivkánál. A Donyeck melletti települést a Moszkva által támogatott szakadárok – a minszki egyezményben tiltott – 120 milliméter kaliberű aknavetőkkel lőtték. 
 

A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli jelentésében arról számolt be vasárnap, hogy a szakadár erők egy nap alatt 52-szer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira. A leghevesebb támadások Donyeck környékét érték, ahol 37 alkalommal sértették meg a tűzszünetet. A marjinkai útellenőrző posztot az ukrán és a szakadár oldal között orvlövész vette tűz alá. 
 

A parancsnokság tájékoztatása szerint összesen mintegy 150 aknát és 22 egyéb tüzérségi lövedéket lőttek ki a szakadárok. 

Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok „védelmi minisztériumának” szóvivője mai sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők tüzet nyitottak a tűzszünetet ellenőrző koordinációs központ Rusztam Muradov dandártábornok vezette orosz küldöttségére. Arról nem szólt, hogy bárki megsérült volna. 
 

A „védelmi minisztérium” mai közleménye szerint az ukrán fegyveres erők előző nap 69-szer nyitottak tüzet a megye szakadár ellenőrzésű oldalára. 
 

Legutóbb január 13-án állapodtak meg újabb tűzszünetben a szemben álló felek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére életre hívott összekötő csoport minszki ülésén, de a fegyverek azóta sem hallgattak el a Donyeck-medencében. (10)

Görögországnak „villámgyorsan” be kell hoznia a menekültek elhelyezését illető késlekedését, az Európai Uniónak pedig segítenie kell ebben – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a Bild am Sonntag című lapban vasárnap megjelent interjújában. Ugyanezen a napon az egyik görögországi régió kormányzója szükségállapot bevezetését sürgette kormányától az idomeni menekülttábornak otthont adó körzetben.

A német kancellár emlékeztetett: Görögország azt ígérte, hogy 2015 végéig 50 ezer menekült számára biztosít tisztességes szállást.

„Az Alekszisz Ciprasszal folytatott tárgyalásaim alapján tudom, hogy a görög miniszterelnöknek valóban szándékában áll ennek teljesítése, de szüksége van a segítségünkre, az EU-nak ezért kell szolidaritást vállalnia” – hangsúlyozta Merkel.

A kancellár szerint Ausztriát és a balkáni országokat jelentős felelősség terheli azért, hogy a határellenőrzés egyoldalúan bevezetett szigorításával megváltozatták a görögországi helyzetet.

A Bild szombati száma megszólaltatta Cipraszt is, aki maga is segítséget kért az európaiaktól. Hozzátette ugyanakkor, Görögország nem kívánja „bezárni”, azaz saját területén tartóztatni azokat a menedékkérőket, akik folytatni akarják útjukat Európa északnyugati része felé.

Ugyanezen a napon a macedón-görög határnál lévő idomeni menekülttábornak otthont adó görögországi Közép-Makedónia régió kormányzója sürgette, hogy a görög kormány vezessen be szükségállapotot az általa irányított közigazgatási területen.

Aposztolosz Cicikosztasz a táborban tartott látogatásán úgy fogalmazott: „súlyos humanitárius válság alakult ki, arra kértem a kormányt, hogy hirdessen szükségállapotot a térségben”. „Ez így nem mehet tovább!” – szögezte le a kormányzó. (10)

A szombaton tartott szlovákiai parlamenti választáson leadott voksok 91,3 százalékos feldolgozottsága szerint 8 párt jutott be az új pozsonyi törvényhozásba.

Robert Fico kormánypártja, az Irány – Szociáldemokrácia a voksok 28,65 százalékát szerezte meg; győzött, de elvesztette parlamenti többségét, és elveszítette a lehetőségét annak, hogy önállóan alakítson többséggel rendelkező kormányt. A politikus kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mely pártokat készülnek megszólítani koalíciós ajánlattal.
 

A második legjobb eredményt a Szabadság és Szolidaritás nevet viselő liberális mozgalom szerezte 11,47 százalékkal. A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom végzett, a Daniel Lipsic nevével fémjelzett Nova párt jelöltjeit is listáján indító mozgalom a voksok 10,74 százalékát kapta. A negyedik legjobb eredményt a Szlovák Nemzeti Párt érte el a szavazatok 8,74 százalékát megszerezve, az ötödik helyre pedig meglepetésként a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS-NS) futott be 8,17 százalékkal. A hatodik hely a Most-Híd vegyes párté 6,61 százalékos eredménnyel. A hetedik helyen, meglepetésként – a Boris Kollár vállalkozó által vezetett, Család vagyunk (Sme rodina) nevet viselő csoportosulás áll 6,58 százalékkal. A nyolcadik helyen egy eddig szintén parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) áll, nekik a választók 5,47 százaléka szavazott bizalmat.
 

A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,46 százalékát szerezte meg, így az 5 százalékos küszöb miatt nem jutott be a szlovák törvényhozásba.
„Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni” – jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Hangsúlyozta: nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége. (10)

Az Egyesült Államokban az elnökjelöltségért folyó szombati előválasztásokból és jelölőgyűlésekből a republikánus táborban Ted Cruz megerősödve került ki, a demokrata elnökjelölt-aspiránsok versenyében Hillary Clinton a három választásból kettőt elvesztett. 

Maine, Kansas, Kentucky, Nebraska és Louisiana szövetségi államokban mérték össze támogatottságukat szombaton a republikánus és a demokrata elnökjelölt-aspiránsok. Maine és Kansas államokban Ted Cruz texasi szenátor nyert, 46, illetve 68 százalékos arányban, Kentuckyban és Louisianában Donald Trump lett a győztes. 
 

A Demokrata Párt elnökjelöltségéért küzdő Bernie Sanders Kansasben és Kentuckyban győzött, nagyon nagy arányban: Kansasben a választók 68 százaléka döntött mellette, Nebraskában pedig 55 százalékuk. Hillary Clinton a sok delegátust adó Louisianában győzött jelentős fölénnyel. (10)