Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tudomásul vette: az RMDSZ pártérdekeit a magyarság érdekei elé helyezte, elutasítva a magyar-magyar összefogást – jelentette be Soós Sándor, a politikai alakulat Kolozs megyei elnöke. Pénteki sajtótájékoztatóján Soós elmondta: az RMDSZ többszöri megkeresésük és számos ajánlatuk után sem volt hajlandó az együttműködésre.

Soós elmondta: úgy érzi, mindent megtettek, hogy a magyar szavazatok maximalizálását biztosító összefogás létrejöhessen. „Tudomásul vesszük az RMDSZ döntését, s úgy érezzük: lezárult az RMDSZ és a Néppárt tárgyalási időszaka. Nem kívánunk ellenséges hangulatot generálni, hiszen az a legfontosabb, hogy minél több magyar szavazó járuljon az urnákhoz június 5-én. A mai nap folyamán összeül a Néppárt kolozsvári szervezetének közgyűlése, mely dönteni fog a néppártos polgármesterjelölt és tanácsosi lista állításáról. (9)

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elfogadhatatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott román állami érdemrendet.

"26 évvel később is ugyanolyan értékük van a teljes hazai társadalom számára az akkori bátor tetteknek. Mindannyiunk történelmét nem lehet ilyen módon átírni, újrafogalmazni. Ezért sem értek egyet az érdemrend visszavonásával" - írta a közösségi oldalon az RMDSZ elnöke. (9)

Tőkés László szerint a neki adományozott román állami kitüntetés visszavonásával Klaus Johannis államfő és a visszavonást javasoló becsületbíróság megkérdőjelezte Románia jogát, hogy felléphet a határon túli románok védelmében.

Tőkés László, aki jelenleg az Európai Parlament képviselője (Fidesz-KDNP), egy nagyváradi sajtótájékoztatón reagált a Románia csillaga érdemrend csütörtöki visszavonására. "Nem tettem egyebet, csak kiálltam amellett, hogy egy kisebbséget az illetékes anyaország részesítsen védelemben olyanképpen, ahogyan Ausztria védhatalmi státussal rendelkezett az olaszországi dél-tiroli osztrák kisebbség tekintetében" - idézte fel azt az álláspontját, amely miatt méltatlannak találták a kitüntetésre.

Úgy vélte, hogy a rendszerváltozásban játszott szerepéért kapott elismerés megvonása a romániai rendszerváltozás állapotát jelzi, és a szólásszabadság eszméjét, valamint Temesvár szellemét is sérti.

Elmondta, hogy a kitüntetést már 2013-ban átadta az egykori temesvári harcostársaiból megalakult forradalmi emlékbizottságnak. (9)

„Miért engedi, hogy iszlamista migránsokat hozzanak Romániába?”, illetve: „Szégyellje magát amiatt, amit a románokkal tesz!” – kiabálta ma délelőtt egy Călin Mărincuş nevű férfi Dacian Cioloş miniszterelnöknek, amikor a Kolozsvárra látogató kormányfő az Erdélyi Nemzeti Múzeum elé érkezett - tájékoztatott a Mediafax hírügynökség.

A miniszterelnök nem reagált a bekiabálásra, bement a múzeumba, azonban kijövetelekor megállt, és szóba állt a férfival. Megpróbálta elmagyarázni Mărincuşnak, hogy Románia az Európai Unió tagja, ezért el kell fogadnia a menekültkvótákat. „A román hatóságok közösen hozták meg a döntést az EU többi tagállamával, ahonnan Románia pénzt kap, és ahová a románok elmehetnek dolgozni. Romániának vannak jogai, de kötelességei is. Minden állam beleegyezett, hogy befogad bizonyos számú migránst” – mondta a kormányfő.Mărincuş visszautasította az érvelést, mondván, hogy „nincs egyenlőség a külföldön dolgozó románok és a Romániába befogadott migránsok között.”

„Nincs köze a valósághoz annak, amit mond” – jelentette ki a férfi, a miniszterelnök pedig megfordult és távozott.

Dacian Cioloş és Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes ma találkozott Gheorghe Vușcan prefektussal, Emil Boc polgármesterrel, valamint a megyei tanács elnökével és alelnökével, Marius Dorel-el és Vákár Istvánnal. Meglátogatta a felújítás alatt álló Erdélyi Nemzeti Múzeumot, és a nap folyamán ellátogat az Országos Izotóp- és Molekuláris Technológiai Kutatóintézetbe is. (10)

Ritkán tapasztalható egységben álltak ki az amerikai internetes óriáscégek az Apple mellett a vállalat és a washingtoni kormány vitájában, amelynek középpontjában a San Bernardinóban lezajlott terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ján tárolt adatokhoz való hozzáférés áll.

Még az Apple vetélytársai is támogatásukról biztosították a kormánnyal vitában álló céget, és közös jogi beadvánnyal fordultak csütörtökön egy szövetségi bírósághoz, hogy az Apple-t támogassa a vitában a hatóságokkal szemben. A közös beadványt a többi között a Google, a Facebook, a Microsoft, az AT&T, a Mozilla, a Snapchat, a WhatsApp és még számos internetes cég írta alá. A félvezetőket gyártó Intel Corp. önállóan nyújtott be keresetet az Apple védelmében, a Cisco Systems pedig közölte, a tárgyaláson szólal fel az Apple mellett. (4)

Rekordszámú, legalább 1,25 millió új menedékkérő érkezett a tavalyi évben Európába, ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált számoknak - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken közzétett friss jelentésből.

A helyzetértékelés szerint az unió huszonnyolc tagállamában 2015-ben 1 255 600 új menedékkérelmet nyújtottak be, míg az azt megelőző évben "csak" 562 680-at.

A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek Európába, a vizsgált időszakban mintegy 363 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. A közel-keleti országot a jelentés szerint Afganisztán (178 200) és Irak (121 500) követi, de sokan érkeztek Koszovóból, Albániából, Pakisztánból és Eritreából is. (9)

Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni - fogalmazott az illegális bevándorlás európai uniós kezeléséről szólva ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hangsúlyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyarország a legvédettebb állama az EU-nak.

A magyar kormányfő az interjúban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a területére ellenőrzés nélkül. Az is érthetetlen szerinte, hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább a szárazföldre.

Orbán Viktor úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megállapodást, mégis "valakik", például a németek, állandóan megvédték. (4)

Lemondták John Kerry amerikai külügyminiszter március közepére tervezett kubai látogatását, és az utazásra nem tűztek ki újabb dátumot - közölte John Kirby külügyi szóvivő.

A tájékoztatásból nem derült ki, hogy Washington vagy Havanna mondta le az utat.

Kerry az emberi jogokról folytatott volna párbeszédet kubai vezetőkkel, Washingtont ugyanis aggasztja a karibi szigetország kommunista kormányzatának emberi jogi politikája.

Barack Obama amerikai elnök március 21-22-én Kubába utazik. Az amerikai külügyminiszter február közepén egy kongresszusi meghallgatáson jelentette be, hogy hamarosan - még az elnöki látogatás előtt - ő maga is Kubába megy.

Nevük elhallgatását kérő külügyi források szerint a látogatást azért kellett törölni, mert még javában folynak a részletes tárgyalások a két fél között az elnöki vizitről, egyebek mellett arról, hogy Obama melyik disszidenssel találkozhat Havannában, így a külügyminiszteri látogatást a Kerry által javasolt időtartamban nem fogadta konstruktívan a kubai fél.

A külügyi szóvivő szerint John Kerry változatlanul szeretne a közeljövőben Kubába utazni.

Február 24-én a kubai kormány hét, ideiglenesen szabadlábon lévő disszidensnek engedélyezett egyszeri külföldi utazást. Szakértők Havanna döntését az amerikai kormányzatnak tett gesztusként értékelték Obama történelmi látogatása előtt. (4)