Mindig a városi életet szerette. Szinte felsőbbrendűnek érezte magát a csapból folyó víz és az angolvécé használata által. Édesanyja jóhírű varrónő volt, akihez az egész városból jártak. Gyermekkorában a köztisztviselők feleségei voltak édesanyja kuncsaftjai, magyar és szász asszonyok, akik a városi középréteghez, a kispolgárok nem fényűző, de kényelmesen élő közösségéhez tartoztak. A zsidó kiskereskedők asszonyai is hozzá jártak ruhát varratni. A háború után is tartották vele a kapcsolatot, sőt miután kiköltöztek Izraelbe, hazalátogató útjuk alkalmával is felkeresték. |