Dacian Cioloș miniszterelnök ma, miután aláírta a belga nagykövetségen nyitott részvétnyilvánító füzetet, azt mondta, Románia nem kapott további terrorfenyegetést.

„Nehéz pillanat ez nemcsak Belgium és Brüsszel, hanem Európa, az Európai Unió számára is, és meglátásom szerint ez újabb felhívás szolidaritásra, mert egy ilyen csapás ellen, mint amilyen a terrorizmus, nem lehet egyedül harcolni, lehetünk bármilyen erősek, mert ez gyáva módja a cselekvésnek, ami ellentmond európai értékeinknek, és amihez nem vagyunk hozzászokva. Erősen hiszem, hogy csak a köztünk, az EU államai közötti együttműködés megerősítésével tarthatjuk fenn azt a szabadságot, amivel Európában rendelkezünk, mert jelenleg ez az, ami próbatételnek van kitéve” – fogalmazott Dacian Cioloș.

A kormányfő hozzátette: minden tagállam általában visszavonul, hogy megvédje magát. (4)

Meghozta ez első ítéleteket a legfelső bíróság ma a Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós perben.

A kilenc volt minisztert és több egymást követő kormányt is érintő, számítástechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós ügyben tavaly első körben négy gyanúsított ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Ebben a perben hozott alapfokon a megszokottnál enyhébb ítéleteket a bíróság, méltányolva azt, hogy több vádlott is beismerő vallomást tett, és megnevezte bűntársait.

Gabriel Sandu volt távközlési miniszter két év letöltendő, Gheorghe Ştefan, Karácsonykő (Piatra Neamţ) volt polgármestere 3 év letöltendő, Dorin Cocoş üzletember két év letöltendő, Dumitru Nicolae üzletember pedig másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az ítélet nem jogerős. (4)

Börtönbüntetéssel lehetne sújtani az országot vagy a román nemzetet becsmérlő megnyilvánulásokat egy törvénytervezet értelmében, amelyet szociáldemokrata (PSD), konzervatív párti (PC) és UNPR-s honatyák terjesztettek be a szenátus elé.

A kezdeményezők újra bevezetnék a büntetőjogi törvénykönyvbe az „ország vagy a nemzet becsmérlése” kifejezést, amit 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanának.

Az indoklásban a javaslattevők a 2015. december elsejei kézdivásárhelyi eseményeket idézik fel, azt a tényt, hogy „több, más nemzetiségű állampolgár gyásznapnak tartja Románia nemzeti ünnepét, vagy történelmi hősöket szimbolikusan felakasztottak”. (4)

 A​ brüsszeli merényletek áldozataira emlékező nemzeti gyásznap miatt elmarad a mára, március 24-én 19 órára meghirdetett Mazel Tov Zenekar klezmer-koncertje. Az előadást április 6-án, szerdán, 19 órakor tartják meg, a Béke téri Kolozsvári Diákművelődési Házban.

Találkozót kérnek Kolozsvár polgármesterétől a Musai-Muszáj aktivistái. Arra alapoznak, hogy „március 15-i ünnepi beszédében, a többnyelvű helységnévtáblákat számon kérő, protestáló személyre reagálva kijelentette, hogy bárhol és bármikor hajlandó megbeszélni a problémát”.

A mozgalom tagjai emlékeznek arra, hogy ez nem mindig volt így, a városvezető ugyanis tavaly február végén nem jelent meg a táblaügy kapcsán szervezett közvitán, amelyre külön meghívót kapott a szervezőktől.

A polgármester által néhány nappal ezelőtt mondottak alapján „a lehetőséget megragadva, Tunyogi Béla kolozsvári lakos, illetve a Musai-Muszáj mozgalom nevében Polacsek Péter, Felvinți Maria Georgeta és Bethlendi András találkozót kért a város vezetőjétől”.

A sajtóközlemény szerint a találkozó során a mozgalom képviselői a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyéről, a kolozsvári multikulturalizmusról, interkulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről szeretnének az elöljáróval egyeztetni.

A Musai-Muszáj mozgalom már iktatta a találkozót kezdeményező kérvényt a polgármesteri hivatalnál, jelenleg Emil Boc polgármester úr válaszára várnak. (4)

Hatvannyolc éves korában csütörtökön elhunyt Johan Cruyff, a hollandok legendás labdarúgója, edzője.

Cruyff – aki mintegy 25 éven keresztül erős dohányos volt – tavaly októberben hozta nyilvánosságra, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála.

Johan Cruyff az Ajax Amsterdammal játékosként háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját, az Aranylabdát szintén háromszor kapta meg, a holland válogatottal világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki bronzérmes volt. (7)

Több mint 65 000-rel nőtt tavaly az ingatlantranzakciók száma a 2014-ben regisztrált adathoz képest, elérve országos viszonylatban a 890 169 adás-vételi szerződést – derül ki az országos kataszteri hivatal által nyilvánosságra hozott adatsorokból.

Részletek a Gazdaság rovatban. (4)

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) ma kihirdetett ítéletében kimondta, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök egyetértését adta a srebrenicai mészárláshoz.

Ugyanakkor kimondják, hogy a boszniai szerb elnök felelős a srebrenicai népirtásért és a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. (4)

Izraeli katonák agyonlőttek két palesztin merénylőt, aki késsel támadt egy határőr katonára csütörtök reggel Hebronban - jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió.

A katona közelharcba keveredett egy útellenőrző pontnál a késekkel rátámadó palesztinokkal, akik közepesen súlyosan megsebesítették. Ekkor az őrhelyen álló más katonák lelőtték a merénylőket.

Az incidens a ciszjordániai Hebronban, a - zsidók és muzulmánok által egyaránt szent helyként tisztelt - pátriárkák sírja közelében létrehozott zsidó telepes negyed bejáratánál történt. A sebesült katonát kórházba vitték.

Izraelben és a palesztin területeken tavaly október óta szinte mindennapossá váltak az izraeliek elleni késeléses, gázolásos és lőfegyveres merényletek, valamint az összetűzések a palesztinok és az izraeli rendfenntartók között.

A hatodik hónapja tartó erőszakhullámban 28 izraeli állampolgár és két amerikai turista vesztette életét, a másik oldalon pedig 198 palesztin halt meg. Izrael szerint a palesztinok túlnyomó többségét merényletek elkövetése vagy megkísérlése közben lőtték le, a többiek pedig a biztonsági erőkkel történt összecsapásokban haltak meg.

Jeruzsálem szerint a palesztin vezetők és a palesztin média uszítása a felelős a támadásokért, a palesztinok viszont azt állítják, hogy a majdnem öt évtizedes megszállás miatt érzett elkeseredettség gerjeszti az erőszakhullámot. (4)