„Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes. Mert akitől el akarják venni a nemzeti identitását, akinek az anyanyelvhasználati jogát vitatják, annak a szabadságát kérdőjelezik meg” – hangsúlyozta Kelemen Hunor március 15-én, Szatmárnémetiben elmondott ünnepi beszédében.

A Petőfi szobornál megszervezett ünnepségen az RMDSZ elnöke azt is kiemelte: a nemzeti ünnep a marosvásárhelyi fekete március óta hajszálpontosan mutatja, hogy hol tart a romániai magyar közösség a szabadságának és biztonságának megteremtésében, a közösség tagjainak megvan-e minden feltételük arra, hogy méltó életet élhessenek magyar emberekként.

Kelemen Hunor szerint ma is küzdeni kell az 1848-as, de az 1989-es célok eléréséért is, és ahogyan bő másfél évszázada, úgy erre ma is csak a bátrak képesek. Az RMDSZ elnöke azt mondta: ahol az összefogás helyett a széthúzás az úr, ott nincs erős közösség. Ezért folytatni kell az elkezdett utat, cselekedni kell a családokért, mindezt pedig úgy, hogy a közösségen belül az összefogás és a béke lehetőségeit keressük közösen. Hiszen tulajdonképpen ez március 15. üzenete. „Kiállni, képviselni, kiharcolni – ez a hármas parancs vezérli az RMDSZ munkáját a következő időszakban, közösségünk szabadságáért és biztonságáért” – szögezte le végül a szövetségi elnök. (13)

Harmadik román termékként az Európai Unió a görgénylibánfalvi (Ibăneşti) telemeát ismerte el.

A Maros megyében, pontosabban a Görgény-völgyében található település sajátos terméke a topoloveni-i szilvalekvárt és a szebeni szalámit követi ebben a kategóriában.

„Phil Hogan agárügyekért felelős biztos elküldte Achim Irimescu mezőgazdasági miniszternek a bizonyítékát annak, hogy a görgénylibánfalvi telemea megkapta az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, így ezt a megnevezést csak egy meghatározott földrajzi környezetben lehet ezentúl használni” – mutat rá közleményében a mezőgazdasági minisztérium. (13)

„1848. március 15-e piros betűkkel írta be magát a magyar történelembe. Egy nemzet született újjá ezen a napon, amely ütőképes hadsereg, megfelelő ipari háttér és szövetséges nagyhatalmak nélkül, kívül-belül körülkerítve fogott hozzá, hogy fordítson egyet sorsának kerekén. A '48-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett: császári önkény helyett felelős minisztériumot és törvény előtti egyenlőséget, a pénzügyi függés helyett nemzeti bankot, az elnyomás helyett szabadságot kívánt. Tudta, hogy a szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház, ezért az irt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának”, olvasható Orbán Viktor ünnepi üzenetében.

„Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot. Törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunkra jelent a szabadság irt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében. Ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmányos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be, és küldhesse idegen háborúba fiainkat. Úgy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szívvel, egy lélekkel, egy akarattal” – fogalmaz a magyar miniszterelnök. (9)

A románok és magyarok közös céljait hangsúlyozva köszöntötte a magyar nemzeti ünnepen Magyarország, Románia és a világ magyarságát Dacian Cioloș miniszterelnök.

A március 15-i rendezvények helyszíneire eljuttatott köszöntésben Dacian Cioloș arra emlékeztetett, hogy a "Magyarországon, Romániában vagy a világon bárhol élő magyar barátaink számára (…) ez a nap a szabadságért, az igazságért és a békéért folytatott harc szimbóluma". Megemlítette, hogy 1848 meghatározó jelentőséggel bír mind a magyar, mind a román nemzet kialakulásában.

"Azok az értékek, amelyekért a magyarok elindították a pesti forradalmat - amelyek között szerepel a sajtószabadság, a parlamentáris demokrácia, a felelős kormány és az állampolgárok közötti társadalmi és felekezeti egyenlőség - az erdélyi románok Balázsfalvi Kiáltványába foglalt követeléseinek a szellemét is idézik, mi több, ezek olyan értékek, amelyek jelenleg is vezérlik nemzeteinket" - áll Dacian Cioloș miniszterelnök üzenetében. (9)

A Szent Mihály-templomban megtartott ökumenikus istentisztelet után a megemlékezők a Biasini szálló elé vonultak, ahol ünnepi műsorral folytatódott a rendezvény.

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. (13)

Kolozsvár díszpolgári címére terjeszti fel Molnár Levente színművészt Emil Boc. Ezt a város polgármestere a március 15-i ünnepi rendezvények alkalmával, a Biasini szállónál elmondott beszédében jelentette ki. Molnár Levente kolozsvári színművész Nemes Jeles László nemrég Oscar-díjjal kitüntetett filmjében, a Saul fiában alakította az egyik főszerepet. (10)

Orvosi egyetemeken és az oktatási minisztériumnál vizsgálódott ma a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), amely a kolozsvári orvosi egyetemhez (UMF) is kiszállt.

A vádhatóság szerint a vizsgálat tárgyát tavaly elkövetett korrupciós bűncselekmények képezik.

A vizsgálat összefüggésben állhat azzal, hogy tavaly ősszel a jászvásári egyetem felvételijén csalás történt: csaknem száz külföldi diák 2 ezer és 5 ezer euró közötti összeget fizetett azért, hogy dolgozatukat magasabb jeggyel osztályozzák és így bejuthassanak az egyetemre. Az egyetemet marokkói diákok jelentették fel, miután azt tapasztalták, hogy az egyetem magyarázat nélkül törölte nevüket a bejutott elsőéves hallgatók listájáról. (13)

Több százan vonultak fel a délelőtt 10 órakor kezdődő március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Kolozsvár belvárosában az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve.

A Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekezők zászlókat lengetve és ’48-as forradalmi dalokat énekelve, nagyszámú csendőri kíséret mellett vonult fel a Szent Mihály-templomba, ahol 12 órától ökumenikus istentiszteletet kezdődött.

Az ünneplők között sok csákót, pártát és kokárdát viselő, zászlót lengető kisgyermeket lehetett látni, akik a környékbeli magyar iskolákból vonultak ki ünnepelni a ’48-as hősöket az óvó- és tanítónők kíséretében. 

Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg. (13) 

Bár az érdeklődés mintha valamivel csappant volna Európa legnagyobb ilyen jellegű számítástechnikai és távközlési vására iránt, mégis az észak-németországban levő Hannoverben minden év márciusában tartott CeBIT-en mutatják be előszőr a legújabb technológiákat, innovációkat. Idén a március14-18. között zajló vásár partnerországa Svájc, így természetesen a bernáthegyi kutyák sem hiányozhattak az eseményről... Mi több, még a német kancellár is megcsodált egy-két kütyüt...

A fotóriport ide kattintva tekinthető meg. (4)

A kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres harcot folytató szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet egyik 24 éves női tagja volt a 37 halálos áldozatot követelő vasárnapi ankarai öngyilkos merénylet elkövetője – jelentette be a török belügyminisztérium kedden.

A tárca internetes oldalán olvasható nyilatkozat szerint Seher Cagla Demir 1992-ben született, török állampolgár volt. A lány 2013-ban csatlakozott a Kurdisztáni Munkáspárthoz, majd Szíriába ment, ahol a PKK-hoz köthető Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia soraiban kapott kiképzést – olvasható a szövegben. (13)